BK BH 1986/175
BK BH 1986/175
1986.05.01.
Büntetéskiszabási szempontok a korrupt államigazgatási ügyintéző és a haszonszerzési szándékkal eljáró aktív vesztegető esetében [Btk. 83. §, 250. § (1) bek., (2) bek. a) pont, 253. § (1) bek].
A városi bíróság az I. rendű terheltet hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt 1 évi – végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre és 10 000 forint pénzmellékbüntetésre; a II. rendű terheltet hivatali vesztegetés vétsége miatt 120 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét 80 forintban állapította meg.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. rendű terhelt a városi tanács vb. műszaki osztályának igazgatási csoportjánál főelőadóként dolgozott. A II. rendű terhelt zöldség-gyümölcs magánkiskereskedő.
Az I. rendű terheltnek egyebek mellett a telekgazdálkodással összefüggő tevékenység is feladata volt. A telket igénylők kérelmet nyújtottak be, amely a terhelthez került, aki a szükséges intézkedéseket megtette, az anyagot előkészítette, és a műszaki osztályon keresztül azokat a vb. elé terjesztette. A jogerős döntést követően a telek értékesítés az OTP-n keresztül történt.
A II. rendű terhelt a házastársával és anyjával tartós használatba kapott egy telekingatlant, mely a II. rendű terheltnek nem tetszett, és erről tudomást szerzett egy kisiparos, aki közölte a terhelttel, hogy a telek átengedéséért 150 forintot is hajlandó fizetni.
A II. rendű terhelt az ajánlatot közölte az I. rendű terhelttel, és kérte a közbenjárását. Ugyanakkor a kisiparos felesége, G. Á.-né a munkahelyén elpanaszolta, hogy a városi tanács által 80 000 forintért árusított telekhez ő 150 000 forintért juthat hozzá, majd a rendőrkapitányságon is bejelentést tett. Ezt követően G. Á.-né – a terheltekkel, ugyanakkor a rendőrkapitánysággal is megállapodva – a 70 000 forintot átadta a II. rendű terheltnek a tanács épületének bejáratánál. A II. rendű terhelt egy borítékba 15 000 forintot helyezett el, amelyet az I. rendű terhelt asztalára tett, aki először kijelentette, hogy nem fogadja el, később azonban a borítékot zsebre tette. Távozáskor felhívta a terhelttársa figyelmét, nehogy valami baj legyen, mert G. Á.-né rokona dolgozik a tanácsnál. Munkaidő után lakására távozott, röviddel hazaérkezését követően a rendőrség a 15 000 forintot – amelynek számjegyeit a kapitányságon korábban feljegyezték – lefoglalták.
A megyei bíróság az első fokú ítéletnek az I. rendű terheltre vonatkozó részét annyiban változtatta meg, hogy a terhelt cselekményét fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettének minősítette, és a terheltet 15 000 forint jogtalan vagyoni előny értékének a megfizetésére is kötelezte.
A megyei bíróság ítéletének indokolásában rámutatott, hogy a bírói gyakorlat értelmében a lakásügyi előadói munkakört betöltő személy, a kötelesség jelentőségére tekintettel, fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy.
A telekgazdálkodást intéző, a tanácsoknál dolgozó hivatalos személyek, akik a telek elosztásával kapcsolatos döntéseket előkészítik, fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személyek. Ezért az I. r. terhelt, aki a tanácsnál a telekgazdálkodással kapcsolatos feladatkört ellátta, fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személynek tekintendő. Következésképpen cselekménye a Btk. 250. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének a) pontja szerint minősülő fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettének minősül.
Az eljárt bíróságok ítéletének a büntetést kiszabó, valamint a jogtalan vagyoni előny megfizetésére kötelező rendelkezései ellen a terheltek terhére emelt törvényességi óvás alapos.
A korrupció felszámolása fontos társadalmi érdek. Az ilyen cselekmények alkalmasak arra, hogy a lakosság körében a tanácsi dolgozók hozzáférhetetlenségébe és a pártatlan ügyintézésbe vetett bizalmat megingassák, ugyanakkor az állampolgárok közérzetét is kedvezőtlenül befolyásolhatják.
Ezeket, a cselekmény tárgyi súlyát meghatározó és a terheltek cselekményének fokozott társadalomra veszélyességét kifejező szempontokat az eljárt bíróságok nem vették kellően figyelembe a terheltekkel szemben kiszabott büntetések meghatározásakor. Így az I. rendű terhelt személyi körülményei túlértékelésével az általános visszatartó hatás szempontjainak mellőzésével függesztette fel a helyes mértékben megállapított szabadságvesztés végrehajtását. Tévedett az elsőfokú bíróság a II. rendű terhelt büntetési nemének meghatározásában is, ugyanis az iratokból kitűnően a II. r. terhelt volt a bűncselekmény kezdeményezője, és a cselekményét a vagyoni haszonszerzés motiválta, ekként a Btk. 87. §-a (2) bekezdésének e) pontja alkalmazásával pénzbüntetés kiszabása ellentétben áll a büntetéskiszabási elvekkel.
Törvényt sértett továbbá a megyei bíróság, amikor az I. r. terheltet 15 000 forint vagyoni előny értékének megfizetésére kötelezte, holott a tényállásból kitűnően ez a terhelt az előnyhöz nem jutott hozzá. A rendőrség a pénz átvétele után 15 perccel a 15 000 forintot a terhelt lakásán lefoglalta. Ilyen adatok mellett a terhelt a kapott vagyoni előnyt nem használta fel, és azzal egyéb módon sem rendelkezett. A jogtalan vagyoni előny megfizetésének pedig az a célja, hogy a terhelt a bűncselekményéből származó előnyt ne élvezhesse.
Mindezekre tekintettel a Btk 77. §-ának (4) bekezdése alapján történt kötelezés törvénysértéssel történt.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a törvénysértést megállapította, az ítéleti rendelkezéseket hatályon kívül helyezte, és az I. rendű terhelttel szemben a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésével kapcsolatos ítéleti rendelkezést mellőzte, mert a büntetési célt a törvényi minimumban helyesen meghatározott, végrehajtandó szabadságvesztéssel látta biztosítottnak.
A II. rendű terhelttel szemben a cselekményének tárgyi súlyával arányos mértékű 6 hónapi szabadságvesztést szabott ki, amelynek végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette a javára szóló enyhítő körülményekre figyelemmel. Ugyanakkor a büntetési célt hathatósan biztosító 20 000 forint pénzmellékbüntetést is kiszabott.
Végül a jogtalan vagyoni előny értékének megfizetésére kötelező rendelkezést mellőzte. (B. törv. I. 343/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás