GK BH 1985/488
GK BH 1985/488
1985.12.01.
A bíróság nem rendelheti el az előtte folyamatban levő pernek másik bíróságnál folyó perhez való egyesítését és evégből a per iratainak áttételét [Pp. 382. § (2) bek.].
A szerződésszegésből eredő kötbér-, illetőleg kártérítési perben akkor is mellőzni kell az eljárási illeték kiszabását, ha a bíróság megszünteti a pert [5/1980. (VII. 10.) IM sz. r. 1. §].
A felperes 104 187 Ft kártérítés és 38 400 Ft meghiúsulási kötbér megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mert az a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte. A felperes később bejelentette, hogy az alperes a Fővárosi Bíróságnál azonos tárgyú ügyben ellene keresetet terjesztett elő, ezért a Pp. 382. §-ának (2) bekezdésére utalással elsődlegesen a keresetlevélnek – a két per egyesítése végett – a Fővárosi Bírósághoz történő áttételét, másodlagosan – elállása folytán – a pernek illetékmentes megszüntetését kérte. Egyidejűleg csatolta a Fővárosi Bíróságnál az alperes ellen előterjesztett viszontkeresetét.
Az elsőfokú bíróság végzésével a Pp. 157. §-ának e) pontja alapján a pert megszüntette, és a felperest 2138 Ft eljárási illeték megfizetésére kötelezte. A végzés indokolása szerint a bíróság a perek egyesítését nem találta indokoltnak, ezért a másodlagos kérelemnek megfelelően határozott, azzal az eltéréssel azonban, hogy a felperes eljárási illetéket köteles fizetni.
A végzés ellen a felperes a két per egyesítése és az eljárási illeték mellőzése végett fellebbezett.
A fellebbezés csak az illeték vonatkozásában alapos.
Az elsőfokú bíróság megalapozottan tagadta meg a felperes keresetlevelének áttételét, és a felperes másodlagos kérelme alapján jogszabálysértés nélkül hozta meg a pert megszüntető végzését.
A felperesnek az egyesítést elrendelő kérelmében felhívott eljárási szabály [Pp. 382. § (2) bek.] alapján csak annak van helye, hogy valamelyik bíróság elrendelje egy másik bíróságnál indult ügynek az előtte folyamatban levő ügyhöz való egyesítését. Arra azonban nincs lehetőség, hogy a bíróság az előtte folyamatban levő pernek másik bíróságnál folyó perhez való egyesítése tárgyában rendelkezzék, akár úgy is, hogy egyesítés céljából az iratokat oda megküldő. Az iratok egyesítés céljából való megküldésére csak akkor kerülhet sor, ha előzőleg a másik bíróság már elrendelte az egyesítést, és ennek folytán kérte az iratok áttételét. Ettől eltekintve célszerűségi szempontok sem indokolták volna az iratok áttételét, hiszen a felperes a perek egyesítésére irányuló kérelmének előterjesztése előtt már viszontkeresetet nyújtott be a Főváros Bíróságnál az alperessel szemben.
A fellebbezés tehát e tekintetben nem alapos.
Indokolatlanul történt ellenben a felperessel szemben az eljárási illeték kiszabása.
Kétségtelen, hogy a 16/1976. (XII. 31.) IM számú rendelet 23. §-át kiegészítő 5/1980. (VII. 10.) IM számú rendelet 1. §-a értelmében a szerződésből eredő kötbér vagy kártérítés iránt indított perben akkor nincs helye illeték kiszabásának, ha a bíróság a felperes keresetét azért utasítja el, mert az alperes a felelősség alól kimentette magát. A fenti rendelkezés értelemszerű alkalmazásával azonban mellőzni kell az eljárási illeték kiszabását minden ilyen tárgyú ügyben akkor is, ha – mint a jelen esetben – a kereset vagy a viszontkereset nyomán indult pert a bíróság megszünteti.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 259. §-a é 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú végzésnek a per megszüntetésére vonatkozó rendelkezését helybenhagyta, ellenben a felperest az első fokú eljárási illeték megfizetésének kötelezettsége alól mentesítette, és a fellebbezési eljárási illeték kiszabását – a fentieknek megfelelően – mellőzte. (Legf. Bír. Gf. I. 31 375/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás