BK BH 1985/53
BK BH 1985/53
1985.02.01.
Nem valósítja meg a hatóság félrevezetésének vétségét az a tolvaj, aki azért, hogy a gyanút önmagáról elterelje, a rendőrségnél bejelenti a lopásnak ismeretlen tettes által történt elkövetését (Btk. 237. §).
A járásbíróság a terheltet lopás bűntette, lopás vétsége és hatóság félrevezetésének vétsége miatt – mint különös visszaesőt – 1 és 6 hónapi szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte, egyben elrendelte a kényszergyógyítását, a terhelt korábbi büntetéséből engedélyezett feltételes szabadságot pedig megszüntette azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vagyon elleni szándékos bűncselekmény miatt korábban már elítélt terhelt a vádbeli napon éjszaka, ittas állapotban, felbontás útján behatolt az ÁFÉSZ italboltjának raktárába. Innen a söntésbe ment, ahol 3226 forint értékben készpénzt és különböző italokat vett magához, elvitt továbbá egy pár – 100 forint értékű – cipőt is. Ezt követően a lakására távozott. A kár egy része – 2064 forint készpénz és a cipő – lefoglalás folytán megtérült. A bolt falának megrongálásával további 3374 forint kár érte az ÁFÉSZ-t.
A terhelt az éjszaka folyamán visszatért a helyszínre és onnan távbeszélőn közölte a rendőrséggel, hogy az italboltba betörtek. Bejelentésével az volt a célja, hogy magáról a gyanút elterelje, és ezzel a nyomozó hatóságot megtévessze.
A terhelt bűnösségének a hatóság félrevezetése vétségében történő megállapítása miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 237. §-ában meghatározott hatóság félrevezetésének vétségét az követi el, aki a hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan. E cselekmény büntetőjogi következményeket igénylő társadalomra veszélyessége abban rejlik, hogy az elkövető a valóságnak meg nem felelő tartalmú bejelentésével szükségtelen terhet ró a bűnüldözésben részt vevő hatóságokra, akadályozva ezzel ténylegesen elkövetett bűncselekmények felderítését, valamint a bűnmegelőző feladatok teljesítését.
Az adott ügyben azonban a terhelt által jelzett tény – nevezetesen az, hogy az italboltba betörtek – valós volt, tehát a büntetőeljárás alapjául szolgáló cselekményről tudatta a nyomozó hatóságot. Kétségtelen, hogy a terhelt saját elkövetői minőségét nem fedte fel, de erre nem is volt köteles, mivel önfeljelentési kötelezettséget a törvény a bűncselekmények elkövetőire nem ír elő. Következésképpen a terhelt a Btk. 237. §-ában foglalt vétség tényállását nem valósította meg.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a járásbíróság ítélete a terhelt bűnösségének a hatóság félrevezetése vétségében történt megállapítása miatt törvénysértő, ezért a megtámadott határozatot e részében hatályon kívül helyezte, egyben a terheltet a hatóság félrevezetése vétségének vádja alól a bűncselekmény hiányában felmentette. (B. törv. I. 69/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás