GK BH 1986/156
GK BH 1986/156
1986.04.01.
Ha a kijavításra nemcsak jótállás körébe tartozó, hanem egyben üzemeltetési hiba is okot szolgáltat, úgy a javítás költségei megoszthatók, a javításhoz szükséges szállítás költsége azonban egyedül a jótállásra kötelezett felet terheli [Ptk. 305. § (1) és (2) bek.; 4/1970. (V. 31.) KPM sz. r. melléklet 10. § (1) és (2) bek.].
Az alperes által felújított motor 1982 áprilisában a felperes IFA W-50 tehergépkocsijába került beépítésre. A motor kb. egy hónapos üzem után meghibásodott, a 2. hengerben a dugattyú megszorult. Az alperes a hiba eredetét a helytelen üzemeltetésre vezette vissza, a javítást csak 4063 Ft térítés ellenében végezte el. augusztus hónapban amikor ismét üzemképtelenné vált, ekkor az alperes a javítást ismét megtagadta azzal, hogy a korábbi meghibásodáskor a jótállási kötelezettsége megszűnt. Eredeti keresetében a felperes a hibás teljesítés tényének megállapításával az alperest a kifizetett 4063 Ft javítási költség visszafizetésére és az újabb meghibásodás díjtalan kijavítására kérte kötelezni. E keresetét az első fokú ítélet meghozatala előtt az első javítási költség 50%-ára és az újabb javítás 50%-os áron való elvégzésére tartotta fenn.
Az elsőfokú bíróság által kirendelt szakértő kiegészített alapszakvéleménye szerint a motor 1. henger gyűrűinek tömítetlensége és a 2. henger szelepemelő szárának görbülése szerelési hiba következménye, e szerelési hibák és a dugattyúk megszorulása között azonban semmi közvetlen, sem közvetett okozati kapcsolat nem állapítható meg. E szakvéleményt a szakértő az első fokú ítélet meghozatala előtt úgy módosította, hogy közvetett összefüggés fellelhető, és a meghibásodásban az alperes mulasztásának mértéke 50%-os.
Az így módosított szakvélemény alapján hozta meg az elsőfokú bíróság az ítéletét, amellyel az alperest 2031 Ft megfizetésére és az újabb javítás féláron történő elvégzésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a felperes szavatossági igénye a Ptk. 305. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján megalapozott, a dugattyúk besülését 50%-ban szerelési, 50%-ban üzemeltetési hiba okozta.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, amelyben a felperes keresetének teljes elutasítását kérte. Kifogásolta a szakvéleménynek az első fokú eljárásban nem vitatott megállapításait is, de különösen annak az első fokú ítélet meghozatala előtti nem indokolt megváltoztatását.
A fellebbezés túlnyomó részben alaptalan.
A 4/1970. (V. 31.) KPM. sz. rendelet mellékletét képző vállalkozási alapfeltételek 10. §-ának (1) bekezdése értelmében a felújított motorra az alperesnek 6 hónapi – legfeljebb 10 000 km teljesítésig – jótállási kötelezettsége volt. Az első meghibásodást e jótállási kötelezettség keretében lett volna köteles kijavítani, ez alól az alperes akkor mentesülhetett volna, ha bizonyította volna, hogy az alapfeltételek 10. §-ának (2) bekezdése alapján kötelezettsége megszűnt. A szakvélemény szerint az első meghibásodás oka már nem állapítható meg. A bizonyítás e vonatkozásában az alperest terhelte volna, mivel tehát az alperes a mentesülését nem bizonyította, az elsőfokú bíróság a leszállított keresetre tekintettel ezen indokokra figyelemmel helyesen kötelezte az alperest a javítási költség megfizetésére.
A második meghibásodás vonatkozásában a szakértő véleménye a fellebbezési tárgyaláson egyértelművé vált. Eszerint a szakvélemény változatlan az okozatosság tekintetében, és a szakértő csupán a szerelési költség 50-50 %-os megosztására tett javaslatot, mivel a szavatossági javításhoz szükséges szerelési munka az e körbe nem vonható szerelési munkáktól nem különíthető el. E vonatkozásban tehát az elsőfokú bíróság az alperesnek a Ptk. 305. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint felelősségét helyesen állapította meg, de tévedett, amikor a költségek százalékos megosztását a dugattyúk anyagértékére is kiterjesztette.
A szakvélemény szerint a teljes szerelési költség 2200 Ft-ra tehető, ennek 50%-a és a 2 db tömítőgyűrű, valamint a szelepemelő rúd ára összesen 1220 Ft-ot tesz ki. Ez tehát az az összeg, amit a felperes az alperesnek nem köteles megfizetni, ezt meghaladó részben azonban az alperes az üzemeltetési hibára tekintettel a javítás munkadíj- és anyagköltségét a felperesre háríthatja. A szállítási költség áthárítására viszont nem jogosult, mivel az akkor is felmerülne, ha a motort csak szavatossági javítás végett kellene a műhelybe szállítani.
A fentieknek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az első fokú ítéletnek a javítási költségek megosztására vonatkozó rendelkezését részben megváltoztatta. (Legf. Bír. Gf. I. 31 019/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás