GK BH 1985/357
GK BH 1985/357
1985.09.01.
Részletes műszaki-gazdasági adatokat tartalmazó ajánlat vagy az árajánlathoz szükséges költségvetés elkészítése fejében a vállalkozó díjat vagy költségtérítést csak akkor követelhet, ha ebben a megrendelővel megállapodott [Ptk. 390. § (1) bek.].
A felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperes ellen 4533 Ft és kamatának megfizetése iránt, mert az alperes egy üzlethelyiség felújítási munkáira vonatkozó költségvetés elkészítésének díját nem fizette meg a részére.
Az alperes az ellentmondásban arra hivatkozott, hogy az üzlethelyiség felújítására vonatkozóan árajánlatot kért a felperestől, a felperes pedig nem árajánlatot, hanem költségvetést készített és küldött a részére. Egyébként a felperes által ajánlott magas vállalkozói díjat nem tudta elfogadni, más kivitelezőtől olcsóbb ajánlatot kapott.
A felperes a „kereseti kérelem”-ként feltüntetett beadványában előadta, hogy az alperes a szolgáltató ágazatnál megrendelte a perbeli üzlethelyiség felújítási munkáit. Mivel azonban a szövetkezet nem rendelkezik építőiparban gyakorlott árszakértővel, ezért egy árszakértői gazdasági munkaközösségnél megrendelte az elvégzendő munkák költségvetésének elkészítését. A gazdasági munkaközösség a kért költségvetést 4533 Ft díj ellenében elkészítette.
Az alperes arra hivatkozott, hogy a felperestől nem kérte a költségvetés elkészítését, egyébként pedig a megrendelésében közölte, hogy a munkálatok megkezdésére csak az árajánlat elfogadását követően kerülhet sor.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a költségvetés nem azonos az árajánlattal. A felperes abban az esetben járt volna el helyesen, ha az alperes megrendelése alapján egy becsült árat tartalmazó szerződés-tervezetet küldött volna a nevezett részére. Az alperes azonban nem intézett a költségvetés készítésére vonatkozó felhívást a felpereshez, így a felperesnek nem volt joga arra, hogy „egy külön gazdasági munkaközösséget felkérjen” részletes költségvetés összeállítására.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy árajánlatot csak helyszíni szemrevételezés útján készített költségvetés szerint lehet adni. Mivel a termelőszövetkezet nem alkalmaz építőipari műszaki árszakértőt – költség- és bértakarékossági szempontból –, ezért adott megbízást egy gazdasági munkaközösség részére a költségvetés elkészítésére. Hivatkozott továbbá arra, hogy amiatt került sor a költségvetés készítésére, mert az alperes megrendelését határozott, egyértelmű „kivitelezésre szóló megbízás”-nak minősítette. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor nem vette figyelembe, hogy a költségvetést azért készítette, hogy a későbbi árvitákat elkerülje.
A fellebbezés nem alapos.
A szerződések megkötésének gyakorlatában – különösen vállalkozási szerződések esetén – gyakran előfordul, hogy a megrendelő árajánlatot kér a vállalkozótól, és a szerződés megkötését annak elfogadásától teszi függővé. Az árajánlat készítése általában a vállalkozó feladata, azt tevékenysége keretében külön díjazás nélkül kell elvégeznie.
A Ptk. 390. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó részletes műszaki-gazdasági adatokat tartalmazó ajánlatot készít, a megrendelő pedig ezért díjat köteles fizetni. Ebből következik, hogy az ajánlatért való díjfelszámítás csak a feleknek ebben történt megállapodása esetén lehetséges. A perbeli esetben nem vitás, hogy a felek között ilyen tartalmú megállapodás nem volt. A felperesnek tehát nem volt joga ahhoz, hogy díjazás ellenében részletes költségvetést készíttessen, így az ennek költségeit képező követelése alaptalan.
A perbeli költségvetés elkészítettésére egyébként – erre irányuló megállapodás hiányában – a felperesnek akkor sem lett volna joga, ha kellő megalapozottsággal számolhatott volna a vállalkozási szerződés létrejöttével. Tekintettel azonban arra, hogy az alperes a megrendelése során közölte, hogy a munkák megkezdésére csak az árajánlat elfogadását követően kerülhet sor, ebből nyilvánvalóan következik, hogy az árajánlat elfogadásának elmaradása esetén a perbeli munkára vonatkozó szerződés sem jön létre.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. V. 30 768/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás