• Tartalom

GK BH 1985/443

GK BH 1985/443

1985.11.01.

Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés esetén a szerződésszegő szállító nem hivatkozhat a szállítási rendelkezés hiányára, ha a megrendelő előzetesen bemutatott minta alapján volt köteles szállítási rendelkezést adni [Ptk. 302. § b) pont; 14/1978. (III. 1.) MT sz. r. 17. § (1) bek.].

A felperes az I. r. alperessel 200 t fűszerkömény szállítására mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötött. Az I. r. alperes e mennyiségből 20 t átadását a II. r. alperessel kötött szerződéssel kívánta biztosítani. A felperesnek az I. r. alperessel, annak pedig a II. r alperessel kötött szerződése a mennyiségi adatok kivételével azonos feltételeket tartalmazott.
A felperes a keresetében 96 000 Ft meghiúsulási kötbér megfizetésére kérte kötelezni az I. r. alperest, mert állítása szerint az a részére csak 180 t fűszerköményt szállított, az ezt meghaladó mennyiség tekintetében a szerződés meghiúsult. Az I. r. alperes a meghiúsulás tényét és a kötbér összegét sem kifogásolta, arra hivatkozott azonban, hogy a szerződő partnere, a II. r. alperes nem teljesítette a szerződéses kötelezettséget. Ezért ellene – a felperes kereseti kérelmével azonos összegű – keresetet terjesztett elő, és közvetlen marasztalását indítványozta.
A II. r. alperes a kereset elutasítását kérte. Azt nem vitatta, hogy az I. r. alperes részére fűszerköményt nem szállított, arra hivatkozott azonban, hogy az I. r. alperes szállítási rendelkezést nem közölt vele, a teljesítésnek ez volt az akadálya.
Az elsőfokú bíróság az I. r. alperest a kereset szerint 96 000 Ft-nak, a II. r. alperest pedig az I. r. alperes javára 48 000 Ft-nak a megfizetésére kötelezte, az I. r. alperes ezt meghaladó keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes keresete az I. r. alperessel szemben megalapozott volt, hiszen az I. r. alperes a szerződés részbeni meghiúsulásának tényét nem vitatta, és vétlenségét sem igazolta. Az I. r. alperesnek a II. r. alperes elleni keresetét az elsőfokú bíróság részben találta megalapozottnak, mert az I. r. alperes diszpozíciót valóban nem közölt a II. r alperessel, bár ez utóbbitól is elvárható lett volna, hogy a fűszerkömény betakarítása alkalmával az I. r. alperessel a kapcsolatot felvegye. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a szerződés meghiúsulása az alperesek vonatkozásában mindkettőjüknek felróható, ezért a követelt kötbér 50%-ának megfizetésére a II. r. alperest kötelezte, az I. r. alperes ezt meghaladó keresetét pedig elutasította.
Az ítélet ellen az I. r. alperes fellebbezett. Utalt arra, hogy a II. r. alperesnek a fűszerkömény betakarítása alkalmával mintát kellett volna vennie, és azt vele közölnie kellett volna. Minthogy a II. r. alperes ezt nem tette, ennek az volt a következménye, hogy diszpozíciót nem közölt vele.
A fellebbezés alapos.
Okkal sérelmezte az I. r. alperes a fellebbezésében a II. r. alperes elleni keresetének részbeni elutasítását. Nem kétséges ugyanis, hogy az alperesek 1983. március hó 7-én 20 t fűszerkömény átadására mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötöttek, és hogy a II. r. alperes szerződéses kötelezettségét nem teljesítette. Alap nélkül utalt a II. r. alperes arra, hogy szállítási rendelkezés hiányában nem tudott teljesíteni, és hogy emiatt felelősséggel nem tartozik. A Ptk. 302. §-ának b) pontja szerint a jogosult ugyanis késedelembe esik többek között akkor is, ha elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon. A perbeli esetben a felek abban állapodtak meg, hogy a II. r. alperes a betakarítás után a fűszerköményből mintát vesz, és ennek eredményét továbbítja az I. r. alperes megrendelő részére, amely ezután rendelkezik a szállításról. A szerződés teljesítése érdekében tehát a II. r. alperesnek kellett kezdeményezően fellépnie a minta megküldésével, ez pedig nem történt meg, tehát a diszpozíció hiányára – mint a teljesítést gátló körülményre – alappal nem hivatkozhat. A II. r. alperes a bizonyítási eljárás során csupán állította, bizonyítani azonban nem tudta azt, hogy az aszályos időjárás következtében a megtermelt fűszerkömény a szerződésben kikötött célra alkalmatlan volt, és hogy emiatt értékesítette más felhasználók részére illóolajgyártás céljára, vagyis, hogy a meghiúsulásért ezért nem felelős.
A fentiekből következik, hogy téves az elsőfokú bíróságnak az a döntése, amellyel az I. r. alperes keresetét részben elutasította, hiszen a II. r. alperes szerződést szegett, és vétlenségét sem tudta bizonyítani. Ezért a 14/1978. (III. 1.) MT sz. rendelet 17. §-ának (1) bekezdése értelmében nem zárkózhat el a követelt kötbér megfizetése elől.
A Legfelsőbb Bíróság tehát az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, és a II. r. alperest kötelezte a teljes összegű kötbér megfizetésére. (Legf. Bír. Gf. II. 31 006/1984. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére