BK BH 1985/335
BK BH 1985/335
1985.09.01.
A társadalomra veszélyesség csekély foka folytán téves büntetéskiszabás járművezetés tiltott átengedése esetén [Btk. 28. §, 189. § (1) bek.].
A városi bíróság tárgyalás mellőzésével meghozott végzésével az I. r. terhelttel szemben ittas járművezetés vétsége miatt 60 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, és az egynapi tétel összegét 120 forintban határozta meg, mellékbüntetésül pedig 1 évre a közúti járművezetéstől eltiltotta; míg a II. r. terhelttel szemben járművezetés tiltott átengedésének vétsége miatt 50 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, az egynapi tétel összegét 100 forintban állapította meg, és mellékbüntetésként 1 évre a közúti járművezetéstől eltiltotta.
A városi bíróság végzése az I. r. terhelttel szemben jogerőre emelkedett, a II. r. terhelt azonban tárgyalás tartását kérte. Ennek alapján a városi bíróság a II. r. terheltet bűnösnek mondotta ki járművezetés tiltott átengedése vétségében, és ezért 50 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét 100 forintban határozta meg.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A büntetlen előéletű II. r. terhelt a vádbeli napon az étteremben találkozott az I. r. terhelttel, aki személygépkocsival rendelkezett ugyan, de vezetői jogosítványa nem volt. Megkérte az I. r. terhelt a II. r. terheltet, hogy szállítsa őt gépkocsijával a szomszéd községbe. Az I. r. terhelt a kérésnek eleget is tett. Megérkezésük után a gépkocsi kulcsai továbbra is a II. r. terheltnél maradtak azzal, hogy visszafelé is ő vezet majd. Ezután a terheltek külön társaságban szórakoztak, a II. r. terhelt annak tudatában, hogy még gépkocsit fog vezetni, nem ivott szeszes italt, míg az I. r. terhelt nagyobb mennyiségű italt fogyasztott, aminek hatására közepes fokú (2,41 ezrelékes) alkoholos befolyásoltság alá került.
A késő esti órákban az I. r. terhelt a lányismerősét haza akarta vinni. Elkérte a személygépkocsi kulcsát a II. r. terhelttől, aki a kérés teljesítését megtagadta, és figyelmeztette társát, hogy ittas állapotban nem vezethet. Ekkor az ittas I. r. terhelt durván, erőszakosan lépett fel, hivatkozott arra, hogy a II. r. terheltnek a személygépkocsihoz semmi köze, az az ő tulajdona. A vita közben a II. r. terhelt a gépkocsi vezető ülésén foglalt helyet, a két terhelt közötti vita csaknem a tettlegességig fajult, míg végül is a II. r. terhelt átengedte a vezetést a gépkocsi tulajdonosának, és mellé ült. Az I. r. terhelt – mert a szembejövő forgalom megzavarta – személygépkocsijával a jobb oldali árokba hajtott, és a baleset kapcsán 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.
A megyei bíróság az első fokú ítéletet a II. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.
Az eljárt bíróságok határozatai ellen a II. r. terhelt bűnösségét megállapító és vele szemben büntetést kiszabó rendelkezések miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt arra mutat rá, hogy a II. r. terhelt bűnösségének a megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy ez a terhelt nem volt tulajdonosa a gépkocsinak, és rendelkezési joga sem volt. A Legfelsőbb Bíróság már több határozatában rámutatott: a Btk. 189. §-a szerinti bűncselekmény megvalósulása szempontjából nem a Polgári Törvénykönyvben a tulajdonjog tartalmát meghatározó részjogosítványoknak, hanem a közúti közlekedés igazgatási szabályait megfogalmazó KRESZ rendelkezéseinek van jelentősége. A jármű tényleges vezetőjére vonatkozóan előírt közlekedési szabályok a járművezetés személyi feltételeit illetően megelőzik a más – vagyoni – viszonyokat szabályozó és a tulajdonjogot megtestesítő tulajdonosi részjogosultságokat.
Az eltérő jogvédte érdekekre tekintettel a jármű vezetője a KRESZ 4. §-a (2) bekezdése II. fordulatának megfelelő személyi feltétel hiányában még a jármű tulajdonosának sem engedheti át jármű vezetését.
Az adott esetben a II. r. terhelt – bár elhúzódó vita után – végül beült a gépkocsiba, és lehetővé tette a terhelt-társának, hogy a gépjárművet vezesse.
A II. r. terhelt cselekményének jogi értékelésére azonban a differenciált elbírálás követelményének sérelmével került sor.
Az iratoknál található munkáltatói jellemzés szerint a II. r. terhelt a rábízott feladatot becsülettel elvégzi, megfelelő magatartású, és a társadalmi munkában is tevékenyen részt vesz.
A kifogástalan életvezetésű II. r. terhelt igyekezett megakadályozni, az ittas állapotban levő I. r. terheltet a vezetésben. Megtagadta a személygépkocsi kulcsának átadását, ő maga ült a vezetői ülésre. Több ízben figyelmeztette az I. r. terheltet ittasságára és az ilyen állapotban történő vezetés várható súlyos következményeire. Csak a terhelttárs többszöri, durva felszólítására engedte át a vezetést a személygépkocsi tulajdonosának.
Ilyen elkövetési magatartás mellett a tényállást megvalósító cselekmény rendkívül csekély fokú társadalomra veszélyessége miatt a II. r. terhelttel szemben a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen (Btk. 28. §) volt.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az eljárt bíróságok határozatai a II. r. terhelt bűnösségének megállapítása és vele szemben büntetés kiszabása miatt törvénysértők, ezért e határozatok említett rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, a II. r. terhelttel szemben indult büntetőeljárást megszüntette, és őt a Btk. 71. §-ának (1) bekezdése szerinti megrovásban részesítette.
A Legfelsőbb Bíróság felhívta az elsőfokú bíróságot, hogy a II. r. terhelttel szemben a megrovást az 1979. évi 11. sz. tvr. 81. §-ában írtaknak megfelelően foganatosítsa. (B. törv. IV. 954/1984. szám)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás