GK BH 1985/361
GK BH 1985/361
1985.09.01.
I. A fűtési rendszer hibája esetén a pertárgy értéke legalább a fűtési rendszer előállítási költsége [Pp. 24. §].
II. A szakértői költség viselése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a felperes milyen összegben jelölte meg a pertárgy értékét [Pp. 26. §, 78. § (1) bek.].
A felperes az I. r. alperes által a II. r. alperes tervei alapján kivitelezett kétszer 60 lakásos lakótömb fűtési hibái miatt terjesztett elő keresetet. Arra hivatkozott, hogy a fűtési rendszer beszabályozása nem vezetett eredményre. Az egyes helyiségek között jelentős hőmérsékleti különbségek tapasztalhatók, a kazánok hatásfoka nem megfelelő, nem folyamatos a melegvíz-ellátás, illetve az olajszivattyú zajszintje sem megfelelő.
A fenti hibák miatt a felperes a kivitelezőt a kijavításra, esetleges tervhiba esetén a tervezőt kijavítási terv szolgáltatására, illetve a vállalkozókat költségek viselésére kérte kötelezni.
Az alperesek tagadták a felelősségüket, ezért az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el. L. J. szakértő bejelentette, hogy véleménye elkészítéséhez “nélkülözhetetlen” a kazánok hatásfokának és a tápvíz minőségének megvizsgálása, és erre egy másik szakértő megbízását kérte. Az elsőfokú bíróság ezeknek a megvizsgálása érdekében újabb – további – szakértőt rendelt ki.
Az utóbbi szakértő előterjesztette véleményét.
A fenti előzmények után a tárgyaláson az I. r. alperes a fűtéssel kapcsolatos hibák fennállását már nem vitatta, és vállalta a beszabályozás elvégzését. Erre a bíróság a 18. sorszámú végzésével ideiglenes intézkedésként kötelezte, és egyben felhívta a szakértőt véleményének arra vonatkozó kiegészítésére, hogy a beszabályozás után fennmaradtak-e a problémák. A szakértők által felszámított díjak összegszerűségét az ugyanekkor hozott végzésével az elsőfokú bíróság megállapította és a felperest kötelezte azok előlegezésére.
A bíróság ebben a perben 1982. április 14-én tartott tárgyalást. A 22. sorszámú jegyzőkönyvben a felek a per szünetelésében állapodtak meg arra tekintettel, hogy a beszabályozást követően várható a hibák megszűnése.
A felperes 1982. október 14-i kérelmére, mely szerint a hiba beszabályozás után sem szűnt meg, a bíróság a pert folytatta. Az 1982. október 29-én megtartott tárgyalás jegyzőkönyvében a szakértő úgy nyilatkozott, hogy a beszabályozást nem 0 ºC-on, hanem –10 ºC-on kell elvégezni. Álláspontja szerint, ha ilyen körülmények mellett végzik el azt, a fűtési rendszer hibái kiküszöbölhetők. Erre tekintettel a felek ismételten a per szünetelésében állapodtak meg.
A felperes 1983. április 27-én előterjesztett kérelmére – amely szerint történt ugyan beszabályozás, de a társasház álláspontja szerint a hibák nem szűntek meg – a bíróság a pert ismét folytatta. Az 1983. június 17-én megtartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben felvett nyilatkozatok szerint a felek ekkor azért állapodtak meg ismételten a per szünetelésében, mert a fűtési rendszer beszabályozása csak -10 ºC-on történhet meg, illetve mert még nem épült fel az a másik épület, amely ugyancsak a perbeli fűtési rendszerről üzemel, és kihatással lehet a peresített épület fűtési problémáira.
A felperes 1983. december 16-án kelt kérelmére a per ismét felvételre került. Az ebben a perben 1984. január 27-én megtartott tárgyaláson a II. r. beavatkozó úgy nyilatkozott, hogy a hibák kijavítása megtörtént, és a fűtési rendszer most már megfelelően működik. A felperes erre tekintettel bejelentette, hogy keresetét visszavonja, kérte azonban az általa előlegezett szakértői díjak megtérítésére az alpereseket kötelezni. Az alpereseknek a perértékkel kapcsolatos kifogására a korábban 800 000 Ft-ban megjelölt ügyértéket 50 000 Ft-ra módosította.
Az elsőfokú bíróság ilyen előzmények után hozta meg az I. r. alperes által sérelmezett végzését, amellyel egyrészt a pert megszüntette, másrészt az I. r. alperest 32 545 Ft szakértői díjnak a felperes részére történő megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság a költségviselésre vonatkozó rendelkezését azzal indokolta, hogy a felperes lényegében pernyertesnek tekinthető, hiszen a hiba fennállott, illetve az csak az I. r. alperes által végzett javítást követően szűnt meg, tehát a felperesnek az I. r. alperes elleni keresete alapos volt.
A fenti végzésnek a perköltség viselésére vonatkozó része ellen az I. r. alperes fellebbezett. Álláspontja szerint a bíróság által kirendelt megyei Fűtéstechnikai és Szolgáltató Vállalat szakértői közreműködésére nem volt szükség. Ez a vizsgálat olyan kérdésekre terjedt ki, amelyeket egyrészt a minőségi bizonyítványok tanúsítanak, másrészt ezeknek a kérdéseknek a perben megjelölt szavatossági igényhez nincs közük. Erre tekintettel, továbbá mert a perérték helyesen csak 50 000 Ft, és mert a vizsgálatok nemcsak a perbeli 60 lakásra, hanem az időközben felépülő másik 60 lakásra is vonatkoztak, az I. r. alperes fellebbezése “a perköltségek arányosabb megosztását” szolgáló változtatásra irányult.
Az I. r. alperes fellebbezése nem alapos.
Az ismertetett adatokból megállapítható, hogy az I. r. alperes által kivitelezett fűtési rendszer hibás volt. Többszöri beszabályozási kísérlet ellenére a hiba kiküszöbölésére, az egyes helyiségek közötti jelentékeny hőmérsékletkülönbség megszüntetésére az átadást követően végeredményben csak per útján 1983. év végén, illetve 1984 elején került sor. Nem vitás az, hogy a hibák kiküszöbölésének módja a finombeszabályozás volt, tehát az I. r. alperes szerződéses kötelezettségébe tartozó tevékenység. A rendelkezésre álló adatok szerint a tervező semmilyen tevékenységet nem végzett a hiba elhárítása érdekében. Mivel a felperes által kifogásolt hiba, amelyet az I. r. alperes a per megindítását követően tagadott, csak szakértői bizonyítás lefolytatását követően oldódott meg, a szakértő kirendelésére, és az ezzel kapcsolatos költségek felmerülésére az I. r. alperes adott okot.
A bíróság által első ízben kirendelt szakértőnek nélkülözhetetlenül szüksége volt azokra a vizsgálatokra, amelyek elvégzésére – éppen erre való tekintettel – a bíróság egy másik szakértőt bízott meg. Ezért a rendelkezésre álló adatok alapján, amelyeket az I. r. alperes nem tudott megcáfolni, a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor egyrészt a kazánok hatásfokának, illetve tápvíz minőségének megvizsgálására szakértőt rendelt ki, másrészt pedig a felmerült és összegszerűségében egyik fél által sem vitatott valamennyi szakértői díj megfizetésére a perre okot adó I. r. alperest kötelezte. A Pp. 78. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni. Az elsőfokú bíróság ezen rendelkezése annak ellenére is helyes, hogy a felperes a perértéket eredetileg 800 000 Ft-ban jelölte meg, majd utóbb azt 50 000 Ft-ra módosította. Fűtési rendszer hibája esetén ugyanis a perérték legalább a fűtési rendszer előállítási költsége. Nincs tehát jelentősége a szakértői díj viselése szempontjából annak, hogy a felperes a perértéket milyen összegben jelölte meg (Pp. 24. és 26. §).
Mivel az épületek fűtése egymással összefügg, az I. r. alperes fellebbezésének az az indoka sem fogadható el, hogy a szakértők feleslegesen vizsgálták a per megindításakor még fel nem épült második épület fűtési kérdéseit.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezett részében a Pp. 259. §-a, illetve 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta, nem fellebbezett részében nem érintette. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 354/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás