BK BH 1985/420
BK BH 1985/420
1985.11.01.
I. A terhelt ellen ugyanazon bíróság előtt folyamatban levő büntetőügyek egyesítésének van helye akkor is, ha az egyik vádiratban vád tárgyává tett cselekmény egyébként közkegyelem alá esne [Be. 32. § (2) bek., 1985. évi 3. sz. tvr. 2. §].
II. A tárgyalás előkészítése során az ügyek egyesítése kérdésében a bűntetti eljárásban is a tanács elnöke hoz határozatot [Be. 32. § (2) bek., 167. § (2) bek., 175. § (1) és (2) bek.].
A városi ügyészség vádiratában a vádlott és három társa ellen garázdaság bűntette miatt; a főügyészség vádiratában a vádlott ellen halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emelt vádat. Mindkét ügyben a városi bíróságnak van hatásköre és illetékessége.
A városi bíróság a vádlott ellen a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt indult ügyet az 1985. április 5. napján kelt végzésével a tárgyalás kitűzése előtt egyesítette a vádlott és társai ellen garázdaság bűntette miatt indult ügyhöz. Az egyesítés tárgyában a bűntetti eljárásra tartozó ügyben a tanács elnöke hozott határozatot.
A végzés ellen a vádlott jelentett be fellebbezést az egyesítés mellőzése végett. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az 1985. április 5. napján hatályba lépett, a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1985. évi 3. sz. tvr. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt az eljárás nem folytatható, így az ügyek egyesítésére sem kerülhetett sor.
A fellebbezés nem alapos.
Az egyesítést kimondó végzés meghozatala idején már hatályban volt a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1985. évi 3. sz. tvr., melynek 5. §-a (2) bekezdésében adott felhatalmazás alapján a végrehajtásáról az igazságügyminiszter 104/1985. sz. utasítása rendelkezett. Az utasítás 30. pontja szerint ha a vádlott ellen több bűncselekmény miatt emeltek vádat, és ezek között olyan is van, amely nem esik kegyelem alá, a kegyelem egyik bűncselekmény tekintetében sem alkalmazható. Az utasítás alkalmazása szempontjából közömbös, hogy a bűncselekmények miatt a vádat egy vagy több vádirat tartalmazza. Az adott esetben az állapítható meg, hogy a vádlott ellen – bár két vádiratban – több bűncselekmény miatt emeltek vádat. A vád tárgyává tett cselekmények közt szerepel a Btk. 271. §-a (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének a) pontja szerint minősülő garázdaság büntette, mely bűncselekmény vonatkozásában a vádlottra az 1985. évi 3. sz. tvr. 1. §-ában meghatározott kegyelmi okok egyike sem vonatkozik, a szóban levő bűncselekményre pedig a kegyelem az 1985. évi 3. sz. tvr. 3. §-ának 21. pontja értelmében nem terjed ki. Ezért a kegyelem egyik bűncselekmény vonatkozásában sem alkalmazható. A terhelt ellen a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt indult büntetőeljárás megszüntetésére nincs tehát lehetőség közkegyelem címén.
A vádlott ellen indult két büntetőügy együttes elbírálása személyi okból célszerű, az elsőfokú bíróság helyesen döntött akkor, amikor az ügyeket a Be. 32. §-ának (2) bekezdése alapján egyesítette. A bűntetti eljárásra tartozó ügyben az egyesítésről a tárgyalás előkészítése keretében a tanács elnöke határozott. A tárgyalás előkészítése során vizsgálandó leglényegesebb kérdéseket a Be. 167. §-ának (2) bekezdése sorolja fel. Ebben az ügyek egyesítésére, elkülönítésére, illetve ezek mellőzésére vonatkozó szabályozás nem szerepel. Ez természetesen nem zárja ki, hogy a bíróság már a tárgyalás előkészítése során hozzon határozatot – indítványra vagy hivatalból – az egyesítés vagy elkülönítés tárgyában, sőt az eljárás gyors és eredményes lefolytatását éppen az szolgálja, ha a bíróság ezeket a kérdéseket már a tárgyalás előkészítése során vizsgálja.
A Be. 175. §-ának (1) bekezdése értelmében a bűntetti eljárásban a tárgyalás előkészítése során a bíróság tanácsa vagy a tanács elnöke jár el. A bíróság tanácsa elé tartozó kérdéseket a (2) bekezdés tartalmazza. Az egyesítés, elkülönítés nem szerepel a bíróság tanácsa elé utalt kérdések között. Az e kérdésbe való határozat elsősorban az eljárás mielőbbi zavartalan lefolytatását hivatott biztosítani, és garanciális szempontok sem kívánják meg a társasbíráskodást.
Helyesen járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor a bűntetti eljárásra tartozó ügyben a tárgyalás előkészítése keretében a tanács elnöke hozott határozatot az ügyek egyesítéséről.
Mindezért a megyei bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Be. 269. §-ának (4) bekezdésére utalással helybenhagyta. (Győr-Sopron Megyei Bíróság Bf. 185/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás