MK BH 1985/45
MK BH 1985/45
1985.01.01.
A lakásfenntartó szövetkezet elnöke munkaügyi vitájának eldöntése végett közvetlenül a munkaügyi bírósághoz fordulhat [1967. évi II. törvény 4. §, 1971. évi III. tv. 20. §, 24. §; 1977. évi 12. sz. tvr. 8. § (3) bek. b) pont, 22. §; 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 89. §; MK 130. sz.].
A felperes 1983. május 2-től állt az alperes lakásfenntartó szövetkezet alkalmazásában mint elnök. A küldöttközgyűlés 1983. október 5-én az elnöki tisztségből visszahívta. Megállapította a küldöttközgyűlés, hogy az Mt. V. 87. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a felmondási idő 11 hét, amelyet a felperes keresőképtelenségének megszűnését követő 16. naptól kell számítani.
A felperes a határozatban foglalt kioktatása alapján keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz a munkaviszony megszüntetésének hatálytalanítása érdekében, minthogy ebben az időszakban táppénzes állományban volt.
A munkaügyi bíróság az 1983. december 6-án tartott tárgyaláson hozott végzésével a keresetlevelet kérelemkénti elbírálása végett áttette a szövetkezet közgyűléséhez, és a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján megszüntette. A végzés indokolása szerint a felperes mint munkaviszony keretében foglalkoztatott elnök, magasabb vezető állású dolgozó, akinek munkaügyi vitájára az Mt. V. 89. §-ának (1) bekezdése vonatkozik, s e szerint munkaügyi vitáját a sérelmes intézkedést hozó közvetlen felettese (szolgálati felettes) bírálja el. Minthogy a munkaügyi bíróság szerint az 1971. évi III. törvény előírásai alapján a közgyűlés a küldöttgyűlés felettes szerve, ezért a munkaügyi vita elbírálása a közgyűlés hatáskörébe tartozik.
A munkaügyi bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az 1982. évi 33. számú tvr.-tel módosított 1977. évi 12. számú tvr. 8. §-a (3) bekezdésének, b) pontja alapján a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik az elnök megválasztása, felmentése, illetve visszahívása. Egyébként a tvr. 22. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltatót megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket – a közgyűlés (küldöttgyűlés) hatáskörébe tartozók kivételével – az igazgatóság gyakorolja, illetve teljesíti.
A tvr. 8. §-ának a küldöttgyűlés megalakítására vonatkozó előírásai alapján is megállapítható, hogy mind a küldöttgyűlés, mind a közgyűlés önállóan jár el saját hatáskörében: a küldöttgyűlés nincs a közgyűlésnek alárendelve. Erre a következtetésre kell jutni az 1971. évi III. törvény 20. és 24. §-ának a hatáskörre vonatkozó rendelkezéseiből is.
Mivel a közgyűlés nem tekinthető a küldöttgyűlés határozata tekintetében az Mt. V. 89. §-a szerinti szolgálati felettesnek, tévedett a munkaügyi bíróság, amikor a pert megszüntette, és a kérelmet a közgyűléshez mint szolgálati feletteshez tette át.
Az Mt. 4. §-a értelmében a dolgozó a munkaviszonyból folyó igényeinek érvényesítése céljából a munkaügyi vitát eldöntő szervekhez fordulhat. A munkaügyi vitának magasabb vezető állású dolgozók esetében a szolgálati feletteshez való utalása nyilvánvalóan nem kívánta a munkaügyi vita kezdeményezésének lehetőségét kizárni olyan esetben, amikor nincs olyan szolgálati felettes, ahová a dolgozó a kérelmét előterjesztheti. Ebből az következik, hogy a magasabb vezető állású dolgozó munkaügyi vitájával közvetlenül a munkaügyi bírósághoz fordulhat.
Ilyen értelmű iránymutatást adott a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma is a 130. számú állásfoglalásában. (M. törv. I. 10 170/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás