GK BH 1985/78
GK BH 1985/78
1985.02.01.
Vagylagosan előterjesztett keresetek elkülönítése lényeges eljárásjogi szabálysértés [Pp. 146. §, 365. §, 382. § (2) bek.].
A felek naposliba szállítására mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötöttek. Az alperes e szerződés teljesítésére naposállatot – állítása szerint – egyáltalán nem szállított a felperes részére. A felperes egyik termelőjének, N. S.-nak azonban egy Mg. Tsz. 1000 db naposlibát leszállított. Ezek az állatok elhullottak, aminek következtében a magánszemély a felperes ellen keresetet terjesztett elő, és az illetékes járásbíróság a felperest 14 012 Ft-nak és kamatának a megfizetésére kötelezte. A felperes bejelentette szavatossági igényét az alperesnek, és kérte, hogy e bejelentést az Mg. Tsz. részére továbbítsa. Az Mg. Tsz. 4100 Ft-ot kifizetett, az ezt meghaladó követelés kifizetése elől azonban elzárkózott.
A felperes a keresetében 4100 Ft-on felüli 18 212 Ft összegű kárának a megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperesnek a védekezésében kifejtett álláspontja szerint – mivel a felperes részére naposlibát nem szállított, az Mg. Tsz.-szel szerződéses kapcsolatban nem volt, így az nem az ő közreműködőjeként adta át a perbeli beteg napos állatokat – jogviszony hiánya miatt a kereset vele szemben alaptalan. A felperes az első fokú eljárás során keresetet kiterjesztette az Mg. Tsz.-szel szemben is, és az alperesek vagylagos marasztalását kérte.
Az elsőfokú bíróság az alperes elleni keresetet elutasította, a felperes által az Mg. Tsz.-szel szemben emelt keresetet a jelen ügytől elkülönítette, és felhívta a felperes figyelmét arra, hogy ezt az igényét az illetékes megyei bíróságnál külön perben érvényesítheti.
Az ítélet indokolása szerint a felperes nem tudta bizonyítani az első fokú eljárásban, hogy részére a naposlibákat az alperes szállította, illetőleg hogy azokat az Mg. Tsz. az alperes rendelkezése alapján szállította le. A felperes tagadta ugyan, hogy az Mg. Tsz.-szel szerződést kötött a naposlibák átadására, ennek azonban ellentmond az a tény, hogy az Mg. Tsz. a szállítások tényét nem vitatta, és hogy 4 100 Ft-ot meg is fizetett. A bíróság a Pp. 140. §-a alapján az Mg. Tsz. elleni keresetet elkülönítette, ezt az igényt ugyanis nem célszerű az elsőfokú bíróság részéről tárgyalni, mert mindkét peres fél másik megyei bíróság illetékességi területéhez tartozik.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy az alperessel kötött mezőgazdasági termékértékesítési szerződést. Az alperes tagadta ugyan, hogy e szerződés teljesítéseként a felperes részére naposlibákat szállított volna, ez azonban a valóságnak nem felel meg. Az Mg. Tsz. ugyanis beavatkozóként beismerte a korábbi peres eljárás során, hogy az alperessel kötött szerződés teljesítéseként szállította részére, ezért terjesztette ki ellene is a keresetét. A felperes álláspontja szerint tehát a per eldöntése csak valamennyi fél perben állása mellett lehetséges.
A fellebbezés annyiban alapos, hogy az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabályt sértett, és emiatt a tényállást sem derítette fel kellően, ezért a keresetet elutasító döntése megalapozatlan és törvénysértő. Alappal sérelmezte ugyanis a felperes a fellebbezésében azt, hogy a követelésének megnyugtató elbírálása csak a szerződéses jogviszonyok tisztázása útján lehetséges. Ezért terjesztette ki az első fokú eljárásban a keresetét a ténylegesen szállító Mg. Tsz.-re is.
A keresetváltoztatásra vonatkozó szabályokat a Pp. 146. §-a szabályozza. Keresetváltoztatásnak minősül a keresetnek a tárgyi és a személyi kiterjesztése is. A perbeli esetben a felperes a személyi keresetkiterjesztés lehetőségével élt akkor, amikor az eredetileg nem perelt szállító vagylagos marasztalását kérte. Vagylagosan előterjesztett keresetek esetében a jogosultnak csupán egyetlen követelése van. A bíróság az ilyen peres eljárásban nem két perben dönt, hanem a bizonyítás eredményeként megállapított tényállás alapján azt az alperest marasztalja, amelyikkel szemben a kereseti követelés alapos. Az ilyen keresetkiterjesztés lényege, hogy az egyes keresetek egymástól kölcsönösen függnek, egymást kölcsönösen kizárják, és egyidejű létezésük átmeneti jellegű, kielégítést csupán az egyikük nyer.
A polgári perrendtartás módosításáról szóló 1977. évi 26. sz. tvr.-hez fűzött miniszteri indoklás is követelményként jelöli meg az eljárások gyorsítását és egyszerűsítését. Mindezekből következik, hogy az elsőfokú bíróság az egységes elbírálás meghiúsításával súlyosan megsértette az eljárás lényeges szabályait és az ítéletnek a megalapozatlanságát is eredményezte (BH 1975. 3. sz. 47. sorsz., BH 1978. 1. sz. 46. sorsz.).
Tény ugyanis, hogy a felek mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötöttek naposlibák átadására. Ezért a felperes azt állította, hogy az Mg. Tsz. csak az alperessel kötött szerződés teljesítéseként szállíthatott a részére, hiszen vele ő nem kötött szerződést. Az alperes a fentieket tagadta. Állítása szerint ugyanis az Mg. Tsz.-szel az érdekeltek abban állapodtak meg, hogy az 1981. évtől kezdődően az Mg. Tsz. közvetlenül szállít a megrendelőknek. A bíróság indokolatlanul és megalapozatlanul fogadta el egyéb bizonyítékok hiányában – az alperes előadását. Csak az Mg. Tsz. ellen kiterjesztett keresettel történt együttes tárgyalás eredményeként lehet ugyanis megnyugtatóan dönteni abban a lényeges kérdésben, hogy az Mg. Tsz. a perbeli naposlibákat melyik féllel kötött szerződés teljesítéseként adta át a felperes részére, és hogy ennek következtében a felperes kártérítési követelését kivel szemben érvényesítheti.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiek következtében a bizonyítási eljárás nagy terjedelmű kiegészítése végett az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Meg kell még jegyezni, hogy az elkülönítés helytelenségétől eltekintve az elsőfokú bíróságnak a már megemelt és elkülönített keresetet – az újabb keresetindításra való felszólítás helyett – érdemi tárgyalás alá kellett volna vennie. (Legf. Bír. Gf. II. 30 228/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás