MK BH 1985/364
MK BH 1985/364
1985.09.01.
A prémium meghatározott teljesítmény elérése esetére előre kitűzött, a munkadíjon (munkabéren) felül járó olyan díjazás, amelynek ösztönöznie kell a prémiumfeladatként előre kitűzött gazdasági eredmény elérését. A prémium kifizetését korlátozó vagy kizáró feltételek csak az e körre vonatkozó teljesítés elmaradásával függhetnek össze; a kifizetést korlátozó vagy kizáró olyan feltételt nem lehet előírni, amely nincs összefüggésben a prémiumfeladat teljesítésével, sőt azt kifejezetten gátolja [1967. évi III. tv. 68. § (4) bek.; 4/1981. (II. 26.) MÉM–MüM sz. r. 8. § (8) bek.].
A felperes 1983. december 31-jéig volt tagja az alperes termelőszövetkezetnek, ahol személyzeti vezető munkakörben dolgozott. Ugyanakkor a B.-i Helikopteres Növényvédelmi Gazdasági Társulásnál – amely az alperes gesztorsága alatt működött – helikopterirányítóként dolgozott.
Az említett gazdasági társulás nem önálló jogi személy, de önálló elszámolású egységként működik, elkülönítetten gazdálkodik, kiadásait saját bevételeiből fedezi, és rendelkezik a nyereség felhasználásáról.
A gazdasági társulás az intézőbizottságot bízta meg, hogy dolgozzon ki a felperes részére az 1981. évre éves prémiumfeladatokat, és a feltételek teljesítésének kiértékelését az évzáró társulási ülésen ismertesse.
A per adataiból arra lehet következtetni, hogy az 1982. évi prémiumfeladatok megegyeztek az 1981. évi prémiumfeladatokkal.
Az 1982. évi prémiumfeladat lényege szerint a felperest a társulástól kapott éves munkadíjának 20%-a abban az esetben illeti meg, ha biztosítja, hogy a repülőgépes szolgálattal lekötött évi 300 légióra teljesül, és a társulásnak nem kell készenléti díjat fizetnie.
További 10% prémiumra abban az esetben jogosult, ha megtartja a technológiai fegyelmet, és biztosítja, hogy a társulás a tagjai részére időben és jó minőségben elvégzi az igényelt munkákat. További 10% prémiumra jogosult, ha biztosítja, hogy az 1982. évi teljesítményeknél az 1981. évhez képest csökken az átrepülésre és a munkára fordított légi idő aránya.
Prémiumkifizetést csökkentő tényezők:
– ha a társulás nem végezteti el időben tagjai részére a kért munkákat, és ez szervezésbeli hiányosságokra vezethető vissza, levonandó 10%,
– ha a felügyeleti szerv a társulás működésével kapcsolatban törvénysértést állapít meg, a törvénysértés mértékétől függően levonandó 5–10%.
A társulás az 1982. január 15-én hozott határozatával jóváhagyta az 1982. évre kidolgozott prémiumfeladatokat, és megállapította, hogy a felperes az 1981. évi prémiumfeladatait teljesítette, ennek alapján prémiumként megilleti a társulástól kapott évi összes jövedelmének 40%-a, amelyet a társulás 1981. évi nyeresége terhére kell kifizetni.
A társulás 1982. december 10-én hozott határozatával megállapította, hogy a felperes az 1982. évi prémiumfeladatait is teljesítette, és ezért az 1982. évre ugyancsak jogosult éves jövedelmének 40%-ára, egyúttal elrendelte ennek számfejtését és kifizetését.
Miután a felperes ennek ellenére sem az 1981., sem az 1982. évi prémiumát nem kapta meg, prémiumai megfizetése iránt kérelmet nyújtott be az alperes szövetkezeti döntőbizottsághoz.
Az alperes jogi képviselője a döntőbizottság tárgyalásán elismerte, hogy a társulás igazgatótanácsa szerint a felperes a prémiumfeladatokat minden évben teljesítette, és ezért rendelte el a prémium kifizetését.
Elismerte azt is, hogy ezen az igazgatótanácsi ülésen jelen volt termelőszövetkezeti képviselők nem tettek észrevételt a prémiumok kifizetése ellen.
Az alperes a prémiumot ennek ellenére azért nem fizette ki a felperesnek, de a szövetkezet többi dolgozójának sem, mert ezt a tsz gazdasági eredményei nem tették lehetővé.
Utalt az 1981. évi prémiumszabályzatra, amely szerint prémium csak 2% bérszínvonal növekedéséig fizethető.
Az 1982. évi prémiumszabályzat értelmében pedig ha “a szövetkezetnél az éves gazdálkodási eredmény alapján nem áll annyi felosztható eredmény rendelkezésre, hogy a prémium teljes egészében kifizethető legyen, vagy az jelentős mértékű munkadíjadó-fizetési kötelezettséget vonna maga után, a vezetőség a prémiumfeltételek értékelése során jogosult dönteni arról, hogy teljes mértékű vagy minden premizált dolgozóra egyaránt kiterjedő arányosan csökkentett prémium kifizetésére kerül sor”.
A szövetkezeti döntőbizottság elutasította a felperes kérelmét. Megállapította, hogy az alperes prémiumszabályzata a társulás dolgozóira is vonatkozott, amely szerint – a feladatok teljesítése ellenére – nem volt alap a felperes prémiumának megfizetésére, miután a munkadíjat, a prémiumokat terhelő nagymérvű növekményadó olyan anyagi terhet rótt volna az alperesre, ami a gazdálkodását veszteségessé tette volna.
A felperes a döntőbizottság határozata ellen lényegében a kérelmével azonos tartalmú keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Ebben arra kérte kötelezni az alperest, hogy fizessen meg a részére 1981. évi prémiumaként 14 182 forintot, 1982. évi prémiumaként pedig 22 432 forintot és ezek kamatait.
Az alperes képviselője a munkaügyi bíróság 1983. november 24-i tárgyalásán elismerte, hogy a felperes a prémiumfeladatokat teljesítette, és a megjelölt prémium összegszerűségét sem vitatta.
A munkaügyi bíróság az ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1981. évi prémiumaként 14 182 forintot és ennek 1982. február 1-jétől járó évi 5% kamatát, 1982. évi prémiumaként 22 432 forintot és ennek 1983. február 1-jétől járó évi 5%-os kamatát.
Az ítélet indokolása szerint a 4/1981. (II. 26.) MÉM–MüM számú rendelet 8. §-a részletesen tartalmazza a prémiumfeltételek kitűzésének szabályait.
Ha a kitűzött prémiumfeladatok teljesítése megtörtént, a termelőszövetkezeti tagot a prémium megilleti.
A munkáltató utólag nem hivatkozhat arra, hogy a prémium kifizetése miatt hátrányos helyzetbe kerül. Ezt a lehetőséget még a prémiumfeladatok kitűzése előtt kell mérlegelnie, ha úgy ítéli meg, hogy gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a prémiumkitűzést. A prémiumfeladatok kitűzése a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, ha viszont e jogkörben prémiumfeladatokat határozott meg, ez – a feladatok teljesítése esetén – a prémium megfizetésére kötelezettségvállalást is jelent.
A megyei bíróság megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és a felperes keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság ítélete indokolásának lényege szerint a felperes 1983. december 31. napjáig az alperes termelőszövetkezet tagja volt, ehhez képest reá nézve a termelőszövetkezet belső szabályzatai voltak kötelezők, függetlenül attól, hogy a prémiumfeladatokat a gazdasági társulás tűzte ki.
Az 1967. évi III. tv. (Tv.) 68. §-ának (4) bekezdése szerint a prémium az előre kitűzött feladat igazolt elvégzése után válik esedékessé. A 4/1981. (II. 26.) MÉM–MüM számú együttes rendelet 8. §-ának (8) bekezdése értelmében azonban – a feltételek meghatározásával egyidejűleg – a prémium kizáró, illetőleg csökkentő feltételeket is elő kell írni.
Az 1981. évi prémiumszabályzat szerint a prémium csak 2%-os munkadíjadó vonzatú bérszínvonal-növekedésig fizethető. Az 1982. évi prémiumszabályzat pedig akként rendelkezik, hogy ha a szövetkezetnél az éves gazdálkodási eredmény alapján nem áll annyi felosztható eredmény rendelkezésre, hogy a premizálás teljes egészében kifizetésre kerülhessen vagy a prémium kifizetése jelentős mértékű munkadíjadó-fizetési kötelezettséget vonna maga után, a vezetőség jogosult dönteni arról, hogy prémium kifizetésére sor kerül-e.
Ezek a rendelkezések a felperes esetében is irányadók, miután a részére fizetendő prémium is beszámítana az alperes termelőszövetkezet bérszínvonalába. Az alperes nem csupán utólag hivatkozott arra, hogy hátrányos helyzetbe kerülne a prémium kifizetése esetén, hanem előre szabta meg a termelőszövetkezet prémiumszabályzatában kizáró feltételként a bérszínvonal túllépését, amivel minden tagnak tisztában kellett lennie.
A felperes azért nem kapta meg sem az 1981., sem az 1982. évi prémiumát, mert az alperesnek például 1982-ben minden 100 forint prémium után 750 forint növekményadót kellett volna fizetnie. Ebben az esetben pedig értelemszerűen nem fizethető prémium.
A megyei bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A másodfokú bíróság a jogerős ítéletének indokolásában helytállóan utalt a Tv. 68. §-ának (4) bekezdésére, amely szerint a prémium az előre kitűzött feladat igazolt elvégzése után válik esedékessé.
Ugyancsak helytállóan hivatkozott a 4/1981. (II. 26.) MÉM–MüM számú együttes rendelet 8. §-ának (8) bekezdésére is, amelynek értelmében a prémiumfeltételek meghatározásával egyidejűleg a prémiumot kizáró, illetőleg csökkentő feltételeket is elő kell írni.
Az alperes a felperessel írásban közölte mind az 1981. évi, mind az 1982. évi prémiumfeladatokat és a prémiumcsökkentő feltételeket.
Nem volt vitás a perben az sem, hogy a felperes a kitűzött prémiumfeladatokat teljesítette, továbbá nem voltak az írásban meghatározottakhoz képest prémiumcsökkentő körülmények.
Azon túl, hogy az alperes a prémiumszabályzatnak a prémiumkifizetést csökkentő, illetőleg kizáró említett feltételét nem közölte írásban a felperessel, az a felperessel szemben azért sem volt alkalmazható, mert ez a korlátozás nem a prémiumfeladat teljesítésével, hanem azzal áll összefüggésben, hogy a termelőszövetkezet adott esetben rendelkezik-e a prémium kifizetésének fedezetéül szolgáló anyagi eszközökkel. Ez viszont annak a kérdésnek az elbírálása során, hogy a dolgozó teljesítette-e az előre kitűzött prémiumfeladatokat, és ennek folytán jogosult-e meghatározott prémiumra, közömbös.
A prémiumszabályzat ugyanis nem tartalmazhat olyan prémiumkifizetést korlátozó feltételeket, amelyek nincsenek összefüggésben a prémiumfeladat teljesítésével, sőt kifejezetten gátolják a prémiumfeladat teljesítését.
Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a prémium meghatározott teljesítmény elérése esetére előre kitűzött, a munkadíjon felül járó olyan díjazás, amelynek ösztönöznie kell a prémiumfeladatként előre kitűzött gazdasági eredmény elérését. Következésképpen a prémium kifizetését korlátozó vagy kizáró feltételek csak az említett körre vonatkozó teljesítés elmaradásával függhetnek össze.
A megyei bíróság tehát akkor járt volna el helytállóan, ha a felperesnek az 1981. és 1982. évi prémiumra vonatkozó jogosultságát megállapító – helytálló jogi okfejtésen alapuló – első fokú ítéletet helybenhagyja. (M. törv. II. 10 329/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás