GK BH 1985/71
GK BH 1985/71
1985.02.01.
Gazdálkodó szervezetek között a megfizetett közadó megtérítésére irányuló igény elévülési ideje is egy év [Ptk. 324. § (1) bek.].
A peres felek 1979. szeptember 4-én földhasználati szerződést kötöttek. A szerződés alapján az alperes mint használó birtokba vette a magyar állam tulajdonában és a felperes kezelésében volt 67 724 négyzetméter és 1691 négyzetméter területű ingatlanokat. A szerződésben abban is megállapodtak a felek, hogy a telek használati díját adók módjára a felperes fizeti a megyei tanács vb. fejlesztési alap számlájára, az így kifizetett összeget az alperes a felperesnek megtéríti.
A felperes 1979. augusztus 9-én 350 000 Ft-ot, 1980. július 29-én 393 000 Ft-ot utalt át a megyei tanács vb. fejlesztési alap számlájára. Ezt követően a felperes 1980. október 14-én 58 000 Ft és 1981. április 9-én az 1979. és 1980. évre számított összesen 538 935 Ft telekhasználati díj megfizetésére szólította fel az alperest. A felek 1981. november 12-én egyeztetést tartottak, az egyeztetési jegyzőkönyvben az alperes a felperes által követelt összegből 135 452 Ft erejéig a felelősségét elismerte, ezt sem fizette ki azonban az utóbbinak. Ezért a felperes 1983. január 18-án keresettel fordult a bírósághoz, s a keresetében 329 251 Ft és ennek kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy az alperes az 1979. és az 1980. évekre a földhasználati díjat nem fizette ki. Arra is hivatkozott, hogy a földhasználati díjat adók módjára volt köteles befizetni, ezért vele szemben az alperes felelősségére nézve is az adóügyi jogszabályok az irányadók, amely szerint az elévülési idő öt év.
Az alperes a védekezésében elsődlegesen a Ptk. 324. §-a alapján elévülésre hivatkozott. Érdemben pedig vitatta az összegszerűséget. Álláspontja szerint az általa használt ingatlanok után fizetendő földhasználati díj összege a jogszabályok szerint jóval kevesebb.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az a Ptk. 324. §-ának (1) bekezdése alapján elévült. Álláspontja szerint a perbeli követelés gazdálkodó szervezetek közötti pénzkövetelés, ezért az elévülési idő egy év. Az ötéves elévülési időszak csak az állam és az adózó alanyok közötti viszonyban alkalmazható. A perbeli esetben az adóalany nem az alperes, hanem a felperes volt, ezért az alperes és a felperes közötti vita eldöntésénél az adóügyi jogszabályok nem alkalmazhatók.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság által a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján helytállóan megállapított tényállást ítélkezése alapjául elfogadta, és megállapította, hogy az abból levont következtetése, jogi minősítése és ítéleti döntése is helyes.
Mivel a fellebbezésben sem merültek fel olyan körülmények, amelyek az elsőfokú bíróság döntését aggályossá tennék, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel helybenhagyta, és a részletes indokolást a Pp. 254. §-ának (3) bekezdése alapján mellőzte. (Zalaegerszegi MBG. 40 011/1983. sz. Legf. Bír. Gf. III. 30 525/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás