PK BH 1986/14
PK BH 1986/14
1986.01.01.
Ha a megzenésített vers olyan közös műnek minősül, amely önálló részekre szétválasztható, az egyes részekre a társszerzőket önálló szerzői jog illeti meg. A szerzői jogok közé tartozik az is, hogy a mű sajátos címének a felhasználásához a szerző hozzájárulására van szükség. A közös mű címe egységes, önálló részekre nem választható szét, ezért annak felhasználásához mindkét szerző hozzájárulása szükséges [Ptk. 86. §, 1969. évi III. tv. 5. § (2) bek., 13. § (1) bek.].
A felperes az 1984. január 30-án benyújtott keresetlevelében a „címbitorlás” megállapítása mellett azt kérte, hogy a bíróság az alpereseket a „Szomorú Vasárnap” cím használatától tiltsa el, kötelezze őket nyilvános elégtétel adására, változtassák meg annak a könyvnek és színműnek a címét, amelyet az I. r. alperes írt és a II. és III. r. alperes adott ki, illetve tart műsoron.
Az alperesek az érvényesített követelésből a jogalapot nem vitatták, csupán a címhasználat megváltoztatására irányuló igényt ismerték el, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság az ítéletében megállapította, hogy az alperesek a „Szomorú Vasárnap” cím használatával a felperes szerzői jogát megsértették. Kötelezte őket, hogy 15 napon belül a jogsértést a könyv borító lapján, címoldalán, valamint a címlapon: „Szomorú Vasárnap – emlékezés Seres Rezsőre” alcím betoldásával szüntessék meg. A felperes ezt meghaladó keresetét elutasította, és az alpereseket 2000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett a keresetének teljes egészében helytadó döntés iránt. Az alperesek az első fokú ítélet helybenhagyását kérték.
Az elsőfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel meg nem támadott részét a másodfokú eljárásban a bíróság nem érintette. A fellebbezés a következőkben kifejtettekre tekintettel nem helytálló.
A perben nem volt vitás, hogy a „Szomorú Vasárnap” című verset a felperes írta, majd ugyanezen címmel verses kötetét adott közzé, és „Szomorú Vasárnap – egy szerelem regénye” címmel regénye is megjelent. Az sem volt azonban vitás, hogy a „Szomorú Vasárnap” című és kezdetű versszöveg abban a megzenésített változatban vált rendkívüli módon és mértékben közismertté, amelynek dallamát Seres Rezső szerezte. A „Szomorú Vasárnap” szókapcsolat mind a hasonlóan kezdődő versnek, mind a megzenésített műnek közös, sajátos címévé vált.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az elbírált esetben a megzenésített vers olyan közös műnek minősül, amely önálló részekre szétválasztható, és ezekre az egyes részekre a társszerzőket önálló szerzői jog illeti meg [1969. évi III. Tv. (Szjt.) 5. §-ának (2) bekezdése]. A szerzői jogok közé tartozik az is, hogy a mű sajátos címének felhasználásához a szerző hozzájárulására van szükség [Szjt. 13. §-ának (1) bekezdése]. Az elbírált esetben a megzenésített változatból csupán a dallam szerzője – jogutóda – adott hozzájárulást a „Szomorú Vasárnap” cím felhasználásához, Seres Rezső életéről és munkásságáról készülő könyv és színmű címeként. A közös mű zenei részét alkotó társszerző jogutóda csak a zeneműre vonatkozóan gyakorolhatta volna jogait. A közös mű címe azonban egységes, önálló részekre nem választható szét. Ebből következően a közös mű címének a felhasználásához mindkét szerző hozzájárulására szükség lett volna.
Helyesen foglalt állást tehát az elsőfokú bíróság abban a kérdésben, hogy a felperes hozzájárulása hiányában az alperesek részéről jogsértés történt, téves azonban az ítélet indokolásának az a része, amely – az ítéleti rendelkezéssel ellentétben – a „bitorlás”-t (jogosulatlan használatot) azért nem tekintette megállapíthatónak, mert az egyik társszerző jogutóda a használatot engedélyezte.
A felperes keresetében a szerzői jog megsértése miatt az Szjt. 52. §-a (1) bekezdésének a) – d) pontjaiban felsorolt igényeket támasztotta.
Az elsőfokú bíróság a jogsértés megállapításán túl a további jogsértés eltiltásaként, illetőleg a sérelmes helyzet megszüntetéseként elégségesnek tartotta azt az intézkedést, hogy az alperesek által használt mű címének szövegét – kiegészítéssel – változtassák meg.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság döntését, amelyet egyébként az alperesek fellebbezéssel nem támadtak meg, érdemben helyesnek találta.
A „Szomorú Vasárnap” mint fogalom a közös mű nyilvánosságra hozatala után összefonódott Seres Rezső életével és munkásságával is, indokolt tehát az, hogy a róla szóló szerzői művek a címükben erre utaljanak. A szókapcsolat címként való feltüntetése ilyen utalás nélkül az azonos szóalak folytán a felperes műve sajátos és a szerzői jog által védett címének jogosulatlan felhasználását valósítja meg.
A cím szövegének az első fokú ítélet szerinti kiegészítése azonban a jogosan sérelmezett helyzetet megfelelően megszünteti. Olyan körülmények pedig nem merültek fel, amelyek az egyéb szankciók alkalmazását is indokolnák.
A felperes hivatkozott regénye megkülönböztető és az eltérő műfajra is utalóan kiegészített címmel jelent meg („Szomorú vasárnap – egy szerelem regénye”), ezért a felperes e regénnyel kapcsolatban nem hivatkozhat eredményesen a jogosulatlan felhasználásra.
A Legfelsőbb Bíróság az előzőekben kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság döntését a fentiek szerint kiegészített indokokkal helybenhagyta [Pp. 253. §-ának (2) bekezdése].
A másodfokú eljárásban pervesztes felperes köteles az alperesek oldalán felmerült másodfokú perköltséget viselni [Pp. 78. §-ának (1) bekezdése]. (Legf. Bír. Pf. IV. 21 136/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás