PK BH 1986/21
PK BH 1986/21
1986.01.01.
Az ítélet rendelkező részébe foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. A rendelkező rész hiányosságát nem pótolja az ítélet indoklásában található okfejtés [Pp. 213. § (1) bek.].
Az örökhagyónak és testvéreinek: az I. és a II. r. alpereseknek közös tulajdona volt az ingatlan. Az örökhagyó és tulajdonostársai az 1982. május 25-én kelt adásvételi szerződéssel az ingatlant 190 000 forint vételárért eladták a III. r. alperesnek, akit a községi tanács vb jelölt ki vevőnek. A szerződés 3. pontja szerint „a szerződés csak akkor válik joghatályossá, ha az OTP a vevővel kötött kölcsönszerződés alapján biztosítja a vételár teljes kifizetését az eladók részére”.
Az örökhagyó a kölcsönszerződés megkötése és a vételár kifizetése előtt 1982. július 13-án meghalt. Törvényes örököse – leszármazó nemlétében – házastársa: a felperes.
A hagyatéki eljárásban az örökhagyó testvérei bejelentették, hogy az adásvételi szerződés érvényességét nem ismerik el, és az örökhagyót megillető ingatlanilletőségre ági öröklés jogcímén igényt tartanak. Minthogy az örökhagyó házastársa az ági örökösök igényét nem ismerte el, a közjegyző felhívta, hogy az adásvételi szerződés érvényességének megállapítása iránt indítson polgári pert.
A felperes keresetlevelében kettős kérelmet terjesztett elő: egyrészt annak megállapítását kérte, hogy az örökhagyó és testvérei által a vevővel kötött adásvételi szerződés érvényes, másrészt pedig kérte azt megállapítani, hogy az ági eredetű ingatlan elidegenítése folytán az e vagyontárgy helyébe lépett vételár nem ági vagyon, így abban mint az örökhagyó házastársa a törvény alapján ő jogosult örökölni.
Az elsőfokú bíróság a felperes első kereseti kérelmének helyt adott, és megállapította, hogy az adásvételi szerződés érvényes. A második kereseti kérelemről azonban a bíróság nem döntött, csupán az ítélet indokolásában utalt arra, hogy a felperes örökösi minőségét nem állapította meg, mert „a közjegyzői eljárás még folyik, és a közjegyző a szerződés érvényessége tárgyában hozott jogerős ítélet alapján lesz abban a helyzetben, hogy a hagyatékot az örökösnek átadja”.
Az első fokú ítélet e része ellen a felek nem fellebbeztek, így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet ebben a részében nem bírálhatta felül.
A jogerős ítéletnek a felperes második kereseti kérelmével kapcsolatos rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 213. §-ának (1) bekezdése értelmében az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben, illetőleg a 149. § alapján egyesített perekben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre.
Az elsőfokú bíróságnak tehát a felperes második kereseti kérelméről az ítélet rendelkező részében kifejezetten rendelkeznie kellett volna. Az elsőfokú bíróság azonban nem így járt el, így az ítélet hiányos, és a hiányosságot nem pótolja az ítélet indokolásában a második kereseti kérelemmel kapcsolatos okfejtés.
A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az örökhagyó hagyatékába felvett ági eredetű ingatlanilletőséggel, illetőleg annak vételárával kapcsolatban a túlélő házastárs és az ági öröklésre jogosult testvérek között öröklési jogi vita van.
A közjegyző a hagyatéki eljárásban az öröklési jogi vita eldöntésére nem jogosult. Ilyen esetben a hagyatéki eljárásról szóló módosított 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet (He.) 60. §-a értelmében a hagyatékot ideiglenes hatállyal kell átadni az örökösöknek, és azt az érdekeltet, akinek az igényét az ideiglenes hatályú átadásnál nem lehetett figyelembe venni, a közjegyző az igény per útján történő érvényesítésére hívja fel. A jogvita eldöntése tehát a bíróság hatáskörébe tartozik.
Nincs azonban olyan rendelkezés, amely az öröklési jogi vitával kapcsolatos per megindításához előfeltételként megkívánná a hagyatéki eljárás jogerős befejezését. Minthogy pedig az adott esetben a felperes az öröklési jogi vita előzetes kérdését jelentő kereseti kérelme tárgyában a pert megindította, a célszerű pervitel is azt kívánja meg, hogy a rendezésre egy peres eljárás keretében kerüljön sor. Ez okból a jogerős ítélet törvénysértő.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság ebben a körben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 21 034/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás