GK BH 1985/362
GK BH 1985/362
1985.09.01.
Az ideiglenes intézkedést a bíróság csak a jogszabály szerinti indokolt esetben, a felek meghallgatása és a konkrét ügy körülményei gondos feltárásával történő megvizsgálása után teheti meg [Pp. 156. § (4) és (5) bek., 378. § (1) és (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság a lakótelep egyik épülete szavatossági hibáinak kijavítása iránti perben az 1984. március 8-án kelt végzésével a Pp. 156. §-ának (4) és (5) bekezdésében foglaltakra utalással ideiglenes intézkedés címén az I. r. alperest négy tétel alatti hiba 1984. március 15-i határidőig történő kijavítására kötelezte.
A végzés ellen az I. r. alperes fellebbezett. Kifogásolta, hogy az ideiglenes intézkedés indoka előtte ismeretlen, a kijavításra megállapított határidő irreális, de azért is sérelmezte a kijavításra kötelező rendelkezést, mert a perben beszerzett szakvélemény szerint az egyik hiba nem is az ő tevékenységével van okozati összefüggésben, a további három tétel tekintetében pedig elévülés következett be.
A fellebbezés alapos.
Téves az elsőfokú bíróság végzésében a Pp. 156. §-ára történt utalás és az azzal való indokolás. A Pp. 378. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, a bíróság a népgazdaság érdekének vagy valamelyik fél jogainak megóvása végett – különösen fenyegető kár elhárítása érdekében – a felek meghallgatása után végzéssel megteheti a szükségesnek mutatkozó ideiglenes intézkedést (pl. értékesítés, vagyontárgyak megóvása végett szükséges raktározás stb.), feltéve, hogy az hatáskörébe tartozik.
A (2) bekezdés szerint a fél kérelmére ideiglenes intézkedésnek a keresetlevél beadását megelőzően is helye van.
Az ideiglenes intézkedést tehát a bíróság a keresetlevél beadását megelőzően a fél kérelmére, ezt követően kérelemre vagy hivatalból – a felek meghallgatása után – teheti meg. Arra vonatkozóan, hogy az ideiglenes intézkedés mely esetben tehető meg, a jogszabály csak példálózó felsorolást tartalmaz. Az ideiglenes intézkedés szükségességét és mértékét a konkrét eset körülményeinek alapos feltárásával a bíróságnak kell elbírálnia. Ennek keretében vizsgálni kell, hogy szükséges-e az ideiglenes intézkedése, és ha igen, milyen mértékben. Az ideiglenes intézkedés csak a szükséges mértékig terjedhet, ami nem feltétlenül jelent teljes kijavítást. Például falrepedés esetén szükséges lehet a födémek aládúcolása, de ez nem azonos a szavatossági kijavítással. Más esetben az ideiglenes intézkedés a szavatossági igény alapján követelt javítás egy részének elvégzését jelentheti, de nem jelentheti a kijavítás módjának meghatározását is.
Az elsőfokú bíróság mindezeket a kérdéseket nem vizsgálta, a feleket nem hallgatta meg, a lényeges körülményeket nem tisztázta, ezért a végzése a Pp. rendelkezéseinek nem felel meg. Az ideiglenes intézkedéssel elrendelt teljesítés határidejének megállapítása is irreális.
A fentiek miatt, de arra is tekintettel, hogy az ideiglenes intézkedés megtételéhez a tényállás nem tekinthető tisztázottnak, annak alapján az ideiglenes intézkedés szükségessége és mértéke sem határozható meg, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 607/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás