• Tartalom

BK BH 1986/213

BK BH 1986/213

1986.06.01.
Bv. intézetben a bv. őrrel szemben elkövetett hivatalos személy megsértésének vétsége miatt a büntetőeljárás téves megszüntetése a társadalomra veszélyesség csekély fokára hivatkozással [Btk. 28. §, 232. § (2) bek.].
A városi bíróság a terheltet bűnösnek mondotta ki hivatalos személy megsértésének vétségében, és ezért őt – mint többszörös visszaesőt – 6 hónapi szabadságvesztésre és 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, mert előzetes letartóztatása alatt a büntetés-végrehajtási intézetben az őt jogszerűen figyelmeztető bv. szakaszvezetőt becsületsértő kifejezéssel illette és felé köpött.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a terhelttel szemben hivatalos személy megsértésének vétsége miatt indított eljárást megszüntette, és őt egyidejűleg megrovásban részesítette.
A végzés indokolásában a másodfokú bíróság azt emelte ki, hogy a cselekménnyel érintett hivatalos személy korábban a terhelttel szemben indokolatlanul használt kényszerítő eszközt (könnygázszóró palackot), továbbá a terheltet a bv. intézetben fegyelmi büntetésben részesítették. Ezek folytán a terhelt cselekménye az elkövetésekor oly csekély fokban volt veszélyes a társadalomra, hogy vele szemben a legenyhébb büntetés kiszabása is szükségtelen (Btk. 28. §).
A másodfokú bíróság végzése ellen az eljárás megszüntetése, valamint a megrovás alkalmazása miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 28. §-a szerint akinek a cselekménye az elkövetéskor oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen: nem büntethető. A törvény megfogalmazásából egyértelműen kiderül, hogy az elkövető számára az elenyészően csekély fokú társadalomra veszélyesség csak abban az esetben jelenthet büntetlenséget, ha ez a helyzet az elkövetéskor áll fenn. Márpedig a másodfokú bíróság a határozat meghozatalakor olyan körülményre volt tekintettel – nevezetesen a terhelt fegyelmi büntetésére –, amely a cselekmény elkövetésekor még nem állt fenn.
Emellett tévedett abban is, hogy ezt a fegyelmi büntetést az elkövető javára értékelte, mert a 12. számú Irányelv B/9. pontjában foglaltak szerint az elkövető javára nem vehetők figyelembe az olyan jogkövetkezmények, amelyek a büntetőtörvényből fakadó hátrányokon kívül esnek.
A másodfokú bíróság tévesen ítélte meg a terhelt cselekményének társadalomra veszélyességét. A terhelt ugyanis büntetés-végrehajtási keretek között, a bv. felügyelet egyik tagjával szemben követte el a hatóság tekintélyének csorbítására alkalmas cselekményét, vagyis olyan intézményben, ahol különösen fontos érdek fűződik a szigorú rend és fegyelem érvényre juttatásához. Ilyen helyen a hatóság tekintélyének lejáratása fokozott veszéllyel jár, különösen akkor, ha a magatartást sokan észlelik, illetve észlelhetik. Az adott esetben a cselekmény elkövetése húsz előzetes fogva tartásban levő személy jelenlétében történt. A büntetés kiszabása körében pedig nincs különösebb nyomatéka annak, hogy a cselekménnyel érintett hatósági személy korábban szabályellenes intézkedést foganatosított a terhelttel szemben, mert emiatt őt fegyelmi úton felelősségre vonták, a vádbeli esetben pedig az intézkedése teljesen jogszerű volt.
A Btk. 28. §-ában megfogalmazott büntethetőséget kizáró ok sem független az elkövető személyétől. Az adott esetben viszont olyan terheltről van szó, aki 32 éves kora ellenére már hetedszer került a bíróság elé, és ez ideig több mint tíz évet töltött börtönben. Nyomatékos súlyosító tényező az is, hogy a bűncselekményt az ellene folyamatban levő büntetőeljárás hatálya alatt valósította meg.
A cselekményt is jellemző, továbbá a büntetés kiszabását érintő ilyen tényezők folytán a másodfokú bíróság végzése, amellyel az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezve a terhelttel szemben indított eljárást megszüntette és egyidejűleg őt megrovásban részesítette: törvénysértő.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság végzése törvénysértő, ezért a végzést hatályon kívül helyezte, a terheltet bűnösnek mondotta ki hivatalos személy megsértésének vétségében, és ezért őt mint többszörös visszaesőt az első fokú ítéletben foglalt fő- és mellékbüntetésre ítélte. (B. törv. II. 1465/1985. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére