GK BH 1986/114
GK BH 1986/114
1986.03.01.
Az exportfelár elmaradása olyan jellegű vagyoni hátrány, amelyért a fuvarozó csak szándékos károkozás esetén tartozik felelősséggel [Ptk. 501., 503. §.]
A felek között létrejött fuvarozási szerződés alapján az alperes 1984. május 3-án 1000 kg málnát fuvarozott egy mezőgazdasági termelőszövetkezet hűtőházába későbbi exportszállítás céljából. A gépkocsi hűtőagregátorának meghibásodása folytán a mélyhűtött málna felengedett, azért a címzett az árut nem vette át, és azt a fuvarozó a felpereshez visszaállította. A felperesnél a málnát átválogatták, és 68 157 Ft-ért belföldi forgalomban értékesítették. Az exporteladás megvalósulása esetén a felperes 1550 USA dollárt és 26%-os exportfelárat kapott volna, amelynek forintértéke összesen 86 857 Ft. A különbözetként mutatkozó 18 700 Ft megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes a Ptk. 503. §-ának (2) bekezdése hivatkozással kérte a kereset elutasítását az exportfelár vonatkozásában, mert a fuvarozó csak az áruban bekövetkezett tényleges értékcsökkenésért felel. Vállalta az áru értékében mutatkozó 539 Ft különbözet megfizetését.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest 539 Ft és kamata megfizetésére kötelezte, míg az exportfelár vonatkozásában a keresetet elutasította azzal az indokolással, hogy a Ptk. 503. §-ának (2) bekezdése szerint a fuvarozó az értékcsökkenés megtérítésére köteles, az exportfelárat mint elmaradt hasznot azonban nem tartozik megtéríteni.
A felperes fellebbezése folytán hozott ítéletével a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a marasztalás összegét a felperes keresete szerint 18 700 Ft-ra felemelte. Az ítélet indokolása azt tartalmazza, hogy a felperes az ártámogatás kárként való megtérítését követelheti.
A másodfokú ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 501. §-a a fuvarozó felelősséget a küldemény elveszése, megsérülése esetére az átlagosnál szigorúbban állapítja meg. A fuvarozónak ezt a fokozott kockázatviseletét csökkenti a Ptk. 503. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt szabály, amely a kártérítés mértékét az elveszett vagy megsérült dolog értékére korlátozza, és kizárja az elmaradt haszon (vagyoni előny), a veszendőbe ment költekezés megtérítését. Mindezzel kapcsolatban a Ptk. 501–503. §-aihoz fűzött miniszteri indokolás részletes magyarázatot ad.
Az export meghiúsulása és így az exporttámogatási összeg elmaradása elmaradt vagyoni előny jellegűnek tekinthető, de semmi esetre sem tartozik közvetlenül az áru értékéhez, ezért a fuvarozó a jogosultat ért ilyen jellegű hátrányokért már nem tartozik helytállni. Kivételt a Ptk. 503. §-ának (3) bekezdése képez, mert kimondja, hogy ha a kárt a fuvarozó szándékosan okozta, úgy az ebből eredő minden kárért, értelemszerűen az elmaradt haszonért is felelősséggel tartozik. A szándékosság megállapításának feltételei azonban a per adatai alapján nem állottak fenn.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. G. törv. III. 30 302/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás