BK BH 1985/458
BK BH 1985/458
1985.12.01.
A személyi szabadság megsértése aljas indokból elkövetettként minősül, ha a terhelt azért zárja be a lakásba a sértettet, hogy az ne tudjon orvoshoz fordulni, így az általa megvalósított súlyos testi sértés miatti felelősségre vonást elkerülhesse [Btk. 175. § (2) bek. a) pont, 15. sz. Irányelv].
A terheltet a bíróság 2 rb. súlyos testi sértés bűntette és személyi szabadság megsértésének vétsége miatt 10 hónapi – 3 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt albérlőként lakott a sértett nő lakásában.
Egy alkalommal – amikor a terhelt és a sértett is ittas állapotban volt – vita közben a terhelt nagy erővel megütötte a sértettet, aki ennek következtében a földre esett. A terhelt ekkor a földön fekvő sértett arcába rúgott, amitől a sértettnek a bal oldali felső állcsontja és járomcsontja eltört. A sérülés 8 napon túl gyógyult.
Egy másik alkalommal szóváltás közben a terhelt ismét megütötte a sértettet, aki a földre esett, majd a terhelt a földön fekvő sértett bal tomporába rúgott. A rúgás következtében a sértett bal oldali tomporából egy kis darab letört. A sérülés 8 napon túl gyógyult, a tényleges gyógytartama kb. 4-6 hét volt.
A terhelt – aki rendszeresen és mértéktelenül italozott – ezt követően összeszedte a bejárati ajtó valamennyi kulcsát, és az ajtót bezárta, hogy a sértett ne tudjon kimenni. Ezt a helyzetet pár nappal később a sértett egyik munkatársának a megjelenése szüntette meg, amikor felszólította a terheltet, hogy engedje a sértettet orvoshoz menni.
Az ítélet ellen személyi szabadság megsértésének téves minősítése, a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése miatt, továbbá a közügyektől eltiltás és a kényszergyógyítás alkalmazása végett emelt törvényességi óvás alapos.
Az eljárás adatai alapján megállapítható, hogy a terhelt azért korlátozta a sértettet mozgási szabadságában, hogy a súlyos sérülést sértett ne tudjon orvoshoz fordulni, s ezáltal ne derüljön fény az általa elkövetett bűncselekményre.
A Legfelsőbb Bíróság 15. sz. Irányelvének II. fejezete az emberölés minősített eseteit elemezve megállapítja: az aljas indokból vagy célból elkövetett emberölésen erkölcsileg elvetendő motívumból fakadó vagy ilyen célból megvalósított cselekményeket kell érteni. Ez alá vonható az az eset is, amikor az elkövető a már véghezvitt más bűncselekmény miatti felelősségre vonás elkerülése céljából valósítja meg a bűncselekményt. Az irányelv szerint az itt kifejtett elvek megfelelően irányadók a testi épséget és egészséget sértő, valamint veszélyeztető egyéb bűncselekményekre, az ezek jogi természetéből folyó sajátosságok figyelembevétele mellett (V. fejezet).
Minthogy a személyi szabadság megsértése a Btk.-ban rendszerbelileg az emberöléssel azonos fejezetben van elhelyezve, az irányelv előbb említett megállapításai megfelelően irányadók a Btk. 175. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint minősülő aljas indokból vagy célból elkövetett személyi szabadság megsértése bűntettének a megítélése során is.
A terhelt az adott esetben azért fosztotta meg a sértettet a mozgási, illetőleg helyzetváltoztatási szabadságának lehetőségétől, hogy így meggátolja őt az elszenvedett súlyos testi sérülés miatti feljelentés megtételében, s ezáltal szándéka arra irányult, hogy a büntetőjogi felelősségre vonást elkerülhesse.
Ebben az indítóokban a terhelt cselekményének erkölcsileg mély elvetendősége jut kifejezésre, amelyet még növel az is, hogy ezáltal meggátolta azt is, hogy a sértett sérülésének gyógykezelését szorgalmazhassa. A terhelt mit sem törődött a sértett egészségi állapotával, a gyógykezelés hiányában bekövetkező esetleges állapotromlásával, a kezelés elmaradása miatti fájdalomérzetével, sőt még a sértett élelmezéséről és az elemi szükségletek biztosításáról sem gondoskodott, ehhez s sértett a szomszédban lakó asszony segítségét vette igénybe.
Alapos tehát a törvényességi óvás abban a tekintetben, hogy a bíróság törvénysértéssel minősítette a személyi szabadság megsértését a Btk. 175. §-ának (1) bekezdése szerinti vétségnek.
A cselekmény téves jogi minősítése kihatott a terhelt által elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyának helytelen megítélésére is, amely a büntetés kiszabása tekintetében hozott rendelkezés vonatkozásában annyiban éreztette a hatását, hogy a kerületi bíróság a terheltre – egyébként helyes tartamban – kiszabott szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette, és elmulasztotta a terhelttel szemben a közügyektől eltiltás alkalmazását, valamint az alkoholista elkövető kényszergyógyításának elrendelését.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a törvényességi óvással megtámadott ítéletnek a személyi szabadság megsértése bűncselekményének a jogi minősítésére, valamint a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezései törvénysértők, ezért az említett rendelkezéseket hatályon kívül helyezte, és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a terhelt cselekménye a Btk. 175. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének a) pontja szerint minősülő – aljas indokból elkövetett – személyi szabadság megsértésének bűntettét valósítja meg.
A terhelt ittas járművezetés vétsége miatt már állt bíróság előtt, rendszeresen és nagy mértékben fogyaszt szeszes italt, alkalmi munkákból tartja el magát, a cselekményt is ittas állapotban, rendkívül durva módon követte el a sértett nő sérelmére.
Az elkövető személyi körülményei és az elkövetett cselekmények viszonylag nagy tárgyi súlya sem teszi lehetővé a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését, az adott ügyben a Btk. 37. §-ában írt büntetési cél csakis a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásával érhető el.
A terheltet a kifogásolható életvitele és a halmazatban elkövetett bűncselekmények méltatlanná teszik a közügyek gyakorlására, ezért a Legfelsőbb Bíróság mellékbüntetésül 1 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.
A terhelt a bűncselekményeket az alkoholista életmódjával összefüggésben követte el, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Btk. 75. §-a értelmében a kényszergyógyítását rendelte el. (B. törv. III. 1410/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás