PK BH 1985/62
PK BH 1985/62
1985.02.01.
Abban az esetben, ha a vevő tehermentesen megvásárolt ingatlan tehermentesítéséhez szükséges összeget a vételárból nem tartotta vissza, az eladó pedig a tehermentesítésről a részére kitűzött határidőben nem gondoskodott, a vevőt megilleti az a jog, hogy a tehermentesítést az eladó költségére maga végezze el [Ptk. 370. § (1) és (2) bek.].
A perbeli házas ingatlan az alperesek egyenlő arányú közös tulajdona volt. Az alperesek az ingatlant eladták a felpereseknek. A felperesek tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzése előtt az egyik ÁFÉSZ végrehajtást kérő javára végrehajtási jogot jegyeztek be az ingatlanra 79 644 forint és járulékai erejéig.
A felperesek a keresetükben az alperesek kötelezését kérték ennek a végrehajtási jognak a töröltetésére. Keresetüket a járásbíróságnál 1983. augusztus 11-én tartott tárgyaláson úgy módosították, hogy a bíróság az alpereseket az ingatlan tehermentesítése érdekében a végrehajtási jog alapjául szolgáló tartozás egyetemleges megfizetésére kötelezze.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alpereseket arra kötelezte, hogy az ingatlan tehermentesítése céljából egyetemlegesen fizessék meg a perbeli ingatlanra bejegyzett végrehajtási jog alapjául szolgáló tartozást. Az ítélet indokolása szerint az alperesek az ingatlant per- és tehermentesen adták el a felpereseknek. Ennek ellenére a földhivatal az ingatlanra a végrehajtást kérő javára 79 644 forint erejéig végrehajtási jogot jegyzett be. Ilyen körülmények között a felperesek tehermentesítés iránti keresete a Ptk. 370. §-ának (1) bekezdése értelmében alapos. Annak nincs jelentősége, hogy a végrehajtási jog alapjául szolgáló tartozás eredetileg a II. r. alperest terhelte, mert az adásvételi szerződésben mindkét alperes szavatolta az ingatlan tehermentességét, a mentesítés kötelezettsége tehát mindkét alperest egyetemlegesen terheli.
Az ítélet fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett. Ezt követően a járásbíróság az ítéleti rendelkezésnek megfelelően végrehajtási lapot állított ki az alperesekkel szemben, majd a végrehajtási lapokat az 1983. december 8-án kelt végzésével visszavonta. A végzés indokolása szerint az ítélet rendelkező részéből nem tűnik ki, hogy az ott megjelölt összeget az alperesek kinek a részére kötelesek megfizetni. Erre tekintettel az ítélet végrehajthatatlan, és ezért a végrehajtást nem lehetett volna elrendelni.
A jogerős ítélet elleni törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 370. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében, ha harmadik személynek az eladott dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza, a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését. A határidő eredménytelen eltelte után a vevő a dolgot az így rendelkezésre álló összegből vagy egyébként az eladó költségére tehermentesítheti.
E rendelkezések helyes értelme szerint abban az esetben, ha a vevő a tehermentesítéshez szükséges összeget a vételárból nem tartotta vissza, az eladó pedig a tehermentesítésről a részére kitűzött határidőben nem gondoskodott, a vevőt az a jog illeti, hogy a tehermentesítést az eladó költségére maga végezheti el.
Tévedett tehát a járásbíróság, amidőn a Ptk. 370. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással “az ingatlan tehermentesítése céljából” az alpereseket a jogosult megjelölése nélkül (szándéka szerint feltehetően a végrehajtást kérő javára) fizetésre kötelezte.
A helyes eljárás az lett volna, ha a felpereseket a kereseti kérelmük pontosítására hívja fel, nevezetesen arra, hogy egyáltalán hajlandók-e az ingatlant az eladók költségére maguk tehermentesíteni. Egyben indokolt lett volna, ha jogaik helyes gyakorlása végett tájékoztatja őket [Pp. 146. § (3) bek.] arról is, hogy a Ptk. 370. §-ának (3) bekezdése értelmében a teher átvállalása fejében a vételár megfelelő csökkentését is követelhetik, amennyiben elállási jogukat annak feltételei megléte esetén sem kívánják gyakorolni.
Mindezek elmaradása miatt az eljáró bíróság nem volt abban a helyzetben, hogy a felperesek kereseti követelése tárgyában megalapozott és végrehajtható határozatot hozzon. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte, egyben az elsőfokú bíróságot a fenti iránymutatásnak megfelelő új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 20 206/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás