• Tartalom

MK BH 1985/43

MK BH 1985/43

1985.01.01.
Ha több gépkocsivezető egymást váltva ugyanazt a gépkocsit vezeti, a gépkocsivezetők üzemanyag-túlfogyasztás miatti felelőssége csak abban az esetben állapítható meg, ha az elkülönített elszámolás feltételei biztosítva voltak [1967. évi II. törvény 58. § (1) bek.; 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 80. § (3) bek.].
A felperes az alperes vállalat alkalmazásában áll mint gépkocsivezető. 1982. június 1-jétől augusztus 31-jéig az alperes egyik autóbuszát vezette P. I. és E. M. váltótársaival együtt:
Az alperes megállapította, hogy mind a felperes, mind a perben félként nem szereplő váltótársai mindhárom hónapot túlfogyasztással zárták. Ezért a határozatával a június havi 41 liter üzemanyag-túlfogyasztás miatt 328 forint, a másik határozatával a július havi 99 liter üzemanyag-túlfogyasztás miatt 972 forint, a harmadik határozatával az augusztus havi 128 liter üzemanyag túlfogyasztás miatt 1024 forint kártérítés megfizetésére kötelezte a felperest. Az alperes ugyancsak kártérítésre kötelezte túlfogyasztás miatt a felperes váltótársait is.
A felperes a munkáltató intézkedését sérelmesnek tartotta, ezért kérelmet nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz. A vele szemben hozott kártérítési határozatok hatályon kívül helyezését és a kártérítés megfizetése alól való mentesítését kérte. Azt adta elő, hogy mind ő, mind váltótársai szóban és írásban is többször jelentették, hogy az autóbusz nagyon nehéz terepen közlekedik, túlfogyaszt. Ennek ellenére a műszaki bemérés csak augusztus 2-án történt meg, de nem a járatútvonalukon és üzemelési sebesség mellett.
A munkaügyi döntőbizottság a kérelemnek részben helyt adott. A július havi túlfogyasztással kapcsolatos határozatot hatályon kívül helyezte, míg ezt meghaladóan a felperes kérelmét elutasította. A határozat indokolása szerint a felperes csak júliusban jelentette írásban az üzemanyag-túlfogyasztást, és a műszaki szakszolgálat nem eszközölt az autóbuszon olyan javítást, amely a túlfogyasztást befolyásolta volna. Augusztusban a bemérés megtörtént, s annak eredménye nem haladja meg az autóbusztípusra engedélyezett fogyasztást.
A felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, és a döntőbizottság határozatának megváltoztatásával teljes mentesítését kérte.
A munkaügyi bíróság által kirendelt igazságügyi gépjármű-szakértő a szakvéleményében megállapította, hogy az alperes augusztus 2-ig nem tett eleget a 12/1981. (X. 8.) KPM számú rendelet 6. §-a (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak, mert bejelentés ellenére sem vizsgálta időben a túlfogyasztás okait. Rámutatott, hogy az alperes igazgatójának utasítása az üzemanyag elszámolásánál figyelmen kívül hagyja a felhívott rendelet 3. számú mellékletében foglaltakat, mely szerint az útviszonyok miatt 1,10-es szorzó alkalmazható. Ennek figyelembevételével júniusban és júliusban nincs túlfogyasztás, míg augusztusban csak 75 liter a túlfogyasztás. Megállapította, hogy ez a túlfogyasztás is vitatható, mert a bemérés nem 60, hanem 50 km/ó sebesség mellett történt.
A munkaügyi bíróság az ítéletével – figyelemmel a szakértő megállapításaira – a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta, és a felperes megtérítési kötelezettségét 600 forintban állapította meg az augusztus havi túlfogyasztás miatt. Az ítélet indokolása szerint a felperes csupán az augusztus hónapban keletkezett 75 liter üzemanyag-túlfogyasztásért felel.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az Mt. 58. §-ának (1) bekezdése szerint a dolgozó vétkességére tekintet nélkül teljes anyagi felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Mentesül a felelősség alól, ha á hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.
Az Mt. V. 80. §-ának (3) bekezdése szerint üzemanyag-túlfogyasztás miatt az Mt. 58. §-ában meghatározott felelősség akkor terheli a dolgozót, ha a felvett és a jármű által ténylegesen felhasznált üzemanyag mennyisége járművezetőként külön-külön megállapítható és a munkáltató bizonyítja, hogy a túlfogyasztásnak műszaki oka nincs.
A felperes két munkatársával váltásban vezette az alperes autóbuszát. A munkaügyi bíróság nem vizsgálta, hogy a felhasznált üzemanyag mennyisége járművezetőként külön-külön megállapítható-e, az autóbusz napi tankolása, átadása hogyan történt, biztosítva volt-e a gépkocsivezetők részére a tankellenőrzés lehetősége. A perben ugyanis arra is merült fel adat, hogy a felperes váltótársait is felelőssé tette az alperes az üzemanyag-túlfogyasztásért.
Ha az állapítható meg, hogy az elkülönített elszámoltatás feltételei nem voltak biztosítva, úgy a felperes az augusztus havi túlfogyasztásért sem tehető felelőssé, és megtérítési kötelezettsége nem állapítható meg.
Az igazságügyi szakértő szakvéleményében arra is utalt, hogy az augusztus 2-i bemérés nem megfelelő sebesség mellett történt, eredménye kétséges, annál is inkább, mert a felperes állította, hogy az nem a járatútvonalukon történt. Ugyanakkor a szakértő nem adott határozott választ arra nézve, hogy a bemérés eredménye megnyugtató módon elszámolás alapja lehet-e, illetve a munkaügyi bíróság e vonatkozásban nem nyilatkoztatta meg. A munkaügyi bíróság ítélete ez okból megalapozatlan is. (M. törv. I. 10 167/1984. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére