PK BH 1985/433
PK BH 1985/433
1985.11.01.
Ha a felperest a jogszabály rendelkezésénél fogva tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg, még perveszteség esetén sem kötelezhető a le nem rótt illeték megfizetésére, következésképpen a per megszüntetése esetén is mentesül az illeték megfizetése alól [16/1976. (XII. 31.) IM sz. r. 5. § (1) bek. b) és c) pontja, 20. § (1) bek.].
A felperes keresetében 28 348,50 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A keresetlevél szerint a kártérítési igény az alperes által a felperes sérelmére elkövetett súlyos testi sértés vétségével van összefüggésben. A felperes hivatkozott arra, hogy az alperes bántalmazása folytán különböző sérüléseket szenvedett el, amelyekkel kapcsolatos kárát az alperes felszólítás ellenére sem volt hajlandó megfizetni. A felperes megjelölte az alperes ellen folyt büntetőügy számát és kérte az iratok beszerzését.
A bíróság 1984. február 2. napjára tűzött ki az ügyben tárgyalást, amelyre az alperest szabályszerűen idézte. A felperes a bírósághoz 1984. január 30-án érkezett beadványában bejelentette, hogy a keresetétől eláll, és kérte a per megszüntetését.
A bíróság a tárgyaláson személyesen megjelent alperessel ismertette a felperes beadványában foglaltakat. Az alperes az ellátáshoz hozzájárult, és költségei megtérítését kérte.
A bíróság végzésével a pert a Pp. 157. §-ának c) pontja alapján – utalással a Pp. 160. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is – megszüntette. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 200 forint perköltséget és az államnak felhívásra 1700 forint eljárási illetéket.
A végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
A jogerős végzésnek a felperest a le nem rótt illeték megfizetésére kötelező rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A 16/1976. (XII. 31.) IM számú rendelet 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a feleket kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog (tárgyi illetékfeljegyzési jog) illeti meg a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetőleg olyan kár megtérítése iránti igény esetében, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt.
Az említett rendelet 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja pedig kimondja, hogy ugyanez a kedvezmény illeti meg a feleket a bűncselekményből származó kár megtérítése iránti igény tekintetében.
A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a felperes bűncselekményből származó kár megtérítését igényelte – igényét egyébként a bíróság is így minősítette –, és a keresetlevélben részletezett kiadásai az alperesi magatartás következtében beállott egészségkárosodásával összefüggésben merültek fel.
A perben tehát a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illette meg.
A 16/1976. (XII. 31.) IM számú rendelet 20. §-ának (1) bekezdése szerint pedig tárgyi illetékfeljegyzési jog esetében a bíróság csak a pervesztes alperest és őt is csak a pervesztesség arányában kötelezi illeték fizetésére.
A felperes tehát még pervesztesség esetében sem kötelezhető a le nem rótt illeték megfizetésére, így nem kötelezhető illeték fizetésére a per megszüntetésekor sem.
Mindezekre tekintettel tévedett a városi bíróság, amikor a felperest a le nem rótt illeték megfizetésére kötelezte.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a városi bíróság végzésének a felperest 1700 forint eljárási illeték megfizetésére kötelező rendelkezését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az illeték fizetésére való kötelezést mellőzte. (P. törv. III. 20 743/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás