BK BH 1985/372
BK BH 1985/372
1985.10.01.
A rendőr tiszthelyettes felmentése lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettének vádja alól [Btk. 263. § Sztv. 88. § (1) bek.]
A katonai bíróság a rendőr tiszthelyettes vádlottat bűnösnek mondotta ki lopás vétségében, és ezért vele szemben büntetést alkalmazott. Ugyanakkor a lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette címén emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette, a cselekményt szabálysértésként értékelte, és emiatt az eljárást megszüntette [Be. 216. § (2) bek.].
A katonai bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott a rendőrkapitányság fegyverszobájában elhelyezett fegyverek közül eltulajdonítási szándékkal magához vett egy szolgálati pisztolyt 10 darab lőszerrel együtt, összesen 2107 forint értékben. Később a fegyvert kipróbálás, illetve belövés céljából egy honvéd tiszthelyettes fegyvermester ismerősének adta át, aki a fegyver leellenőrzése után azt a vádlottnak visszaszolgáltatta.
Tartalmazza a tényállás azt is, hogy a vádlott szolgálati feladatai ellátása céljából rendelkezett az eltulajdonítottal azonos és emellett ennél nagyobb hatékonyságú fegyverrel és az ezekhez szükséges lőszerrel is. A honvéd tiszthelyettes is rendelkezett szolgálati feladatai ellátása érdekében a neki átadott hatékonyságú lőfegyverrel.
A katonai bíróság ítélete ellen a katonai ügyész fellebbezéssel élt, a lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette alóli felmentés miatt, illetve a bűncselekményben való bűnösség megállapítása érdekében.
A Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítélet felülbírálása során megállapította, hogy a lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntettének vádja alóli felmentés törvényes, és az ezt sérelmező perorvoslat alaptalan.
Kétségtelen, hogy a vádlott a tényállásban írtak szerint a lőfegyver és lőszer forgalmára és tartására vonatkozó szabályokat megsértette, és így jutott az eltulajdonított lőfegyver és lőszer birtokába. Cselekményével a lopás vétségének tényelemeit megvalósította. Ennek ellenére nincs mód a Btk. 263. §-ának (2) bekezdése szerinti lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntettében való bűnösség megállapítására. Mint az elsőfokú bíróság ítélete helyesen tartalmazza, a cselekmény elkövetésekor a vádlott a rendőrség tagja volt, és szolgálati feladatainak ellátására jogosan lőfegyverekkel, illetve lőszerrel rendelkezett, azok tartására engedélye volt.
Az ilyen engedéllyel rendelkező személyeknek a vád tárgyát képező cselekményeire pedig az általánostól eltérő, külön jogszabály vonatkozik. Az 1968. évi I. törvény (Sztv.) 88. §-a szerint ugyanis csupán szabálysértés annak az elkövetőnek a cselekménye, aki engedéllyel rendelkezik, és az engedély kereteit túllépve, a lőfegyver, illetőleg lőszer előállítására, tartására, átadására, használatára vagy forgalmára vonatkozó rendelkezéseket úgy szegi meg, hogy a cselekményt az engedélyezettel azonos vagy annál kisebb hatékonyságú lőfegyverre avagy kisebb mennyiségű lőszerre követi el.
Így pedig a tényállásban írtakra figyelemmel az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást, amikor a vádlottat a lőfegyverrel és a lőszerrel való visszaélés bűntettének vádja alól bűncselekmény hiányában felmentette, a szabálysértésként jelentkező cselekmény miatti eljárást pedig megszüntette.
Ilyen körülmények mellett a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítélet e rendelkezését helybenhagyta. (Katf. II. 610/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás