GK BH 1985/480
GK BH 1985/480
1985.12.01.
A több évre kötött mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben a felek nem kötelesek az árban megállapodni; ha azonban az árat a szerződésben megállapították, a megrendelő az egyes években is – hacsak a szerződés időközben nem módosult – az átvett termék kikötött ellenértékét köteles megfizetni [Ptk. 422. § (2) bek., 240. §, 241. §, 277. § (1) bek.; 14/1983. (IX. 8.) MÉM sz. r.].
A felek 1982. szeptember 22-én 1987. december 31-jéig terjedő időtartamra mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötöttek a felperes területén termelt szőlő átadására. A felek a szerződésben részletesen meghatározták a minőségi feltételeket, valamint a mustfokonként és fajtánként az átadásra kerülő szőlő ellenértékét is. Az alperes az 1982. évi termést a szerződésben kikötött ellenérték figyelembevételével átvette, 1983. július 15-én azonban a szerződés módosítására tett ajánlatot a felperesnek. Ezen ajánlatában a korábban kikötött felvásárlási ár helyett ugyancsak mustfokonként és szőlőfajtánként alacsonyabb egységárban történő megállapodást kezdeményezett. A felperes elfogadhatatlannak minősítette a szerződés módosítására vonatkozó ajánlatot, ezt az alperessel közölte is. Az alperes azonban ennek ellenére az 1983. évi termés átvétele alkalmával az ajánlata szerinti egységár figyelembevételével számolt el. Ezért a felperes felszólította 1 191 904 Ft összegű ellenérték-különbözetnek a megfizetésére, majd a keresetében a fenti összegnek és kamatának a megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes a védekezésében nem vitatta, hogy az 1983. évi termés ellenértéke fejében a szerződés módosítására közölt ajánlata szerinti ellenértéket fizette meg a felperes részére. Utalt azonban arra, hogy az 1983. év közepére a borpiacon jelentős túlkínálat alakult ki, ezért a bor minőségjavítása érdekében a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter intézkedési tervet dolgozott ki. Állításának igazolása céljából csatolta a részére megküldött MÉM tájékoztatót.
Az elsőfokú bíróság az ítéletében az alperest a kereset szerint marasztalta. Az ítélet indokolása szerint az alperes a szerződésben meghatározott szőlőfajtákat a felperestől átvette, illetőleg azt vele feldolgoztatta. Az átvett termék ellenértékét a szerződésben kikötött áron kellett volna a felperes részére megfizetni, mert a szerződés módosítása nem történt meg. Mindebből következik, hogy az alperes jogellenesen fizetett a felperes részére alacsonyabb ellenértéket.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Arra hivatkozott: a MÉM tájékoztatójából szerzett arról tudomást, hogy a borgazdálkodásról szóló jogszabály a közeljövőben változni fog. A szerződés módosítását a bor minőségének a javítása indokolta. Időközben hatályba is lépett a 14/1983. (IX. 8.) MÉM számú rendelet a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. sz. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 40/1977. (XI. 29.) MÉM számú rendelet módosításáról. A jogszabály változása tehát indokolta a szerződés módosítása érdekében tett lépéseit, azt a felperesnél el kellett volna fogadnia, illetőleg ennek hiányában is jogszerűen számolt el a felperessel az ajánlata szerinti egységár figyelembevételével. Hivatkozott arra is, hogy az eredeti szerződésben meghatározott ellenérték kifizetése a számára jelentős gazdasági hátrányt jelent.
A fellebbezés nem alapos.
A mezőgazdasági termékek ellenértékét a kereslet és kínálat egy adott gazdasági éven belül is számos esetben jelentősen befolyásolja, a több évre kötött szerződések esetében pedig rendkívül nehéz a piacnak az ellenértékre gyakorolt hatását előre kiszámítani. Ezért a Ptk. 422. §-ának (2) bekezdése szerint a több évre kötött mezőgazdasági termékértékesítési szerződések esetében a felek nem kötelesek az árban megállapodni. A perbeli esetben azonban a felek ezzel a felhatalmazással nem éltek, az öt évre kötött szerződésükben mustfokonként és fajtánként meghatározták a szőlő felvásárlási árát. Ezért az alperes nem hivatkozhat arra, hogy az értékesítés nehézségei folytán a kikötött ellenértéket nem tartozik megfizetni. A szerződéseket ugyanis a Ptk. 277. §-ának (1) bekezdése értelmében tartalmuknak megfelelően kell teljesíteni. Minthogy pedig a felek a szerződést közös megegyezéssel a Ptk. 240. §-a alapján nem módosították, annak az 1983. évi árfeltételeit pedig a bíróság sem módosította (Ptk. 241. §), az alperes a szerződésben kikötött ellenértéket köteles a felperes részére megfizetni. A 14/1983. (IX. 8.) MÉM sz. rendelettel módosított 40/1977. (XI. 29.) MÉM számú rendelet nem érinti a szőlő szabad árformáját, és a jogszabály a megkötött szerződések árának egyoldalú módosítására sem nyújt lehetőséget, ezért az alperes a jogszabály-módosításra való hivatkozással sem zárkózhat el a szerződéses kötelezettségének teljesítése elől.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 30 579/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás