PK BH 1986/190
PK BH 1986/190
1986.05.01.
A bíróságot az államigazgatási hatóságnak a telekalakítás tárgyában hozott határozata csak abban a kérdésben köti, hogy rendelt-e el telekalakítást, vagy sem. Ha az államigazgatási hatóság a telekalakítást elrendelte, ezt a bíróság a jogszerűség tekintetében nem bírálhatja felül. A kártalanítás kérdésében keletkezett, minden vitás kérdés elbírálása azonban a bíróság hatáskörébe tartozik. [1964. évi III. tv. 10. § (1) bek., 11. § (2) bek.; 29/1971. (XII. 29.) ÉVM sz. r. 30. § (1) bek., 31. § b) pont.]
A járási hivatal igazgatási osztálya határozatával az alperes kérelmére a perbeli területre telekalakítást rendelt el. A telekalakítás érintette a felperesek tulajdonában, illetve résztulajdonában álló ingatlanokat is, a telekalakítás eredményeként az ingatlanok területe növekedett. A területnövekedés a felperesek által már korábban is használt és az állam tulajdonában álló terület felosztása eredményeként következett be.
Az igazgatási osztály a K. E. I. r. felperes résztulajdonát képező ingatlan területét 695 nm-rel növelte, és a tulajdonost terhelő kártalanítás összegét 6255 Ft-ban állapította meg.
A B. Gy. II. r. felperes résztulajdonát képező ingatlanok területét 457 nm-rel növelte, és a tulajdonost terhelő kártalanítás összegét 4113 Ft-ban határozta meg.
A K. F. III. r., felperes résztulajdonát képező ingatlanok területét 463 m2-rel növelte és a tulajdonost terhelő kártalanítás összegét 5670 Ft-ban állapította meg.
A T. J. IV. r. felperes tulajdonában álló ingatlanok területét 706 nm-rel növelte és a tulajdonost terhelő kártalanítás összegét 6354 Ft-ban állapította meg.
A fenti határozatok a jogorvoslati lehetőségre vonatkozó kioktatást is tartalmazták. Eszerint a „kártérítési” összeg csökkentése tekintetében a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a B.-i Járásbírósághoz lehet fordulni, a telekalakítás ellen pedig 15 napon belül az érdekeltek államigazgatási úton fellebbezéssel élhetnek.
A határozatok indokolása szerint az egyes ingatlanokhoz csatolt területeket a tulajdonosok mint régi patakmedert használták, ingatlan-nyilvántartási szempontból azonban a használat nem volt rendezett. A határozatok utalta arra is, hogy az ingatlanokhoz csatolt területek értékét az igazgatási osztály négyzetméterenként 9 Ft-ban állapította meg.
Az igazgatási osztály fenti határozatai ellen az I. r. felperes tulajdonostársa, valamint a II-IV. r. felperesek fellebbeztek. A megyei tanács vb. építési és vízügyi osztálya a határozataival az első fokú államigazgatási határozatokat helybenhagyta.
A másodfokú államigazgatási határozatok az indokolásában utaltak a telekalakítási eljáráshoz fűződő köz- és magánérdekre, a kártalanítással kapcsolatban pedig az 1964. évi III. tv. 10. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra. Tájékoztatást is tartalmazott, mely szerint a kártalanítás mérséklése érdekében a bírósághoz lehet keresettel fordulni.
A másodfokú államigazgatási határozatok ellen a felperesek és az I. r. felperes tulajdonostársa felülvizsgálati kérelemmel fordultak a megyei tanács vb. titkárához. A felülvizsgálat eredményeként a vb. titkára az államigazgatási határozásokat helybenhagyta.
A felülvizsgálati kérelem elutasítását követően a felperesek 1984. március 21-én keresetet nyújtottak be a bírósághoz. A bíróság a keresetlevelet végzésével a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította, és a keresetlevelet mint tárgyalásra alkalmatlant a felpereseknek visszaküldte. A végzés indokolása szerint a felperesek által sérelmezett telekalakítás elbírálása nem tartozik a bíróság hatáskörébe, a felperesek a bíróságtól csak a kártalanítás összegének mérséklését kérhetik. A végzés jogerőre emelkedett.
A felperesek 1984. április 16-án újabb keresetet nyújtottak be a községi tanács vb. szakigazgatási szerve ellen. Ebben a keresetlevélben a telekalakításon túlmenően a fizetendő kártalanítás mértékét is sérelmezték. A bíróság a felperesek újabb keresetét végzésével idézés kibocsátása nélkül ismét elutasította. A végzés indokolása szerint a keresetlevél elbírálására a bíróság nem rendelkezik hatáskörrel, és a sérelmezett államigazgatási határozatok ismeretének hiányában nem állapítható meg az eljárásra hatáskörrel rendelkező szerv. A bíróság végzése fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az építésügyről szóló 1964. évi III. tv. 10. §-ának (1) bekezdése szerint ha a telekalakítás folytán a telek területe növekedett, a tulajdonos köteles a telekrész értékét megfizetni. A 11. § (2) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy hivatalból elrendelt telekalakítási eljárás esetén a kártalanítás tekintetében az építésügyi hatóság egyezség létrehozását kísérli meg. Ha az egyezség nem jön létre, az érdekeltek a kártalanítás megállapítását az egyezségi tárgyalás meghiúsulásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérhetik.
A telekalakításról szóló 29/1971. (XII. 29.) ÉVM számú rendelet 30. §-ának (1) bekezdése szerint az a tulajdonos köteles kártalanítást fizetni, akinek a földrészlete növekedett. A kártalanítás a volt tulajdonost illeti meg. A kártalanításra jogosultakat és a fizetésre kötelezetteket a 31. § b) pontja szerint a bíróság állapítja meg.
Az idézett jogszabályokból megállapítható, hogy a bíróságot az államigazgatási hatóság határozata csak abban a kérdésben köti, hogy rendelt-e el telekalakítást vagy sem. Amennyiben az államigazgatási hatóság a telekalakítást elrendelte, ezt a bíróság a jogszerűség tekintetében nem bírálhatja felül. A kártalanítás kérdésében keletkezett minden vitás kérdés elbírálása azonban a bíróság hatáskörébe tartozik.
A bíróság ezért jogszabálysértően állapította meg hatáskörének hiányát, és törvénysértő a felperesek keresetlevelének idézés kibocsátása nélkül történt elutasítása. A bíróság alaptalanul mellőzte a felpereseknek hiánypótlásra történő felhívását, és ezzel a Pp 95. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket is megsértette. A felperesek nem kaptak lehetőséget arra, hogy a kártalanítás kérdésével kapcsolatos jogvitára vonatkozó államigazgatási eljárás adatait közöljék, és ezzel a bíróság a felpereseket a jogaik helyes gyakorlásában korlátozta.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott végzését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 20 444/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás