PK BH 1985/430
PK BH 1985/430
1985.11.01.
Állami gondozás alatt álló gyermek szülője által a gyermek elhelyezése iránt a másik szülő ellen indított kereset elbírálásánál a bíróság akkor jár el helyesen, ha a gyámhatóságnak az állami gondozás megszüntetésével kapcsolatos álláspontját megkeresés útján tisztázza, és ehhez képest dönt az elhelyezés megváltoztatása felől [1/1974. (VI. 27.) OM sz. r. 102. § (1) bek., 107. §, 117. §; PK 408. sz.].
A peres felek házastársak voltak. Házasságukból 1966. február 3-án Ágnes, 1967. augusztus 9-én Andrea, 1970. október 26-án pedig László nevű gyermekeik születtek. A felek házasságát a bíróság felbontotta, Ágnest és Andreát a felperesnél, Lászlót viszont az alperesnél helyezte el.
Az államigazgatási hatóság az 1983. szeptember 5. napján kelt határozatával a felek László nevű gyermekét állami gondozásba vette.
A felperes 1983. szeptember 23-án indított keresetében László gyermekük elhelyezésének megváltoztatását, a gyermeknek nála való elhelyezését és az alperesnek havi 700 forint gyermektartásdíj fizetésére kötelezését kérte.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes élettársa rendszeresen italozik, nem dolgozik, a felperes keresetéből fizetik az élettársa három gyermeke után a tartásdíjat.
A rendelkezésre álló adatok szerint a felperes élettársi kapcsolatban él M. Gy.-vel, aki az 1983. október 15-én felvett környezettanulmány szerint nem áll munkaviszonyban, alkalmi munkákat végez. A felek Ágnes gyermeke már házasságot kötött, Andreának – házasságon kívüli kapcsolatából – gyermeke született. Andreáról és gyermekéről ugyancsak a felperes gondoskodik, az ő jogán részesülnek családi pótlékban. A felperes negyedmagával egy szoba-konyhás lakásban lakik, amely csupán a legszükségesebb tárgyakkal van berendezve.
A gyermek a per alatt nevelőotthonban tartózkodott. A pedagógiai jellemzésből kitűnően a közösségbe beilleszkedett, közepes szellemi képességű, befolyásolható gyermek, aki rendszeres egyéni foglalkozást igényel.
A lefolytatott bizonyítás eredményeként a bíróság a peres felek László gyermekét a felperesnél helyezte el, és egyben megkereste a nevelőotthont, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a gyermeket adja ki a felperesnek. A bíróság az alperest arra kötelezte, hogy 1984. október 1-jétől kezdődően László nevű gyermeke után havi 400 forint gyermektartásdíjat fizessen.
Az ítélet indokolása szerint az alperes a gyermek nevelésére alkalmatlan, ezért került a gyermek állami gondozásba. A felperes ugyanakkor alkalmas arra, hogy a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődését biztosítsa, a gyermekhez ragaszkodik, és a gyermeknek is az a kívánsága, hogy az intézetből a felpereshez kerüljön.
A fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
1. Az 1/1974. (VI. 27.) OM számú rendelet 102. §-ának (1) bekezdése és 117. §-ának (1) bekezdése értelmében az állami gondozásba vétel elrendelése, illetve megszüntetése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik.
A Legfelsőbb Bíróság PK 408. sz. állásfoglalása szerint a felperes kérhette az alperesnél elhelyezett és tőle állami gondozásba vett gyermek elhelyezésének a megváltoztatását. A bíróság azonban ebben az esetben nem az állami gondozás megszüntetésének feltételei felől dönt, hanem csak arról, hogy a gyámhatóság az állami gondozás megszüntetése esetén, a szülők megegyezésének hiányában, melyiküknek adja ki a gyermeket. Ezért állami gondozás alatt álló gyermek szülőjének a gyermek elhelyezése iránt a másik szülő ellen indított kereset elbírálásánál a bíróság akkor jár el helyesen, ha a gyámhatóságnak az állami gondozás megszüntetésével kapcsolatos álláspontját megkeresés útján tisztázza, és ehhez képest dönt az elhelyezés, illetőleg az elhelyezés megváltoztatása felől.
A bíróság az adott esetben nem ennek megfelelően járt el, és a tényállás kellő tisztázására sem került sor. Így nem vizsgálta a bíróság, hogy a felperes élettársa milyen életvitelt folytat, a gyermekkel milyen a kapcsolata, a felperessel együtt vállalja-e a gyermek nevelését, és erre alkalmas-e. Nem vizsgálta a bíróság azt sem, hogy az élettárs – amint ezt a felperes a környezettanulmány felvételét követő tárgyaláson előadta – időközben létesített-e munkaviszonyt, és a család megélhetésének biztosítására milyen összeg áll rendelkezésre. A bíróság elrendelte az intézeti gyám tanúkénti meghallgatását, erre azonban utóbb nem került sor.
A fentiekre tekintettel a gyermek elhelyezését megváltoztató jogerős ítélet megalapozatlan, a gyermek kiadására vonatkozó rendelkezés pedig jogszabálysértő. A gyermek kiadására vonatkozó megkeresés ugyanis – tartalma szerint – az állami gondozás megszüntetését jelenti, márpedig az ebben a kérdésben való döntés nem tartozik a bíróság hatáskörébe.
2. Az 1/1974. (VI. 27.) OM sz. rendelet 107. §-a értelmében az állami gondozásban levő gyermek után a szülőket gondozásidíj-fizetési kötelezettség terheli. Az állami gondozásban levő gyermek után a másik szülő javára tartásdíj nem állapítható meg.
Miután a bíróság az állami gondozást nem szüntethette volna meg, így tévedett, amikor az alperest gyermektartásdíj fizetésére kötelezte. Amíg a gyermek állami gondozásban van, az alperesnek gondozási díjat kell fizetnie, tartásdíjat pedig csak akkor, ha a gyámhatóság az állami gondozást megszünteti, és a gyermek a felperes háztartásába kerül.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a városi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a városi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 21 211/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás