MK BH 1985/80
MK BH 1985/80
1985.02.01.
I. A gazdasági társulás igazgatója felett a fegyelmi jogkört és a kártérítésre kötelezés jogát az igazgatótanács gyakorolja (1978. évi 4. sz. tvr. 9. §).
II. A gazdasági társulás igazgatótanácsa által hozott fegyelmi és kártérítési határozat alakszerűségének követelményével kapcsolatos kérdések [17/1979. (XII. 1.) MüM sz. r. 3. §].
A felperes korábban az alperes igazgatója volt.
Az alperes igazgatótanácsa az 1983. március 22-i ülésén hozott határozatával a felperest felmentette igazgatói munkaköréből, és fegyelmi eljárás lefolytatását rendelte el ellene. E határozata végrehajtására a tagjai sorából háromtagú fegyelmi bizottságot alakított. A fegyelmi bizottság feladatává tette, hogy a vizsgálat lefolytatása után dolgozzon ki határozati javaslatot, és azt a vizsgálati jegyzőkönyvvel együtt 1983. április 30-ig terjessze az igazgatótanács elnöke elé. Az igazgatótanács elnökét pedig felhatalmazta arra, hogy a vizsgálat eredményének megtárgyalására rendkívüli ülést hívjon össze, vagy a vizsgálat eredményének megtárgyalására a soron következő ülésen kerüljön sor.
A fegyelmi bizottság a felperest 1983. április 21-én részletesen meghallgatta, majd fegyelmi és anyagi felelősségre vonására javaslatot tett. A fegyelmi bizottság indokolást nem tartalmazó javaslatát 1983. április 29-én foglalta írásba.
A felperes és egy másik vezető beosztású dolgozó fegyelmi és kártérítési felelősségének kérdését az igazgatótanács az 1983: június 3-án tartott ülésen első napirendi pontként tárgyalta. Az ülés megkezdésekor az igazgatótanács elnöke a tanács tagjainak rendelkezésére bocsátotta az 1983. május 31-jei keltezésű “B. I. igazgatótanács elnöke” aláírással ellátott fegyelmi és kártérítési határozatokat.
Az igazgatótanács tagjai a határozatokban foglaltakat megvitatták, ahhoz többen hozzászóltak, a jelen levő felpereshez kérdéseket intéztek. Ezt követően az igazgatótanács a határozatával “nyílt szavazással” egyhangúlag jóváhagyta a fegyelmi bizottság előterjesztését, “és a felperest az ülés megkezdésekor az igazgatótanács tagjainak kiadott fegyelmi és kártérítési határozatok szerint az abban foglaltaknak megfelelően fegyelmi és kártérítési büntetésben részesítette”.
Ezt követően kézbesítették a felperes részére az 1983. május 31-jei keltezésű, az igazgatótanács elnöke által aláírt határozatokat.
A fegyelmi és a kártérítési határozatok szerint az alperes igazgatótanácsa a felperest – a fegyelmi bizottság által lefolytatott vizsgálat anyaga alapján – 1983. június 1. napjától 5500 forint személyi alapmunkabérrel igazgatói munkaköréből műszaki vezetői munkakörbe helyezte át, és az Mt. V. 79. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 8000 forint kártérítés megfizetésére kötelezte.
A felperes a határozatok ellen keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Kérte a fegyelmi és a kártérítési határozat hatálytalanítását.
A munkaügyi bíróság – a fegyelmi határozat vonatkozásában jogerős – ítéletével mind a fegyelmi, mind a kártérítési határozatot hatálytalanította.
Az ítélet indokolása szerint a gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. sz. tvr. 9. §-a értelmében kizárólag az igazgatótanács mint testület hatáskörébe tartozik az igazgató fegyelmi, illetőleg anyagi felelősségre vonása. A keresettel megtámadott határozatokat B. I., az igazgatótanács elnöke hozta. Az igazgatótanács alakszerű határozata nem felel meg az alperes szervezeti és működési szabályzata előírásainak sem.
Az alperes a munkaügyi bíróság ítéletének az anyagi felelősség tárgyában hozott rendelkezése ellen fellebbezést terjesztett elő. A megyei bíróság a végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes anyagi felelőssége kérdésében hozott rendelkezését, és az elsőfokú bíróságot – ebben a körben – a per új tárgyalására és új határozat hozatalára utasította.
A munkaügyi bíróság ítéletének a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyező része ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A munkaügyi bíróság helytállóan állapította meg, hogy á felperessel szemben a munkáltatói jogok gyakorlására az igazgatótanács mint testület jogosult (1978. évi 4. sz. tvr. 9. §-a). Tévedett azonban, amikor meghatározott formai hiányosságok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperessel szemben a kártérítési és fegyelmi határozatokat nem a munkáltatói jogok gyakorlására jogosult testület, hanem egy személyben az – ilyen jogkörrel nem rendelkező – igazgatótanács elnöke hozta.
Az 1983. május 31-jei keltezéssel ellátott határozatok a fegyelmi bizottság határozati javaslatának tekintendők annak ellenére, hogy azon aláíróként az igazgatótanács elnöke szerepel. Általános gyakorlat ugyanis, hogy a testületek által hozott határozatok megalapozottságának biztosítása érdekében a testületi döntések előkészítése kidolgozott határozati javaslat formájában történik. A fegyelmi bizottság 1983. április 29-én kelt határozati javaslata vázlatos, testületi megvitatásra alkalmatlan. Erre utal a javaslat “indokolás: kiegészítve” kitétele is. Az alperes jogi képviselőjének a munkaügyi bíróság tárgyalásán elhangzott nyilatkozata szerint a fegyelmi bizottság tagjai javaslatuk határozati formába öntésére őt kérték fel. Az 1983. május 31-jei dátummal ellátott határozatok azonosak a fegyelmi bizottság felkérésére általa kidolgozott határozattervezetekkel.
Az alperes szervezeti és működési szabályzata szerint az igazgatótanács ülésének napirendjén szereplő ügyeket az igazgató készíti elő. Mivel a felperest az igazgatói tisztsége alól az igazgatótanács az 1983. március 22-i ülésén felmentette, és a június 3-i ülés egyik napirendje éppen az igazgató fegyelmi és anyagi felelősségének elbírálása volt, e napirendi pontok előkészítése csakis az igazgatótanács elnökének feladatát képezhette. Erre utal az is, hogy az igazgatótanács az április 8-án hozott határozatával a fegyelmi bizottságot arra kötelezte, hogy határozati javaslatát és a vizsgálati jegyzőkönyvet április 30-ig terjessze az igazgatótanács elnöke elé. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy az 1983. június 3-i igazgatótanácsi ülés megkezdésekor a tanács tagjai részére kiadott, határozati formába foglalt javaslatokat az igazgatótanács elnöke a napirend előkészítőjeként és nem a munkáltatói jogkörében írta alá. A határozatokat az igazgatótanács is a fegyelmi bizottság határozati javaslatának tekintette, ez az ülés jegyzőkönyvéből több helyen – a tanács tagjainak hozzászólásából és magából az igazgatótanács alakszerű határozatából is kitűnik.
Az igazgatótanács a fegyelmi bizottság határozati formálisan előterjesztett javaslatát megvitatta és azt elfogadta. Ezért azt, a szavazást követően, ténylegesen a testület által hozott határozatnak kell tekinteni. Abból, hogy a jegyzőkönyvbe foglalt határozatban á fegyelmi bizottság előterjesztését “jóváhagyja” szóhasználat szerepel, és a jegyzőkönyv nem tartalmazza a határozat teljes szövegét, csupán utal a javaslatra, nem vonható le olyan következtetés, hogy a határozatokat nem a testület, hanem egy személyben az igazgatótanács elnöke hozta. Az a tény, hogy a határozatok 1983. május 31-jei dátummal kerültek kiadásra, a testületi döntés megtörténtét nem erőtleníti meg. A felperes a határozatokat ugyanis csak június 3-a után, tehát az igazgatótanács ülését követően kapta kézhez. Ezt megelőzően a felperessel való közlés hiányában az igazgatótanács elnöke által már korábban kiadott hatályos határozatokról nem lehet szó. Ezt támasztja alá a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 3. §-a is.
A kifejtettekre figyelemmel a felperes keresetét a munkaügyi bíróságnak a fegyelmi felelősség fennállása szempontjából és érdemben kellett volna tárgyalnia (M. törv. II. 10 213/1984. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás