BK BH 1985/96
BK BH 1985/96
1985.03.01.
Rövidített indokolással készült ítéletnek is tartalmaznia kell a bűncselekmény lényeges tényállási elemeit és a jogi következtetést megalapozó tényeket [Be. 221. § (1) bek.].
A terheltet a városi bíróság első fokon jogerőre emelkedett ítéletével garázdaság vétsége miatt mint visszaesőt 40 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét 100 forintban állapította meg, az ellene súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól felmentette.
Az ítéleti tényállás lényege a következő.
A terhelt a külön élő felesége – az ügy sértettje – után utazott azzal a céllal, hogy visszahívja. Az autóbuszmegállóban a sértett kijelentette, hogy mégsem megy haza a terhelttel, mire szóváltás támadt közöttük, és a terhelt megütötte őt. Ekkor a sértett visszament a lakásába, ahová a terhelt követte. Onnan a sértett és a lakás tulajdonosa a terheltet kiutasította, s amikor nem akart eltávozni, a sértett közölte, hogy akkor ő megy el. Ekkor a terhelt a zsebkésével tomporon szúrta a sértettet, aki ettől 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.
A városi bíróság ítélete ellen annak megalapozatlansága, a tényállás hiányossága és felderítetlensége, a kiszabott büntetés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A bíróság tévesen állapította meg, hogy a terhelt visszaeső. A terheltet ugyanis a járásbíróság 1976. december 7. napján jogerőre emelkedett ítéletével garázdaság vétsége miatt 3 hónapi, majd egy másik ügyben a megyei bíróság 1981. január 7. napján jogerőre emelkedett ítéletével az 1980. augusztus 11. napján felbujtóként elkövetett rablás bűntette miatt mint visszaesőt 2 év 4 hónapi szabadságvesztésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte.
A terhelt tehát nem visszaeső, hanem a Btk. 137. §-ának 14. pontja szerinti többszörös visszaeső, mert legutóbb visszaesőként ítélték szabadságvesztésre, és a büntetések kiállása óta az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig nem telt el 3 év.
A többszörös visszaeső terhelttel szemben pedig a Btk. 98. §-ának (1) bekezdése, illetve a 97. §-ának (3) bekezdés alapján kiszabható büntetés legrövidebb tartama 6 hónapi szabadságvesztés. Amennyiben a bíróság megítélése szerint az enyhítő rendelkezés alkalmazása lehetséges, akkor sem szabható ki 3 hónapnál rövidebb tartamú szabadságvesztés, figyelemmel a Btk. 98. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra.
A Be. 221. §-ának (1) bekezdése lehetőséget biztosít a tényállás rövid leírására, de a tényállásnak ebben az esetben is tartalmaznia kell a törvényi tényállási elemeket, amelyekből megállapítható, hogy a minősítésben megjelölt bűncselekményt követte el a terhelt. A városi bíróság ez utóbbi feltételeknek nem tett eleget, mert az általa leírt tényállás legfeljebb a tettleges becsületsértés megállapítására alkalmas, holott az iratok alapján olyan adatok is felmerültek, hogy a terhelt többször ütlegelte, árokba lökte, megtaposta és egy darab fával is ütlegelte a sértettet. Az orvosi látlelet szerint pedig a sértett a bal tomporán 8 napon belül gyógyuló metszett sérülést szenvedett. Így az ítéleti tényállás és a minősítés nincs összhangban egymással.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a megalapozatlanságot, illetve a törvénysértést megállapította, a városi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az ügyet új eljárás lefolytatására a városi bíróságnak visszaküldte. (B. törv. III. 657/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás