PK BH 1985/349
PK BH 1985/349
1985.09.01.
A vállalati bérlakás bérlője a bérleti jogviszonyról történő lemondás esetén nem tarthat igényt térítési díjra, ha a jogviszonyt valamely feltétel bekövetkeztéig létesítették. A jogszabály azonban nem zárja ki olyan megállapodás létrejöttét, amely szerint a bérbeadó a lakás kiürítése esetén pénz fizetését vállalja [Ptk. 446. §; 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 88. § (3) bek.; 2/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 2. § (3) bek. e) pont].
Az alperes alkalmazottja volt a felperesnek. A felek 1981. június 18-án lakásbérleti szerződést kötöttek. Eszerint a felperes mint bérbeadó bérlőkijelölési határozat alapján bérbe ad az alperesnek határozatlan időre egy kétszobás vállalati bérlakást.
A szerződés 5. pontja szerint a bérlő munkaviszonyának megszűnése esetén a lakást kiüríti, másik lakásra vagy egyéb elhelyezésre nem tart igényt. A szerződés 8. pontjában a felek rögzítették, hogy a lakásbérleti jogviszony megszűnik a bérlő munkaviszonyának megszűnése napján. A lakás-használatbavételi díjat a felperes 21 000 forintban jelölte meg azzal, hogy ebből 9450 forint a megelőlegezett szociálpolitikai kedvezmény. A fennmaradó 11 500 forintot az alperes – részletekben – kifizette.
Az alperes 1983. november 15-én bejelentette a felperesnek, hogy munkaviszonyát megszünteti. Egyben bejelentette azt is, hogy a vállalati bérlakásról lemond, egyidejűleg kérte a lakás-használatbavételi díj háromszorosának megfelelő térítési összeg kifizetését.
A felperes 1984 januárjában 96 358 forintot kifizetett azzal, hogy a lakás-használatbavételi díj háromszoros összege: 114 000 forint, ebből azonban levonandó a 9450 forint szociálpolitikai kedvezmény, valamint 8192 forint el nem végzett festési munka ellenértéke.
A felperes keresetében 93 000 forint megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Arra hivatkozott, hogy miután a lakásbérleti szerződés feltételtől függött, az alperes nem tarthatott igényt térítésre, ezért csupán az általa tévesen kifizetett 11 550 forintot igényelheti vissza. Ebből az összegből azonban a festési munkákra levonandó 8192 forint.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az első fokon eljáró bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felek közötti bérleti szerződés feltételt nem tartalmaz. Mivel pedig a felek nem határozott időre, illetőleg feltételhez kötött lakásbérleti szerződést kötöttek, az alperes kifizette a lakás-használatbavételi díjat, és a lakásbérleti jogviszonyról való lemondásakor másik lakást nem kért, a térítés megilleti. Utalt a bíróság arra is, hogy amennyiben a bérlőt pénzbeli térítés jogszabály alapján nem illetné meg, ebben az esetben sincs jogszabályi akadálya annak, hogy a felek pénzbeli térítésben megállapodjanak.
A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság az első fokú ítéletet – lényegében helyes indokai alapján – helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A periratoknál rendelkezésre álló lakásbérleti szerződésből egyértelműen megállapítható, hogy a felek a lakásbérleti jogviszonyt feltétel bekövetkezéséig létesítették, az alperes munkaviszonyának fennállása idejére. Az ezzel ellentétes első fokú ítéleti ténymegállapítás téves.
Az alperes ezért a perbeli vállalati bérlakásra feltétel bekövetkezéséig létesített lakásbérleti jogviszonyról történt lemondása alapján pénzbeli térítésre nem tarthat igényt [1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (R.) 88. §-ának (3) bekezdése]. Az alperest tehát jogszabály rendelkezése alapján térítési díj nem illeti.
Az R. 88. §-ának (3) bekezdésében írt rendelkezés azonban egyéb vonatkozásban nem korlátozza a felek szerződéskötési szabadságát, s nem zárja ki a felek között olyan megállapodás létrejöttét, amely szerint a felperes az alperes részére a lakás kiürítése esetére pénz fizetését vállalja.
Nincs akadálya annak, hogy a felek olyan megállapodást kössenek, amely szerint az alperes a lakásból való kiköltözését vállalja annak ellenében, hogy a felperes meghatározott pénzösszeget részére kifizet.
Az eljárt bíróságok eltérő jogi álláspontjuk folytán nem vizsgálták azt a kérdést, hogy a peres felek között jött-e létre és ha igen, milyen megállapodás, a felperes által az alperes részére kifizetett összeg az R. 88. §-a alapján a lakásbérleti jogviszonyról történt lemondás kapcsán történt-e, vagy pedig a lakásbérleti jogviszony megszűnése után kötöttek a felek írásbeli szerződést, amelyben a felperes a lakás kiürítése kapcsán vállalt anyagi áldozatot. Ha ugyanis a felek ilyen külön megállapodást kötöttek, úgy annak alapján az alperes igénye alapos lehet.
Amennyiben azonban az új eljárás során az alperes külön megállapodás létrejöttét nem tudná igazolni, úgy az R. 88. §-a alapján részére kifizetett térítési összegre nem tarthat igényt. Ezzel szemben megilleti az alperest az a 11 550 forint, amelyet 1981. évben lakás-használatbavételi díj címén a felperesnek kifizetett. A 2/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 2. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerint – a rendelet 13. §-ában írtakra figyelemmel – lakás-használatbavételi díj fizetésének nem lett volna helye. Az alperest ezért megilleti az általa tévesen kifizetett lakás-használatbavételi díj kamatokkal együtt.
A felperes a per során arra is hivatkozott, hogy az alperessel szemben igénye van azért is, mert az alperes a lakást nem megfelelően helyreállított állapotban bocsátotta rendelkezésre. Az eljárt bíróságok e részben nem tisztázták a tényállást, még részletes tényelőadás sincs azzal kapcsolatban, hogy milyen állapotban volt a lakás akkor, amikor azt az alperes a felperes rendelkezésére bocsátotta, a lakás a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan állapotban volt-e, s melyek azok a hiányosságok, amelyeknek pótlása fejében az R. 67. §-ában írtak figyelembevételével a felperes térítést igényel.
Az előadottakra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság mindkét fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 274. §-ának (3) bekezdése]. (P. törv. III. 20 978/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás