BK BH 1985/50
BK BH 1985/50
1985.02.01.
A halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségének elbírálása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a megkülönböztető jelzés használata szabálytalan volt [Btk. 187. § (2) bek. b) pont].
A katonai bíróság a rendőr zászlós vádlottat a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt ellene emelt vád alól felmentette.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlott a szolgálati gépkocsival a déli órákban a kiemelt füves térséggel elválasztott kétszer kétsávos útvonal menetiránya szerinti jobb oldali belső sávjában közlekedett mintegy 60 km/óra sebességgel. A mindkét oldalán kijelölt gyalogátkelőhellyel ellátott kereszteződést 2–300 méterre megközelítve, szabályellenesen bekapcsolta a megkülönböztető jelzéseket és lassított. Észlelve azonban, hogy a hozzá közelebb eső gyalogátkelőhelynél várakozók nem lépnek az úttestre, hanem intenek, hogy mehet, és a távolabbi gyalogátkelőhely üres, ismét felgyorsította a járművét 60 km/óra sebességre. Ekkor vette észre, hogy a kereszteződés túloldalán levő kijelölt gyalogátkelőhely után mintegy 1 méterre a villanyoszlop takarásából egy gyalogos lép az úttestre, kb. 1 métert halad a felezővonal felé, megtorpan, majd sietős léptekkel újból elindul ferde irányban a túloldali autóbusz-megálló felé. 6,5 métert haladt így, amikor észlelte a közeledő gépkocsit, attól megijedt és visszafordult.
A vádlott a sértett lelépését észlelve, a gépkocsit enyhén balra kormányozta, és nyomban erősen fékezett, de az ütközést így sem tudta elkerülni, mert gépkocsija megfarolt. A gyalogost így a gyalogátkelőhely túlsó szélétől mintegy 2,5 méterre fellökte. Ettől az oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállítását követően meghalt.
A sértett az adott sebesség mellett a gépkocsi féktávolságán belül lépett az úttestre.
A bűnösség megállapítása végett bejelentett fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság nem találta alaposnak.
Nem értett egyet a Legfelsőbb Bíróság azzal az érveléssel, hogy a vádlott a gyalogátkelőhely megközelítésekor szabálytalanul járt el, mert a sebesség megválasztásánál figyelmen kívül hagyta a személy- és vagyonbiztonság szempontjait. A vádlott ugyanis kellően meggyőződött arról, hogy a megkülönböztető jelzést észlelve az első gyalogátkelőhelynél senki nem kíván lelépni az úttestre, a második gyalogátkelőhely pedig beláthatóan üres volt. Az a villanyoszlop, amelynek takarásából a sértett előlépett, a járdán, a gyalogátkelőhelyen túl volt, és így nem zavarta a gyalogátkelőhely és környékének áttekinthetőségét, a vádlott ezért onnan kilépő gyalogossal nem számolhatott, különösen a megkülönböztető jelzés használata mellett.
A vádlott tehát az élet- és vagyonbiztonság követelményeit betartotta, amikor kellő óvatossággal közelítette meg a gyalogátkelőhelyet, és a szabálytalanul lelépő sértett váratlan akadályként jelentkezett számára, vagyis a sértett teremtette meg a veszélyhelyzetet. Ugyanakkor a vádlott azt észlelve, nyomban cselekedett, fékezett, de az idő rövidsége miatt már nem volt lehetősége a baleset elkerülésére.
Igaz ugyan, hogy a vádlott az adott esetben szabályellenesen használta a megkülönböztető jelzéseket, ennek azonban az ügy elbírálása szempontjából nincs jelentősége, mert a kívül állók – így a sértett és mások is – e jelzés használatának jogosságát nem bírálhatják felül, azt észlelve kötelesek a jelzést használó járműnek az elsőbbséget megadni. Ebből eredően az ilyen jármű vezetője is joggal bízhat a közlekedés többi résztvevőjének szabályos magatartásában. A megkülönböztető jelzés szabályellenes használata így csupán fegyelmi vétségnek minősült, amelynek elbírálása az illetékes vezető hatáskörébe tartozik, aki egyébként ezért a vádlottat fenyítésben részesítette.
A vádlott tehát nem valósított meg olyan KRESZ szabályszegést, amely összefüggésbe lenne hozható a bekövetkezett balesettel, a veszélyhelyzetet kizárólag a sértett szabálytalan magatartása idézte elő, s a vádlott e helyzetben eleget tett a baleset-elhárítási kötelezettségének. Nem tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottat a halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt ellene emelt vád alól felmentette, mert nem követett el bűncselekményt; a Legfelsőbb Bíróság ez okból a katonai bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Katf. III. 278/1984.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás