BK BH 1985/419
BK BH 1985/419
1985.11.01.
I. A lopás hamis kulcs használatával elkövetett, ha a zár (készülék) felnyitása nem rendeltetésszerű eszközzel vagy olyan kulccsal történik, amely nem a felnyitott zárhoz készült, de a véletlen vagy átalakítás folytán alkalmas a véghezvitelre [Btk. 316. § (2) bek. g) pont].
II. Ha az albérlő által elkövetett lopást elsődlegesen a lakásban való szabad tartózkodás tette lehetővé, a lakást közösen használó sérelmére megvalósított lopás megvalósításának van helye [Btk. 316. § (2) bek. h) pont].
III. A magánfél részére kamat csak erre kifejezetten irányuló igény esetén ítélhető meg, a kamat mértéke 1985. január 1. napjáig 5%, ezt követően pedig 8% [Be. 55. §; Ptk. 301. § (1) bek.; 1984. évi 33. sz. tvr. 5. §].
Az elsőfokú bíróság a vádlottat lopás vétsége [Btk. 316. § (2) bekezdés e), g) és h) pont] miatt mint többszörös visszaesőt 7 hónapi szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Kötelezte, hogy fizessen meg a magánfélnek 15 nap alatt 1600 forintot és ezen összegnek 1984. október 1. napjától járó évi 8% kamatát.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A sokszorosan büntetett előéletű, egyedülálló vádlott asztalos szakmunkásként havi 6000 forint keresettel rendelkezik. Legutóbbi büntetéséből 1984. augusztus 25. napján szabadult. Ekkor a magánfél kétszobás lakásába költözött albérlőként. A cselekmény elkövetésekor külön szobája nem volt.
A magánfél egy lezárt akasztós szekrényben elhelyezett bőrkabátja zsebében tartotta a pénzét. A szekrény kulcsát állandóan magánál hordta.
A vádlott erről tudomást szerzett, és a magánfél távollétét kihasználva a vitrinből levette az azon levő kulcsot. Ezzel sikerült kinyitnia a lezárt akasztós szekrényt. A bőrkabát zsebében talált 1600 forintot eltulajdonította, majd a szekrényt bezárta, és a kulcsot a vitrin zárjába visszatette.
A lopott pénzből italozni kezdett. Éjjel tért haza egy üveg borral a kezében. A magánfél gyanút fogott, majd a kérdéses szekrényt a kulcsával kinyitva felfedezte a lopást, és a vádlottat nyomban elküldte a lakásból.
A megállapított tényállás alapján az elsőfokú bíróság helytállóan vont következtetést a vádlott bűnösségére. Nem tévedett, amikor a lopás vétségét látta megvalósítottnak. Jogszabályi hivatkozását azonban a megyei bíróság az alábbi kifejtettekre figyelemmel nem találta helyesnek.
A közösen használt lakásban együtt élők számára a lakásban levő idegen vagyontárgyak könnyen hozzáférhetők, s ez megkönnyíti a lopást, kedvező alkalmat ad az elkövetésre. Ez egymagában azonban még nem teszi indokolttá a lakást közösen használó sérelme a lakásban végrehajtott lopás szigorúbb megítélését, hanem ehhez egyéb körülmény is szükséges.
A Btk. 316. §-ához fűzött miniszteri indokolás – a korábban kialakult ítélkezési gyakorlatnak (BJD 1402., 4256. sz.) megfelelően – kiemeli, hogy az “együttlakás” a huzamosabb ideig tartó vagy állandó jellegű együttélés. Albérlet esetén ennek fennállása nyilvánvaló (BJD 1397. sz.).
A fentebb írtakból következik, hogy a szabálysértési értékre elkövetett lopás jogi értékelése során a Btk. 316. §-a (2) bekezdése h) pontjának felhívása kerül előtérbe, ha a bűncselekményt elsődlegesen a lakásban való szabad tartózkodás tette lehetővé. Ilyen esetben a lakásba való bejutás módja közömbös (BJD 5212. sz.), és a (2) bekezdés j) pontjának a felhívására sem kerül sor abban az esetben, ha például az ugyancsak ott lakó sértett éppen aludt (BJD 6560., BJD 7542. sz.).
Ettől eltérően alakult az ítélkezési gyakorlat azzal az – egyébként gyakori – esettel kapcsolatban, amikor a lopás a sértett által kizárólag használt, lezárt szekrényből, kazettájából történt, annak feltörése, illetve lopott vagy hamis kulccsal való kinyitása útján. Ilyen esetekben ugyanis a Btk. 316. §-a (2) bekezdésének h) pontja mellett annak d), illetve g) pontját is fel kell hívni (BJD 1397., 5212. sz.).
Lopott kulcs az a kulcs, amelyet nem az arra jogosult vesz magához, abból a célból, hogy vele a bűncselekményt elkövesse; lopott kulccsal elkövetettnek minősül az ismert rejtekhelyről elővett kulccsal elkövetett lopás is.
Az adott esetben fennálló hamis kulccsal felnyitás viszont akkor állapítható meg, ha az elkövető a megőrzésre szolgáló zár vagy készülék felnyitására erre a célra általában nem használt eszközt vesz igénybe, például álkulcsot, meggörbített szöget, vaspálcikát vagy – miként a vádlott olyan kulcsot, amely nem a felnyitott zárhoz készült, de a véletlen (vagy az átalakítás) folytán alkalmas (vagy alkalmassá vált) a zár felnyitására. Ha ellenben a felnyitás eredményeként a zár, az ajtó stb. megrongálódik, tönkremegy, akkor természetesen már – a szélesebb körben minősítő – dolog elleni erőszak [316. § (2) bekezdés d) pont] állapítható meg.
A megyei bíróság mindezeknek megfelelően a többszörös és egyben különös visszaeső (Btk. 137. § 13. és 14. pont) vádlott által megvalósított lopás vétsége kapcsán a Btk. 316. §-a (2) bekezdésének e) pontja mellett annak h) pontjára és a g) pont I. fordulatára utalt, és helytállóan értékelte a vádlott terhére azt, hogy a szabálysértési értékre nézve megvalósított lopási cselekmény három okból is vétség.
Az elsőfokú bíróság a további bűnösségi körülményeket is helyesen ismerte fel és értékelte.
A főbüntetésként alkalmazott, a többszörös visszaesők tekintetében irányadó 6 hónapos minimumot alig meghaladó tartamban meghatározott szabadságvesztés semmiképp nem tekinthető eltúlzottnak. Enyhítése így nem jöhetett szóba.
A vádlott előéletére, életvezetésére és az elkövetett cselekmény jellegére is figyelemmel méltatlan a közügyekben való részvételre. Így a közügyektől eltiltás mellékbüntetés nem volt mellőzhető, illetve mérsékelhető.
Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a magánfél polgári jogi igénye tekintetében érdemben döntött. Elkerülte azonban a figyelmét, hogy a magánfél a kamatra vonatkozóan nem terjesztett elő igényt, így a vádlott kamat fizetésére nem lett volna kötelezhető (BJD 3438. sz.).
Megjegyzi végül a megyei bíróság, hogy kamatigény esetén is csak 1985. január 1. napjától járna 8% a megítélt összeg után [1984. évi 33. tvr. 5. §-ával módosított Ptk. 301. § (1) bekezdés], a korábbi időszakra vonatkozóan csupán 5% számítható. (Fejér Megyei Bíróság Bf. 224/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás