BK BH 1985/369
BK BH 1985/369
1985.10.01.
A járművezetéstől eltiltás terjedelmének téves megállapítása [Btk. 58. § (2) bek. BK. 107. sz.].
A városi bíróság az I. r. terhelt bűnösségét ittas járművezetés vétségében, míg a II. r. terhelt bűnösségét járművezetés tiltott átengedésének vétségében állapította meg. Ezért az I. r. terheltet 80 napi tétel pénzbüntetésre és a “B” kategóriájú járművek vezetésétől 1 évi eltiltásra; a II. r. terheltet pedig 70 napi tétel pénzbüntetésre és az “A”, “C” kategóriába tartozó járművek vezetésétől 1 évi eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét a bíróság az I. r. terhelt esetében 80 forintban, míg a II. r. terhelt vonatkozásában 120 forintban állapította meg.
Az ítéleti tényállás lényege szerint a II. r. terhelt eddig 4 esetben volt büntetve, legutóbb halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt, de az elítéléshez fűződő hátrányos következmények alól már mentesült.
Az I. r. és a II. r. terheltek sógorok. A II. r. terhelt felkereste a tulajdonában levő személygépkocsijával az I. r. terheltet. Takarítási és karbantartási munkákat végeztek. Munka közben, majd annak befejezése után mindketten szeszes italt fogyasztottak. Később abban állapodtak meg, hogy a II. r. terhelt gépkocsijával a mintegy 3 km-re levő határba mennek dúvadra vadászni.
Elhatározásuknak megfelelően 16 óra után beültek a II. r. terhelt gépkocsijába és elindultak. Az autót az I. r. terhelt vezette, mert a vezetést a II. r. terhelt – noha tudta, hogy a sógora is szeszes italt fogyasztott – neki átengedte.
Útközben a rendőrjárőr igazoltatta őket. A rendőri intézkedés során megállapítást nyert, hogy az I. r. terhelt az adott járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezik, és vérében 1,92 ezrelék alkoholkoncentráció van, tehát szeszes italtól közepes fokban befolyásolt állapotban vezette a gépkocsit. A II. r. terhelt arról nem tudott, hogy a sógora a “B” kategóriába tartozó járművek vezetésére érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezik.
A jogerős ítélet ellen a II. r. terhelt terhére a járművezetéstől eltiltás körének törvénysértő meghatározása miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 58. §-ának (1) bekezdése szerint a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. Ez a mellékbüntetés a törvényben írt büntetési célt – az egyéni és általános megelőzést, valamint a közlekedés biztonságának védelmét – azáltal szolgálja, hogy megfosztja az elkövetőt a közlekedésben járművezetőként részvétel törvényes lehetőségétől. Így akadályozza meg a közlekedésre veszélyt jelentő járművezetői magatartásokat.
A járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés differenciálására ad lehetőséget a Btk. 58. §-ának (2) bekezdése, amely szerint a járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú járműre is vonatkozhat. A bíróság tehát korlátozhatja a mellékbüntetés hatókörét a közlekedés egyes ágazataira és ezeken belül egyes járműkategóriákra és járműfajtákra.
E rendelkezés célja, hogy a mellékbüntetés alkalmazása a büntetés célján túlmenő hátrányt ne okozzon, és az elkövető ne tiltassék el mindennemű jármű vezetésétől, ha csak bizonyos jármű vezetésével kapcsolatban jelent veszélyt a közlekedés biztonságára.
Mint azt a Legfelsőbb Bíróság a járművezetéstől eltiltásra szóló BK 107. számú állásfoglalásában már kifejtette: a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés hatókörének korlátozásánál elsősorban az elkövetett bűncselekmény jellegét, tárgyi súlyát és az elkövető személyiségét kell a vizsgálódás körébe vonni.
Ezen körülmények együttes értékelése alapján kell állást foglalni abba a kérdésben, hogy az elkövető valóban csak meghatározott jármű vezetésével kapcsolatosan szegi-e meg a közlekedési szabályokat, és van-e alap annak a feltételezésére, hogy más jármű vezetése közben szabályosan közlekedik.
Általános alapelvként fejtette ki továbbá a Legfelsőbb Bíróság az említett állásfoglalásában az eltiltás hatókörének korlátozásával összefüggésben azt, hogy az eltiltott személy olyan járművet ne vezessen, amellyel kapcsolatban a tilalmazott magatartást tanúsította, a bűncselekményt elkövette. Ellenkező esetben ugyanis a mellékbüntetés formálissá válik, az elítéltre tényleges hátrányt nem jelent, és ekként a büntetési célok elérésére nem alkalmas. Az általános elv keretei még méltányossági szempontok alapján sem léphetők túl.
Az adott esetben a terhelt közlekedési előélete nem kifogástalan, ugyanis korábban halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt vonták felelősségre. A jelenlegi bűncselekmény elkövetésekor is a közúti közlekedés egyik fontos szabályát sértette meg. Így elengedhetetlen vele szemben a járművezetéstől eltiltás alkalmazása, és nincs indok a mellékbüntetés hatókörének korlátozására sem. Különösen nem kerülhet sor a mellékbüntetés hatókörének olyan korlátozására, amely azon járműkategóriába tartozó jármű további vezetését teszi lehetővé, amellyel összefüggésben a terhelt az elbírált bűncselekményét elkövette. Ilyen korlátozásra még méltányossági okokból – foglalkozás gyakorlása, egyéb anyagi hátrány stb. – sincs lehetőség.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a II. r. terheltet a közúti járművezetéstől tiltotta el, mellőzve annak egyes járműkategóriákra történő korlátozását. (B. törv. IV. 231/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás