PK BH 1986/189
PK BH 1986/189
1986.05.01.
Ha a mezőgazdasági ingatlant megszerezni kívánó fél az ennek engedélyezésére irányuló kérelméhez nem tudja szolgáltatni azokat az adatokat, amelyek majd az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzéshez kellenek, a földhivatal kettős feladatköre (engedélyezés és bejegyzés) elválik, és előzetesen el kell bírálni a földátruházás engedélyezése iránti kérelmet. Ha ez tartalmazza mindazokat az adatokat és kellékeket, amelyek alapján dönteni lehet a földátruházás engedélyezéséről, a kérelmet érdemben el kell bírálni [27/1972. (XII. 31.) MÉM sz. r. 73. § (1) bek.; 36/1977. (XI. 3.) MÉM sz. r. 9. § (2) bek., 10. § (1) bek., 11. § (1) bek.].
A felperesek az 1978. június 15-én megkötött írásbeli szerződéssel megvásárolták a perbeli „Tanya 83. sz.” megjelölésű ingatlant O. K. és O. K.-né eladóktól 20 000 Ft vételárért.
A felperesek kérelmet terjesztettek elő a városi földhivatalhoz az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez szükséges engedély megadása iránt. A földhivatal megállapította, hogy a kérelemmel benyújtott szerződés a 27/1972. (XII. 31.) MÉM sz. rendelet 76. §-ában felsorolt kellékeket csak hiányosan tartalmazza, ezért a felpereseket felhívta, hogy pótlólag tüntessék fel az ingatlan helyrajzi számát, a szerződés keltezésének helyét, a tanúk aláírását, a szerződő felek lakcímét és személyi számát, továbbá csatolják az ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt.
A felperesek a hiány pótlásának részben eleget tettek. A kért okiratot csatolták, az adatokat a személyi számok kivételével bejelentették. Előadták, hogy ezt a hiányt azért nem tudják pótolni, mert köztük és az eladók között per van folyamatban a szerződés tárgyát képező ingatlannal kapcsolatban, és az eladók a személyi számukat nem közlik velük. Kérelmüket megismételték azzal, hogy az a hiányzó adat ellenére elbírálható.
A városi földhivatal az 1983. november 21-én kelt határozatával elutasította a kérelmet.
A megyei földhivatal az 1984. január 13-án hozott határozatával helybenhagyta az első fokú földhivatal határozatát.
A felperesek kérelmének elutasítását mindkét fokú hatóság azzal indokolta, hogy a földhivatalnak a földátruházás engedélyezése iránti kérelemmel egyidejűleg azt is vizsgálnia kell, hogy az engedélyezési eljárásban alapul szolgáló okirat alkalmas-e az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre is. Ezt az álláspontot a földhivatal abból vezette le, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. számú tvr. végrehajtása tárgyában kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM számú rendelet 73. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a földátruházás engedélyezése iránti kérelem egyben a tulajdoni változás bejegyzése iránti kérelem is. Az 1977. évi 27. sz. tvr. végrehajtását szabályozó 36/1977. (XI. 3.) MÉM számú rendelet 9. §-ának (2) bekezdése szerint a földhivatal a föld átruházásának engedélyezése iránti kérelem benyújtása után megvizsgálja, hogy az átruházás engedélyezéséhez, valamint az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéshez szükséges okiratok rendelkezésre állnak-e, továbbá hogy a bejegyzésnek nincs-e más akadálya. Amennyiben tehát az okirat az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre nem alkalmas, nem adható meg a földátruházási engedély sem. A felperesek által becsatolt adásvételi szerződés nem tartalmazza az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéshez szükséges valamennyi adatot, ezért az átruházás engedélyezése iránti kérelmet is el kellett utasítani.
A felperesek a bíróságtól kérték a földhivatali határozat felülvizsgálatát.
A városi bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A bíróság azt állapította meg, hogy a felperesek és az eladók által kötött adásvételi szerződés a Ptk. 218. §-ának (1) bekezdése és a XXV. sz. Elvi Döntés által megkívánt leglényegesebb alaki kellékekkel rendelkezik, mint ilyen a tulajdonjog átruházására alkalmas okiratnak tekintendő, ezért az ingatlanforgalmi engedély megadásának alapjául szolgálhat.
Az alperes a fellebbezésében is kifejtette, hogy a földhivatal nem választhatja külön, hogy az okirat a szerzőképesség engedélyezéséhez és a bejegyzéshez szükséges kellékeket tartalmazza-e, az átruházás engedélyezése iránti kérelemnek is jogszabályi feltétele, hogy az okirat az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas legyen.
A felperesek csatlakozó fellebbezésükben kérték, hogy a bíróság bírálja el a föld átruházása iránti kérelmüket, állapítsa meg, hogy a szerződés ingatlanforgalmi szempontból jóváhagyásra alkalmas.
A másodfokú bíróság az ítéletével a csatlakozó fellebbezésnek helyt adott. Az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatta meg, hogy az alperes határozatát megváltoztatva a perbeli szerződést ingatlanforgalmi szempontból jóváhagyta. A megyei bíróság helytállónak találta az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett indokokat, azt csupán annyival egészítette ki, hogy a 63/1981. (XII. 6.) MT számú rendelet 1. §-ának 23. pontjában biztosított lehetőséget alkalmazva az alperes határozatát saját hatáskörében megváltoztatta.
A másodfokú ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló, valamint a mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmáról rendelkező jogszabályoknak a földhivatali határozatokban idézett rendelkezései az eljárás egyszerűsítését, gyorsítását szolgáló előírások. Nem vonható le ezekből a rendelkezésekből olyan következtetés, hogy a földhivatal a mezőgazdasági ingatlanok forgalmával kapcsolatos kettős feladatát minden esetben csak együttesen láthatja el. Amennyiben a mezőgazdasági ingatlant megszerezni kívánó fél az ennek engedélyezésére irányuló kérelméhez nem tudja szolgáltatni azokat az adatokat, amelyek majd az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyezéshez kellenek, a földhivatalnak a kettős feladatköre elválik, és előzetesen el kell bírálni a földátruházás engedélyezése iránti kérelmet. Ebből következik, hogy ha a kérelem tartalmazza mindazokat a kellékeket és adatokat, amelyek alapján dönteni lehet a földátruházás engedélyezéséről, ezt a kérelmet érdemben el kell bírálni. Helyesen állapították meg ezért a bíróságok, hogy a felperesek által benyújtott kérelem elbírálásának nincs akadálya.
Tévedett azonban a másodfokú bíróság, amikor a felperesek kérelmét a rendelkezésre álló adatok alapján érdemben elbírálva az ingatlan átruházásához szükséges engedélyt megadta.
A mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmáról szóló 1977. évi 27. sz. tvr. végrehajtását szabályozó 36/1977. (XI. 3.) MÉM számú rendelet 10. §-ának (1) bekezdése ugyanis elővásárlási joggal kapcsolatos kötelező rendelkezést tartalmaz, amely szerint tanya átruházásának engedélyezésére irányuló kérelem elbírálása előtt a földhivatal köteles megkeresni azt a termelőszövetkezetet, illetve állami gazdaságot, amelynek a területén a tanya fekszik, hogy nyilatkozzék elővásárlási jogára. A megyei bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy ennek a nyilatkozatnak a beszerzése nem történt meg. A kérelem pedig addig nem bírálható el érdemben, amíg valamennyi törvényi feltétel fennállásának vizsgálatához szükséges okirat, nyilatkozat, adat rendelkezésre nem áll. A hivatkozott rendelet 11. §-ának (1) bekezdése szerint ha a föld átruházását a jogszabályi feltételek hiányában nem lehet engedélyezni, a kérelmet határozattal el kell utasítani. Az elővásárlási jogosult nyilatkozata előtt nem dönthető el, hogy nincs-e a föld átruházásának jogszabályi akadálya.
Ezért az elsőfokú bíróság járt el helyesen, amikor a földhivatal határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletének a jogszabályba ütköző rendelkezését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét a fenti indokokkal való kiegészítéssel helybenhagyta. (P. törv. I. 20 895/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás