MK BH 1985/82
MK BH 1985/82
1985.02.01.
A táppénzalap megállapításánál a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben kifizetett prémiumot kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a prémium mely időszakban végzett munkáért járt. Ugyanígy kell eljárni az év végi részesedéssel kapcsolatban is, amennyiben az év végi részesedés figyelembevételének feltétele fennáll: a keresőképtelenség harminc napnál hosszabb ideig tartott [1975. évi II. tv. 107. §, 17/1975. (VI. 14.) MT sz. r. 27. §, 28. §].
Az alperes társadalombiztosítási szerv az ellenőrzése során megállapította, hogy a felperes munkáltató a fizikai dolgozók részére az 1982. évre járó, de 1983. január 2-án kifizetett prémiumokat, valamint az év végi részesedéseket az 1983. évi táppénz, illetve terhességi-gyermekágyi segély számfejtésénél figyelembe vette. A szocialista brigádok részére jutalomként kifizetett összegeket pedig a munkabérre vonatkozó szabályok szerint vette figyelembe az említett ellátások kiszámításánál. Ezért az 1983. november 8-án kibocsátott fizetési meghagyással a felperest a jogalap nélkül kifizetett 3421 forint társadalombiztosítási ellátás visszafizetésére kötelezte.
A felperes a fizetési meghagyás ellen – annak hatályon kívül helyezése érdekében – keresettel fordult a bírósághoz.
A munkaügyi bíróság a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte és a felperest a követelt 3421 forint megfizetése alól mentesítette.
A munkaügyi bíróság ítéletének indokolása szerint a felperes helytállóan járt el akkor, amikor az 1983. évi táppénzek kiszámításánál figyelembe vette az 1982. évre járó – 1983. január 2-án kifizetett – prémiumokat. Álláspontja szerint a “kifizetett” szó szűkebb értelmezése esetén a fizikai dolgozók indokolatlanul hátrányos helyzetbe kerülnének az alkalmazottakkal szemben. A szocialista brigádjutalmakkal kapcsolatban pedig az volt a bíróság álláspontja, hogy azt a felperes a bérköltség terhére fizette ki, illetve számolta el, s mivel ez az – elnevezése szerint jutalomként kifizetett – összeg bérjellegű juttatás volt, ezért azt a táppénzalap kiszámításánál a munkabérhez hasonlóan kell figyelembe venni.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett, és annak megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását kérte.
A megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét – annak helytállónak tartott indokaira is tekintettel – helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 28. §-ának (1) bekezdése szerint a kereset napi átlagának a megállapításánál – az év végi részesedés és a jutalom, valamint a prémium és a jutalék kivételével – azt az elért keresetet kell figyelembe venni, amely a biztosítottnak a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben végzett munkáért járt. A (2) bekezdés szerint pedig a kereset napi átlagának a megállapításánál a biztosítottnak az (1) bekezdésben írt időszakban kifizetett prémiumot és jutalékot kell figyelembe venni.
A felperes a keresetlevelében tett előadása szerint a fizetési meghagyással érintett prémiumokat célfeladathoz kötötten, a feladat teljesítésének elismeréseként fizette ki. Az említett prémiumok kifizetése 1983-ban történt meg.
A felhívott jogszabály rendelkezései értelmében a táppénzalap megállapításánál a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben – az adott esetben az 1982. évben – kifizetett prémium vehető figyelembe, függetlenül attól, hogy az mely időszakban végzett munkáért járt. Az előző évre járó, de a következő év január havában kifizetett prémiumok figyelembevétele tehát jogszabályellenes volt.
Lényegében hasonló a helyzet az év végi jutalom címén, de az év végi részesedés jellegével kifizetett összegek tekintetében is. Ha az év végi részesedés figyelembevételének feltételei fennállanak (a keresőképtelenség harminc napnál hosszabb ideig tartott), az előző évben kifizetett év végi részesedés vehető figyelembe.
A szocialista brigádjutalom pedig – bármely alap terhére és bármilyen címen történt a kifizetése – jutalomnak minősül. A jutalom után pedig a táppénz a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 27. §-ának (2) bekezdése szerint akkor jár, ha a keresőképtelenség megszakítás nélkül harminc napnál hosszabb ideig tart. Ebben az esetben a táppénz a jutalom után a keresőképtelenség első napjától jár.
Mindezekre figyelemmel a felperes az 1975. évi II. törvény 107. §-ának (1) bekezdése alapján az általa számfejtett ellátások jogalap nélkül kifizetett részét köteles az alperesnek megtéríteni. A munkaügyi bíróság ezzel ellentétes ítéleti döntése és a megyei bíróságnak az első fokú ítéletet helyben hagyó ítélete törvénysértő. (M. törv. I. 10 186/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás