GK BH 1985/438
GK BH 1985/438
1985.11.01.
A másik szerződő fél rosszhiszemű magatartása sem teszi menthetővé azt, hogy a jogosult a részéről történt kétszeres fizetést nem ismeri fel, és emiatt az elévülési idő eltelt [Ptk. 326. § (2) bek.].
A tényállás szerint az alperes a felperes részére építőipari munkákat teljesített, majd az ezért őt megillető 391 978 Ft vállalkozói díjat kétszer érvényesítette. A felperes ezt a vállalkozói díjat 1982. szeptember 30-án és 1982. október 14-én kifizette. 1984. év folyamán a pénzügyi hatóság fedte fel a fizetési szabálytalanságot. Ezt követően a felperes eredménytelenül szólította fel az alperest a visszafizetésre, majd 1984. szeptember 6-án keresetet nyújtott be ellene.
Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelemnek helyt adott és az alperest 391 778 Ft visszafizetésére és a kamatok megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a követelést a jogalap nélküli gazdagodás, valamint a kártérítés szabályai szerint kellett elbírálni. A felperes a követelést az elévülési idő alatt a felismerés hiánya, tehát menthető ok miatt nem érvényesítette, a felismeréstől számított egy év alatt azonban a Ptk. 326. §-ának (2) bekezdése értelmében még joggal léphetett fel. Az ítélet még megemlíti, hogy az alperes, amelynek tudomása volt a kétszeres fizetésről, mulasztást követett el azáltal, hogy erről a felperest nem tájékoztatta, holott ez a Ptk. 5. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében kötelessége lett volna.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, amelynek lényege az, hogy a bíróság az elévülést figyelmen kívül hagyta, tehát a kereset elutasítását kérte.
A fellebbezés alapos.
Annak előrebocsátása mellett, hogy a Ptk. 326. §-ának (2) bekezdésében meghatározott érvényesítési idő nem egy év, hanem három hónap, a bíróság az ügy megítélésénél az ügy érdemét érintően is tévedett. Az a körülmény, hogy egy gazdálkodó szervezet a kétszeres fizetést nem ismeri fel, nyilvánvalóan a szervezet belső működésének rendellenességére mutat. Az ilyen rendellenesség mellett tehát az egyéves elévülési határidő menthető mulasztásáról nem lehet szó. Ezen nem változtat még az sem, ha a másik fél rosszhiszeműen, jogellenesen jár is el.
A Legfelsőbb Bíróság tehát megállapította, hogy a felperes követelése elévült, ezért a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az első fokú ítélet megváltoztatásával a keresetet elutasította. (Legf. Bír. Gf. V. 31 523/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás