BK BH 1985/374
BK BH 1985/374
1985.10.01.
I. Devizagazdálkodás megsértése bűntettének téves megállapítása vámorgazdaság vétsége helyett [Btk. 309. § (2) bek. a) pont, 312. § (1) bek. b) pont; 1974. évi 1. sz. tvr. 5. §; 1/1974. (I. 17.) PM sz. r. 10. § e) pont, 25. § (3) bek., 26. § (1) bek.]
II. A rendelkezési jog korlátozásával vámkezelt áru megszerzésével elkövetett szabálysértés helyes minősítése [Sztv. 114. § (2) bek.; 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. 150. §].
III. Nem a szabálysértés elbírálása mellőzésének, hanem az eljárás megszüntetésének van helye, ha a szabálysértésnek a vád tárgyává tett bűncselekmény mellett nincs jelentősége [Be. 216. § (2) bek].
A városi bíróság ítéletével a terheltet devizagazdálkodás megsértésének bűntette miatt 50 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét 100 forintban határozta meg; kötelezte továbbá 20 000 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére; a lefoglalt Philips Combi TV-10 típusú készülék kiadását rendelte el; a terheltet a vámorgazdaság vétségének vádja alól felmentette; a vámszabálysértés elbírálását pedig mellőzte.
A rövidített tényállás szerint a terhelt testvére – aki osztrák állampolgár – Magyarországra utazva különböző arany ékszereket adott a terheltnek ajándékba, amelyek együttes értéke 79 420 forint volt. A terhelt ezeket az arany ékszereket az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalatnál értékesítette. Ezenkívül útiholmiként az országba hozott egy 22 000 forint értékű Philips Combi TC-10 típusú tv-rádió-magnókészüléket, amelyet a terhelt gyermekének ajándékozott.
Az ítélet ellen annak megalapozatlan és törvénysértő volta miatt emelt törvényességi óvás alapos.
1. Az arany ékszerek tekintetében az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás hiányos, s ezáltal megalapozatlan. Nem tartalmazza a tényállás ugyanis azt a tényt, hogy a terhelt testvére az arany ékszereket a vám megkerülésével hozta be az országba. Ezt a terhelt maga is előadta az eljárás során, egyébként ilyen mennyiségű és értékű vámáru az utasforgalomba jogszerű körülmények között nem is kerülhet. Az arany ékszerek ugyanis 10 db aranyláncból álltak, amelyek a 39/1976. (XI. 10.) PM–KkM sz. együttes rendelet 2. mellékletének (Utas-Vámtarifa) 3. pontja szerint kereskedelmi mennyiségűek, ennélfogva az utas részére nem vámkezelhetők, s mint útiholmi szóba sem kerülhetnek.
Törvényt sértett továbbá az elsőfokú bíróság, amikor a terheltnek az arany ékszerekkel kapcsolatban elkövetett cselekményét devizagazdálkodás megsértése bűntettének minősítette. A terhelt tevékenysége ugyanis nem ütközik semmiféle devizajogszabályba.
A városi bíróság a ítéletnek e cselekményre vonatkozó részénél az 1974. évi 1. sz. tvr. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjára hivatkozott, amely szerint devizahatósági engedéllyel szabad devizaértéket és forintot átváltani, valamint a devizaértékkel egyébként rendelkezni.
Ez a jogszabályi hivatkozás téves. Az arany ékszer ugyanis nem devizaérték, mert nem arany, hanem aranytárgy [1/1974. (I. 17.) PM sz. r. 26. §-ának a 6/1980. (III. 6.) Pm sz. r. 7. §-ával módosított (1) bekezdése]. A terhelt tehát az arany ékszerek elfogadásával és azoknak az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalatnál történő értékesítésével a devizajogszabályokat nem szegte meg.
Nem sértette meg az 1/1974. (I. 17.) PM sz. rendelet 25. §-ának (3) bekezdését sem, mert e rendelkezés tilalmazza ugyan az aranytárgyak devizahatósági engedély nélküli forgalmát, de csak abban az esetben, ha a belföldi részéről történt szerzés visszterhes. A terhelt pedig az aranytárgyakat ajándékba kapta, tehát ingyenesen szerezte.
A terhelt azzal sem követett el devizajogsértő cselekményt, hogy a külfölditől ajándékba kapott tárgyakat devizahatósági engedély nélkül elfogadta. Az 1/1974. (I. 17.) PM sz. rendelet 10. §-ának e) pontja szerint ugyanis az elfogadást csak akkor köti engedélyhez, ha az ingóság 100 000 forintnál értékesebb.*
A terhelt azonban csempészetből származó vámárut vagyoni haszon végett megszerzett, s ezzel a Btk. 312. §-ának (1) bekezdésének b) pontjába ütköző vámorgazdaság vétségét valósította meg.
2. A Magyarországra hozott Philips Combi TV-10 típusú tv-rádió-magnókészülék vonatkozásában a városi bíróság megállapította, hogy a terhelt bűncselekményt nem követett el, csupán vámszabálysértést [1968. évi I. sz. tv. 114. § (2) bek.].
A jogszabály megjelölése téves.
A 39/1976. (XI. 10.) PM–KkM sz. együttes rendelet 78. §-ának (1) bekezdése szerint az útiholmi vámmentes ugyan, de a (2) bekezdés szerint az ilyen tárgy elidegenítésére csakis a vám megfizetése után kerülhet sor. A terhelt tehát a rendelkezési jog korlátozásával vámkezelt áru megszerzésével a 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 150. §-ának (1) bekezdésébe ütköző vámszabálysértést valósította meg azáltal, hogy feltételtől függően vámkezelt árut a vámjogszabályban meghatározott korlátozástól eltérően szerezte meg.
Éppen ezért törvénysértően járt el a városi bíróság akkor, amikor nem rendelkezett arról, hogy a lefoglalt készülék kiadására csak a vámkezelést követően kerülhet sor.
3. Téves továbbá a szabálysértés elbírálásának a mellőzésére utaló ítéleti rendelkezés is. A Be. 216. §-ának (2) bekezdése alapján ugyanis ilyen esetben az eljárás megszüntetésének van helye.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megalapozatlanság és a törvénysértés megállapítása mellett a városi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, s az ügyet új eljárás lefolytatására a városi bírósághoz visszaküldte. (B. törv. III. 1204/1984. sz.)
*
A cselekmény elkövetése idején a 3/1979. (II. 15.) PM sz. r. 3. §-a csak akkor kívánta meg a devizahatósági engedélyt, ha a külföldi 100000 forintot meghaladó, belföldön levő vagyoni értéket ajándékoz belföldi részére. A jelenlegi hatályban levő 17/1984. (IV. 7.) PM sz. r. 6. §-a akként módosította az 1/1974. (I. 17.) PM sz. r. 10. §-ának e) pontját, hogy az ilyen vagyoni érték összegét 25000 forintban határozza meg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás