• Tartalom

GK BH 1985/355

GK BH 1985/355

1985.09.01.
Alaptalan a beszámítási kifogás, ha az abban megjelölt követelést az alperes már másik perben érvényesítette [Ptk. 296. § (1) bek.].
A felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperes ellen 100 000 Ft és jár. erejéig, mert az alperes az V. sz. gyáregysége fűtési rendszerén végzett felújítási munkák ellenértékét ennyivel csökkentett összegben fizette ki.
Az alperes az ellentmondásában arra hivatkozott, hogy a felperes által követelt összeget különböző minőségi hiányosságok miatt tartotta vissza. Előadta, hogy a perbeli munkákkal kapcsolatos kijavítási költségek viselésének megállapítása iránt a felperes ellen külön pert indított. Kérte a perek egyesítését.
Az első fokú eljárás során kirendelt szakértő véleménye szerint a felperes által elvégzett munka ellenértéke 205 290 Ft, amelyből az alperes 156 636 Ft-ot fizetett ki, így a felperest még 48 645 Ft illeti meg. A szakértői vélemény alapján a felperes a keresetét leszállította 48 654 Ft és kamatai megfizetésére. A szakvéleményben foglaltakat az alperes is elfogadta, hivatkozott azonban arra, hogy a másik perben 576 762 Ft kijavítási költség, illetőleg árleszállítás iránt indított keresetet a felperes ellen, és az ezen összeg erejéig beszámítási kifogást terjesztett elő. Indítványozta a perek egyesítését, illetőleg a jelen peres eljárás felfüggesztését a hivatkozott per jogerős befejezéséig.
Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 48 654 Ft-ot és ennek késedelmi kamatát. Az ítélet indokolása szerint a bíróság az alperest elismerése alapján kötelezte a leszállított keresetnek megfelelő összeg megfizetésére. A bíróság nem adott helyt az alperes beszámítási kifogásának, mert annak a Ptk. 296. §-ának (1) bekezdésében előírt feltételei nem állnak fenn. Az alperes nem bizonyította az eljárás során, hogy a felperessel szemben 576 762 Ft összegű követelése van, ennek tisztázása végett az alperes által indított ügyben szakértői bizonyítás folyik. A bíróság nem találta indokoltnak a per felfüggesztését a másik ügy befejezéséig, mert két szerződésből eredő jogvitát kell elbírálni, és a jelen per tárgya a szakértői vélemény alapján eldönthető volt. Ezek alapján a bíróság a két peres ügy egyesítését sem látta indokoltnak.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, amelyben kérte, hogy a bíróság beszámítási kifogásának adjon helyt, és ennek alapján a felperes keresetét utasítsa el. A fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a felperes által megvalósított fűtési rendszer hibás, rendeltetésszerű használatra alkalmatlan. A várható kijavítási költségek megállapítása, továbbá a felperes költségviselésének megállapítása iránt keresetet terjesztett elő a felperes ellen. A jelen perben a szakértő által megállapított s a felperest illető járandóságot nem vitatja, de azzal szemben a kijavítási és árleszállítási igényre tekintettel beszámítási kifogással él. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem tette érdemi vizsgálat tárgyává beszámítási kifogását, amelynek törvényi előfeltételei a Ptk. 296. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint megvannak. Beszámítási kifogását elsősorban a már hivatkozott perben folytatott szakértői bizonyítás alapján eddig megállapítható 206 652 Ft összegű túlfizetés tekintetében kívánja érvényesíteni.
A fellebbezésre a felperes előadta, hogy az alperes által most hivatkozott szakvélemény a másik szerződésből eredő hibás teljesítésre vonatkozó igényre terjed ki. Ez a per még folyamatban van, megítélt, lejárt követelése tehát ezzel összefüggésben az alperesnek nem lehet, ezért beszámítási kifogást jogszerűen nem érvényesíthet. Hivatkozott arra, hogy a jelen per eldöntése előzetes kérdés vagy más polgári per eredményétől, illetőleg elbírálásától nem függ, így a per felfüggesztése nem indokolt.
A fellebbezés alaptalan.
Az alperes az első fokú ítéletében megítélt felperesi követeléssel szemben beszámítani kért – vitás – követelésének érvényesítésére a felperes ellen külön pert indított. E követeléséhez tehát az alperes az általa hivatkozott perben folyó szakértői bizonyítás alapján hozandó bírósági ítélet alapján hozzájuthat. A jelen perben tehát a beszámítási kifogás érvényesítése egyrészt indokolatlan, másrészt ésszerűtlen is. A beszámítási kifogás elbírálásához az adott körülmények között be kellene várni a másik perben hozandó határozat jogerőre emelkedését. Ha viszont az alperes a másik pert megnyeri, úgy követelését behajthatja, ha pedig elveszti, akkor nincs mit beszámítania.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. V. 30 547/1984. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére