GK BH 1985/397
GK BH 1985/397
1985.10.01.
A nemzetközi vasúti fuvarozásra feladott küldemény továbbítása nem válik belföldi fuvarozássá azáltal, hogy a feladó a visszafuvarozásra ad utasítást, és akkor sem, ha a vasút a visszafuvarozáshoz tévesen belföldi fuvarlevelet állít ki [1975. évi 9. sz. tvr.-tel kihirdetett Vasúti Árufuvarozásról szóló Nemzetközi Egyezmény (CIM) 21. cikk 1. § a) pont, 31. és 33. cikk; 3/1960. (V. 13.) KPM sz. r.-tel közzétett Vasúti Árufuvarozási Szabályzat (VÁSZ) 62. cikk 3. § (2) bek.].
A felperes kötegelten, egységrakományként 1300 db I. osztályú keményfarostlemezt adott fel vasúti fuvarozásra külföldi megrendelője részére. A küldemény a címzett részére nem került kiszolgáltatásra, mert az szétzilált, sérült állapotban volt a határállomáson, és a külföldi vasút nem vette át. Ezért azt a feladási állomásra visszafuvarozták, majd 1982. augusztus 20-án a vasút a felperesnek kiszolgáltatta. Ezt követően tanácsi, MÁV kiszolgáltatás utáni és MERT jegyzőkönyv felvételére került sor. A küldemény ugyanis sérülten érkezett, és emiatt a felperesnek 75 145 Ft kára keletkezett. A keresetében ennek és kamatainak a megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes azzal védekezett, hogy a felmerült kárt nem a fuvarozási rendellenesség okozta, hanem a felperes rakodási hibája. A küldeményt ugyanis ponyvázott állapotban vette át, így a rakodás módját nem ellenőrizte. A fuvarozás során rakományigazítást nem végzett. Amikor a határállomáson a külföldi vasút a vagon továbbítását megtagadta, az alperes a feladótól kért rendelkezést a küldemény sorsát illetően. A Budapestre történt visszaszállítás után pedig a kiszolgáltatás rendben történt. A kiszolgáltatás utáni, valamint a tanácsi jegyzőkönyv is az átadás utáni állapotot rögzíti, így ezek a fuvarozás alatt keletkezett károk bizonyítására nem lehetnek alkalmasak.
Az elsőfokú bíróság az alperest a kereseti kérelem szerint marasztalta. Az eljárás során meghallgatott tanúk vallomásából, valamint az alperes által csatolt állomásjelentésből, eseménynaplóból, a tanácsi jegyzőkönyvből, a MÁV és MERT jegyzőkönyvek adataiból arra a következtetésre jutott, hogy a küldeményben bekövetkezett sérülés az alperes fuvarozói tevékenysége során keletkezett. Megállapította, hogy a vasúti kocsit a felperes ponyvázta le, a fuvarozásra átvett küldemény állapotát azonban az alperesnek legalább rátekintéssel ellenőriznie kellett volna. A határállomáson a küldemény már olyan állapotban volt, hogy azt a külföldi vasút nem vette át. A VÁSZ 62. cikke 3. §-ának (2) bekezdése szerint a sérülésből és annak okáról jegyzőkönyvet kellett volna az alperesnek felvennie. Ezt azonban elmulasztotta, így utóbb a kár bizonyítottságának a hiányára, illetőleg arra, hogy a MÁV kiszolgáltatás utáni kárjegyzőkönyve és az egyéb jegyzőkönyvek adatai a sérülést nem kellően bizonyítják, eredményesen nem hivatkozhat.
Az első fokú ítélet ellen az alperes fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy a felek jogviszonyára a CIM szabályai az irányadók. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a küldemény a határállomásra rakodási rendellenességgel érkezett, a külföldi vasút azért nem vette át. Megállapítást nyert az is, hogy pántolási hiányosságok álltak fenn. A küldeményt a vasút ponyvázott állapotban vette át. Ilyen körülmények között a küldemény berakodáskori állapota nincs bizonyítva. A kár keletkezésének tisztázása érdekében az elsőfokú bíróságnak szakértőt kellett volna az eljárásba bevonnia. A fuvarozás alatt a vasút a küldeményen semmiféle rakományigazítást nem végzett, azt csak teljes átrakással lehetett volna megvalósítani. Újraponyvázás történt, majd a küldeményt a feladó utólagos rendelkezése folytán visszafuvarozták. A kiszolgáltatás leponyvázottan volt, szemmel látható sérülés nélkül.
A fellebbezés annyiban alapos, hogy az ügy megnyugtató módon történő elbírálásához a meglevő adatok nem elegendőek.
A felek jogviszonyára a CIM szabályai az irányadók. A CIM fuvarlevél alapján feladott küldemény továbbítása nem válik belföldi fuvarozássá azáltal, hogy utólag a feladó a fuvarozási szerződést megváltoztatja, és azt az utasítást adja, hogy az árut a vasút a feladási állomásra küldje vissza. Erre a CIM 21. cikke 1. §-ának a) pontja a feladót feljogosítja. A perbeli esetben is ez történt. Az a tény, hogy a vasút – helytelenül a visszafuvarozás alkalmából belföldi formátumú fuvarlevelet állított ki, nem vonta ki a küldeményt a CIM hatálya alól. Így az ügyre nem lehet a VÁSZ szabályait alkalmazni, miként ezt az elsőfokú bíróság tette. A küldeményben kár keletkezett, annak jellegéből az állapítható meg, hogy fuvarozási rendellenesség áll fenn.
A CIM 31. cikkének 1. §-a alapján a vasútnak az áru teljes vagy részleges elvesztése esetén kártérítést kell fizetnie. A kártérítés összegét az idézett jogszabály alapján tőzsdei árfolyamon kell megállapítani, a bírói gyakorlat azonban a szállítói számlában feltüntetett összeget tekinti irányadónak.
A CIM 33. cikke alapján az áru megsérülése esetében a vasútnak minden további kártérítés kizárásával az áruban beállott értékcsökkenés összegét kell megtérítenie. Ennek az összegnek kiszámításánál az árunak a 31. cikkben meghatározott értékét a rendeltetési állomáson fennálló értékcsökkenés százalékának megfelelően kell számítani.
A CIM 31. cikkének 2. §-a szerint, ha a kártérítés kiszámításának alapjául szolgáló értékadatok nem annak az államnak pénznemében vannak kifejezve, ahol a kártérítés kifizetését követelik, az átszámítás a kártérítés kifizetésének napján és helyén érvényes árfolyam szerint történik.
Az előzőek szerinti kártérítési összeg számítását kell a megismételt eljárás során elvégezni, és azt nem forintban, hanem az exportszámla alapján kell meghatározni.
Mindezekre tekintettel – minthogy a bizonyítási eljárás kiegészítése szükséges – a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az összegszerűség tisztázása céljából a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. GF. III. 30 526/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás