PK BH 1986/18
PK BH 1986/18
1986.01.01.
I. Jogi személyek gazdasági társaság létesítésére irányuló társasági szerződésére is alkalmazni kell a szerződés megkötésére vonatkozó általános szabályokat. A jogszabályban előírt alakiság megsértésével kötött szerződés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – semmis. [Ptk. 568. §, 217. § (1) bek.].
II. A gazdasági társaságra vonatkozóan jogszabály nem ír elő olyan alakiságot, hogy a társasági szerződést ügyvédi munkaközösség vagy jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni [Ptk. 568. §, 217. § (1) bek.].
III. A vállalati törzskönyvi bejegyzés nem előfeltétele a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság létrejöttének és a cégjegyzékbe való bejegyzésnek [Ptk. 568. §; 59/1979. (XII. 2.) PM sz. r. 2. § (2) bek.; 1978. évi 4. sz. tvr. 45. §].
IV. Gazdasági társaság alakulhat külön engedély nélkül mindarra a tevékenységre, amely nincs hatósági engedélyhez kötve, illetőleg, amelyre bármely tag tevékenységi jogosultsága kiterjed. Ez utóbbi tevékenységi kör gyakorlására való jogosultságukat az alapító tagok saját törzskönyvi kivonatukkal igazolhatják. Ha azonban ezt a kört a gazdasági társaság tevékenysége meghaladja, vizsgálni kell, hogy a többlet-tevékenységhez szükséges-e hatósági engedély, ezzel a kérelmező rendelkezik-e vagy pedig az engedély nélkül végezhető. [Ptk. 568. §].
I. A kérelmezők 1984. november 15-én írásbeli társasági szerződéssel közös néven jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot alapítottak. A társasági szerződésben képviselőként (gesztorként) az I. r. kérelmezőt jelölték ki. A megyei bíróságtól mint cégbíróságtól kérték a létrehozott gazdasági társaságnak a cégjegyzékbe való bejegyzését.
Az elsőfokú bíróság az 1984. december 11. napján hozott végzésével a nemperes eljárásban megfelelően alkalmazandó Pp. 95. §-a alapján hiánypótlást rendelt el. A hiánypótlást elrendelő végzés szerint a társasági szerződést és mellékleteit azzal a felhívással küldte meg a kérelmezőknek, hogy ha a végzésben felsorolt hiányokat 15 nap alatt nem pótolják, a bíróság a cégbejegyzés iránti kérelmüket elutasítja. A végzés kézbesítésére vonatkozóan az eljárás iratai között vétív nem található, nem állapítható meg az, hogy a kérelmezők a hiánypótlást elrendelő végzést átvették-e, ha igen mikor, és a végzésben megjelölt iratokat a bíróság részükre a végzéssel együtt megküldte-e.
Az elsőfokú bíróság az 1984. december 11. napján hozott végzésével a cégbejegyzés iránti kérelmet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján elutasította. Végzésének az indokolása szerint a kérelmezők a bíróság felhívása ellenére a 2000 Ft eljárási illetéket nem rótták le, nem csatolták a közjegyzőileg hitelesített címpéldányokat, a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezési osztályának a társasági szerződést jóváhagyó határozatát, a gazdasági társaság törzskönyvi bejegyzéséről szóló igazolást. A bíróság felhívása ellenére a szerződést jogtanácsossal nem ellenjegyeztették.
A kérelmezők fellebbezésükben kérték az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását, a gazdasági társaság cégjegyzékbe való bejegyzését. Fellebbezésükben azt állították, hogy az elsőfokú bíróság a hiánypótlást elrendelő végzésében nem állapított meg határidőt. Érvelésük szerint az elutasítás nem volt indokolt, mert a társasági szerződés létrejöttéhez nincsen szükség sem jogtanácsosi ellenjegyzésre, sem hatósági jóváhagyásra. A gazdasági társasági törzskönyvi bejegyzéséről szóló igazolást csatolták, de hivatkoztak arra, hogy a törzskönyvi bejegyzés nem előfeltétele a cégjegyzékbe való bejegyzésnek. Álláspontjuk szerint a címpéldányok közjegyzői hitelesítése sem szükséges. A címpéldányokat a fellebbezési eljárásban nem csatolták, annak ellenére, hogy 1985. február 25-i beadványuk szerint mellékelnek – egyebek között – „1 db aláírásbejelentést” is.
II. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A hiánypótlást elrendelő végzés a Pp. 95. §-ának (1) bekezdése alapján a hiányok pótlására megfelelő határidőt tűzött ki, és a mulasztás jogkövetkezményeiről is tájékoztatta a kérelmezőket. A mulasztás jogkövetkezményei azonban nem alkalmazhatók, mert a végzés szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg.
Jogi személyek gazdasági társaság létesítésére irányuló, a Ptk. 568. §-a szerinti társasági szerződésére is alkalmazni kell a szerződés megkötésére vonatkozó általános szabályokat. A Ptk. 217. §-ának (1) bekezdése értelmében jogszabály a szerződésekre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – semmis. A gazdasági társaságra vonatkozóan azonban jogszabály – eltérően a Ptk. 573-574. §-ában szabályozott polgári jogi társaság, illetőleg a 28/1981. (IX. 9.) MT sz. rendeletben szabályozott gazdasági munkaközösség esetétől – nem ír elő olyan alakiságot, hogy a társasági szerződést ügyvédi munkaközösség vagy jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. A jogtanácsosi ellenjegyzésre vonatkozó felhívás ezért téves.
A vállalati törzskönyvi bejegyzés nem előfeltétele a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság létrejöttének és a cégjegyzékbe való bejegyzésnek. A 34/1981. (X. 8.) PM számú, az 5/1982. (II. 6.) PM számú és a 25/1984. (VII. 8.) PM számú rendelettel módosított 59/1979. (XII. 2.) PM számú rendelet 2. §-ának (2) bekezdése a vállalatok, a szövetkezetek és területi (szakmai) szövetségeik, valamint a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulások vonatkozásában tartalmazza azt a rendelkezést, hogy a gazdálkodó szervezet – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. A kérelmezők azonban nem jogi személyiséggel rendelkező, hanem jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot (1978. évi 4. sz. tvr. 45. §) hoztak létre.
Gazdasági társaság alakulhat külön engedély nélkül mindarra a tevékenységre, amely nincs hatósági engedélyhez kötve, illetőleg amelyre bármely tag tevékenységi jogosultsága kiterjed. Ez utóbbi tevékenységi kör gyakorlására való jogosultságukat az alapító tagok saját törzskönyvi kivonatukkal igazolhatják. Ha azonban ezt a kört a gazdasági társaság tevékenysége meghaladja, vizsgálni kell, hogy a többlet-tevékenységhez szükséges-e hatósági engedély, ezzel a kérelmező rendelkezik-e vagy pedig az engedély nélkül végezhető.
A cégjegyzékbe – egyebek mellett – be kell jegyezni a cégjegyzés módját is. Ennek foganatosítása céljából kell csatolni a bejegyzési kérelemhez a címpéldányt, amely a gazdasági társasági hitelesített cégaláírását feltüntető igazoló okirat. Az okirat azt tanúsítja, hogy az aláírás saját kezű, s tartalmazza azt a nyilatkozatot, hogy a cégjegyzésre jogosított a cég előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégszövegét abban a formában írja alá. A címpéldányra vonatkozó eljárás tehát a forgalom biztonságát szolgálja. Az aláírást a közjegyző hitelesíti. Mivel a kérelmezők nem mellékelték kérelmükhöz a hitelesített címpéldányokat, az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatban indokoltan hívta fel őket hiánypótlásra.
Az előzőekből következik, hogy a hiánypótlást elrendelő végzés szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, ezért a mulasztás jogkövetkezményei nem alkalmazhatóak. Ezen túlmenően a fentebb kifejtett szempontok szerint a hiánypótlást részben módosított körben kell rendelni. A bejegyzési kérelem elbírálásával kapcsolatban tehát további eljárásra van szükség, az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatásához szükséges adatok nem állanak rendelkezésre. A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, egyúttal ugyanezt a bíróságot új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban a kérelmezőket – a fentebb kifejtett szempontok szerint – kell hiánypótlásra felhívni, és a hiányok pótlásától függően kell határozni a bejegyzés iránti kérelemről. (Legf. Bír. Cégf. IV. 20 231/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás