PK BH 1986/188
PK BH 1986/188
1986.05.01.
Gyermekelhelyezési per megindítására a szülő jogosult, illetőleg a gyermek érdekében a gyámhatóság és az ügyész (Csjt. 76. §).
Az 1982. jan. 5-én született kiskorú F. károly születi meghaltak. A gyermek gyámjául az anyai nagyszülőt, az alperest rendelték ki. Az alperes gyermekgondozási szabadságot vett igénybe, részére a gyermek után árvaellátást folyósítanak. Kb. egy éve a gyermeket az alperes és felesége gondozásába adta, akik a gyermeket örökbe szeretnék fogadni.
A felperes, aki a gyermek néhai apjának a testvére, a keresetében azt kérte, hogy a bíróság nála helyezze el a gyermeket, miután a gyám, az alperes nem saját személyében gondozza.
A bíróság az ügyben környezettanulmányt készíttetett mindkét peres félnél. Ezek szerint a felperessel egy házban lakik a gyermek apai nagyanyja is.
Az 1985. június 26-án megtartott tárgyaláson az alperes – betegsége miatt – személyesen nem jelent meg, őt hozzátartozója képviselte, aki a tárgyaláson a kereset elutasítását kérte.
A bizonyítási eljárás keretében a bíróság meghallgatta személyesen a felperest, az élettársát és testvérét tanúként hallgatta ki. A tanúk úgy nyilatkoztak, hogy a gyermek nevelése, gondozása felperesnél biztosított.
A bíróság a felperes keresetének helyt adott, és a gyermeket nála helyezte el. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül személyes ingóságaival együtt adja ki a gyermeket a felperesnek.
Az ítélet indokolása szerint az alperes a gyermek nevelésére nem alkalmas, míg a felperesnél a gyermek megfelelő nevelése, gondozása biztosított. A bíróság ítéletét a Csjt. 76. §-ának (1) bekezdésére, valamint a 93. és 103. §-ára alapozta.
Az ítélet a feleknek a fellebbezési jogról való lemondása következtében jogerőre emelkedett.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes a gyermeknek nem szülője, e törvényszakasz alapján tehát a per megindítására nem volt jogosult.
De nem indíthat pert a felperes a Csjt. 103. §-ának (3) bekezdése alapján sem, mert az ilyen pert a szülő testvére csak akkor indíthat, ha a gyermeknek sem szülője, sem nagyszülője már nem él. Az adott esetben a gyermeknek az apai nagyanyja él, így a felperes a pert ezen az alapon sem volt jogosult megindítani.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvással megtámadott ítéletet a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
Ha a felperes úgy véli, hogy az alperes a gyermeket nem látja el megfelelően, vagy a gyermek érdekeit sértő intézkedést tesz, bejelentéssel élhet a gyámhatósághoz, és ott kérheti az alperes gyámságának a megszüntetését. A gyám működésére és irányítására ugyanis a Csjt. 103. §-ának (1) bekezdése szerint a gyámhatóság hivatott. (P. törv. II. 20 748/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás