MK BH 1985/451
MK BH 1985/451
1985.11.01.
A nappali tagozaton iskolai képzésben részt vevővel kötött tanulmányi szerződés megszegéséből eredő jogvita eldöntésére az általános hatáskörű bíróságnak van hatásköre. Az e tárgyban munkáltatói jogkörben tett intézkedés (határozat, fizetési felszólítás, MIL-lapra történt bejegyzés) ellen a munkaügyi vitát elbíráló szervhez kell fordulni [1967. évi II. törvény 4. §; Pp. 45. § (2) bek.; 7/1972. (IX. 15.) MM sz. r. 19. §*].
Az alperes 1982. augusztus 24-én T. I.-vel, 1982. június 21-én pedig M. É.-vel tanulmányi szerződést kötött, amelyben vállalta, hogy a szakmunkásképzésük befejezéséig havi 500 forint társadalmi ösztöndíjat fizet a részükre, a tanulók pedig vállalták, hogy a szakképzést követően munkaviszonyt létesítenek az alperessel, és legalább annyi időt töltenek nála munkaviszonyban, ahány hónapig juttatásban részesültek.
Az alperes a tanulmányi szerződés nem teljesítése miatt T. I.-t a törvényes képviselőjével egyetemlegesen 18 646 forint, a tanulmányi szerződés bontása címén pedig M. É.-t a törvényes képviselőjével együtt 6602 forint megfizetésére kötelezte az 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 67. §-ának (2) bekezdése alapján kibocsátott fizetési felhívással.
A felperesek a fizetési felhívás hatályon kívül helyezése, illetve a megtérítési kötelezettség mérséklése iránt kérelemmel fordultak a munkaügyi döntőbizottsághoz, amely a hatáskörének hiányát állapította meg, és elrendelte a kérelmük áttételét a kerületi bírósághoz.
A kerületi bíróság a végzésével a felperesek keresetlevélnek tekintett kérelmeit megküldte a munkaügyi bírósághoz, mivel a keresetleveleket “tévedés”-ből nyújtották be a kerületi bíróságnál.
A munkaügyi bíróság a végzésével elrendelte az iratok felterjesztését a Legfelsőbb Bírósághoz eljáró bíróság kijelölése végett, mert álláspontja szerint a jogvita eldöntésére a kerületi bíróságnak van hatásköre.
A Legfelsőbb Bíróság a bíróságok között keletkezett negatív hatásköri összetűzést az alábbiakra figyelemmel döntötte el.
T. I. és M. É. felperesek nappali tagozatos iskolai képzésben való részvételre kötöttek tanulmányi szerződést.
A felek jogvitája e szerződés megszegéséből ered.
A nappali tagozaton iskolai képzésben részt vevőkkel köthető tanulmányi szerződésekről a 7/1972. (IX. 15.) MM számú rendelet rendelkezik. A rendelet 19. §-a szerint a szerződéssel kapcsolatos jogviták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. Bíróságon – annak közelebbi megjelölése nélkül – az általános hatáskörű bíróság értendő.
Az előzőekből következik, hogy az alperesnek a per tárgyául szolgáló követelései polgári jogi igények, következésképpen az alperes ezeket az igényeit a munkaviszonyból származó követelésekre meghatározott módon nem érvényesíthette volna. Minthogy ezt mégis megtette, a felperesek nem voltak elzárhatók attól a joguktól, hogy a sérelmesnek tekintett munkáltatói intézkedés ellen munkaügyi vitát indítsanak, illetőleg ebből a célból a munkaügyi vitákat eldöntő szervekhez forduljanak (1967. évi II. törvény 4. §).
A felek jogvitája – eljárásjogi értelemben – eltérő jogszabályi rendelkezések hiányában akkor is munkaügyi vitának minősül, ha a felek egymás közötti jogviszonyára egyébként nem a munkajog, hanem a polgári jog szabályai az irányadók.
Ellenkező jogértelmezés mellett ugyanis nem volt olyan bírósági fórum, amely a polgári jogi igény érvényesítése tárgyában tett téves munkáltatói intézkedés (határozat, fizetési felszólítás, MIL-lapra történő bejegyzés), illetőleg az ügyben hozott döntőbizottsági határozat ellen megfelelő jogorvoslatot nyújthatna.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság eljáró bíróságul a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaügyi bíróságot jelölte ki. (Mpk. I. 10 020/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás