GK BH 1986/157
GK BH 1986/157
1986.04.01.
A felek az utó-felülvizsgálati eljárást közös megállapodással az átadás-átvételtől számított egy évnél későbben is lefolytathatják, és nem következik be az elévülés, ha a megrendelő az igényét az ilyen eljárás befejeztét követő három hónapon belül érvényesíti [Ptk. 405. § (1) és (2) bek.; 7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 58. §; GK–PK 1. sz.].
A lakóépület műszaki átadás-átvétele, amelyet a II. r. alperes tervei alapján az I. r. alperes mint generálkivitelező épített, 1980. augusztus 18-án fejeződött be. A társasház által összeállított hibajegyzék alapján az érdekeltek utó-felülvizsgálatot tartottak, amelyről jegyzőkönyvet vettek fel. A felperes a keresetében kérte a kivitelezők által el nem vállalt 5 108 770 Ft értékű hiba kijavítására az I. r. alperes kötelezését, tervezési hiba megállapítása esetén pedig a II. r. alperesnek a költségek viselésében és a tervek kijavításában való marasztalását.
Az I. r. alperes kereseteket terjesztett elő a közreműködőivel, a III–XIII. r. alperesekkel szemben.
A felperes pernyertessége érdekében a társasházközösség és a beruházó beavatkozóként vett részt a perben.
Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el a hibák fennállására és keletkezési okára vonatkozóan.
A szakértők olyan nyilatkozatot tettek, amely szerint tervezési eredetű hibák nincsenek.
Az I. r. alperes elsődlegesen elévülésre hivatkozott.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy az elévülési kifogás helytálló, mert az épület műszaki átadása 1980. augusztus 30-án fejeződött be, az egyéves utó-felülvizsgálati eljárás lezárására pedig 1981. július 9-én került sor. A felperes a keresetét 1981. november 16-án terjesztette elő, tehát a Ptk. 308. §-ának (1) bekezdésében megjelölt 6 hónapos határidőn túl. De abban az esetben is elkésett a kereset benyújtásával a felperes, ha a bíróság elfogadná azt az előadását, hogy az utó-felülvizsgálati eljárást augusztus 3-án zárták le, mert ehhez képest is 3 hónapon túl történt az igényérvényesítés.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, és annak hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróságnak újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását kérte. Előadta, hogy az utó-felülvizsgálati jegyzőkönyvet 1981. augusztus 17-én zárták le, a keresetlevelet 1981. november 16-án érkeztették, tehát annak előterjesztése három hónapon belül történt, ezért az elévülési kifogás nem helytálló.
A fellebbezés alapos.
A Legfelsőbb Bíróság az alábbiakat állapította meg. A Ptk. 405. §-ának (2) bekezdése szerint az átadás-átvételi eljárástól számított egy éven belül – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a munkát az (1) bekezdésben foglaltak szerint újból meg kell vizsgálni.
A 7/1978. (II. 1.) MT. sz. rendelet 58. §-a a következőket tartalmazza: Az utó-felülvizsgálati eljárást [Ptk. 405. § (2) bek.] a megrendelő készíti elő, és meghívja arra a vállalkozókat. A meghívót az eljárás megkezdésének napját megelőzően 20 nappal kell megküldeni, mellékelve ahhoz a megrendelő által összeállított hibajegyzéket is.
A vállalkozók az eljárásra alvállalkozóikat és egyéb közreműködőiket szükség szerint meghívhatják. A megrendelő az eljárásról a meghívottak jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel. Ebben fel kell tüntetni a résztvevőknek a hibákkal, hiányokkal kapcsolatos nyilatkozatát és a vállalkozók által elismert hibák kijavítására, illetőleg a hiányok pótlására vállalt határidőt.
A fenti rendelkezések összevetéséből megállapítható, hogy az egyéves ún. utó-felülvizsgálati eljárást a jogszabályok nem kötik pontosan az átadás-átvételi eljárás befejezésétől számított egy év leteltéhez, tehát az egyéves határidőnek nincsen feltétlen, a felektől függetlenített jellege.
A felek szabadon megállapodhatnak abban, hogy az utó-felülvizsgálati eljárást az átadás-átvételtől számított egy évnél valamivel előbb vagy utóbb eszközöljék, mert egyik irányú eltérés sem ellentétes a jogszabály rendelkezésével, a rendelkezés társadalmi rendeltetésével.
Megállapítható továbbá az is, hogy az utó-felülvizsgálati eljárás tartalmánál fogva akkor valósul meg, ha azon a megrendelőn kívül a vállalkozók is részt vettek, és a bejárás eredményéről jegyzőkönyvet készítettek. A megrendelő által készített hibajegyzék tehát nem azonos az utó-felülvizsgálati eljárással, hanem annak legfeljebb csak az előkészítését jelenti.
A perbeli épület átadás-átvételére 1980. augusztus 18-án került sor. A felperes 1981. július 9-én, tehát egy éven belül eljuttatott egy jegyzéket az I. r. alpereshez, és abban július 23-i kezdettel hívta meg az I. r. alperest az épület bejárására. Erre a levélre. az I. r. alperes 1981. július 27-i, de a felpereshez csak július 31-én érkezett levelével válaszolt, amelyben szeptember elejére kérte a felülvizsgálat időpontját elhalasztani.
Eddig az időpontig tehát az utó-felülvizsgálati eljáráshoz, annak időbeli tényezőjéhez nem kapcsolódnak jogkövetkezmények, hiszen az I. r. alperes maga kezdeményezte az egy év eltelte utáni felülvizsgálatot, ami – az előzőekből kitűnően – nem ellentétes a jogszabályok előírásaival, illetve a jogszabályi rendelkezések által kifejezetten megengedett. Az más kérdés, hogy az utó-felülvizsgálatra ekkor, tehát szeptember elején sem került sor, mindenesetre a szeptember elejei, vagyis az I. r. alperes által javasolt időponthoz viszonyítva a felperes három hónapon belül, 1981. november 16-án – és így nem elkésetten – adta be keresetét az elsőfokú bírósághoz (GK–PK 1. sz. állásfoglalás, megjelent a BH 1979. évi augusztusi számában).
A felperes és a beavatkozó az I. r. alpereshez 1981. július 9-én írt levélben foglaltaknak megfelelően 1981. július 23-án megkezdte az épület hibáinak újbóli felmérését, és erről jegyzőkönyvet állítottak össze. E felmérésen (bejáráson) az I. r. alperes, illetve a vállalkozók nem vettek részt, (sőt az I. r. alperes halasztásra vonatkozó levele is csak július 31-én érkezett a felpereshez), ezért mindennek az utó-felülvizsgálati eljárás, az ahhoz fűződő következmények szempontjából nincsen jelentősége.
Végül is megállapítható volt, hogy a felperes keresetének beadására anélkül került sor, hogy a felek a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő utó-felülvizsgálati eljárást lefolytatták volna. A felperesi igény érvényesítésének azonban ez – jogszabályi rendelkezés hiányában – nem képezi akadályát, legfeljebb a bizonyítás kérdéseire lehet kihatással.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. III. 30 527/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás