BK BH 1986/227
BK BH 1986/227
1986.06.01.
I. A korábbi elmeorvos szakértői vélemény felhasználásának feltételei [Be. 68. § (2) bek. a) pont, 90. § (2) bek., 112. § (1) bek., 203. § (2) bek., 228. § (1) bek.].
II. Ha kizárólag a terhelt különös visszaesői minősége emeli a szabálysértési értékre elkövetett lopási cselekményt vétséggé: helye lehet a szabadságvesztésnél enyhébb büntetési nem alkalmazásának is [Btk. 316. § (2) bek. e) pont, 83. §].
A kerületi bíróság a terhelt bűnösségét lopás vétségében állapította meg, és ezért – mint többszörös visszaesőt – fogházban végrehajtandó 6 hónapi szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 1 évi eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A kóros szellemi hanyatlásban szenvedő és emiatt beszámítási képességében súlyos fokban korlátozott, lopási cselekmények miatt korábban nyolc esetben szabadságvesztésre ítélt terhelt az áruházból 2 db körteszappant tulajdonított el, amelyeknek az értéke 64 forint volt. Tettenérés folytán a kár megtérült.
Az ítélet ellen az eljárási szabályok megsértése és a kiszabott büntetés eltúlzottan súlyos volta miatt emelt törvényességi óvás alapos.
I. A kerületi bíróság a büntetőeljárást az ügyészség vádindítványa alapján, a vétségi eljárásra vonatkozó rendelkezések megtartásával folytatta le, jóllehet a terhelt kóros elmeállapotú, így a Be. 90. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés alapján az ügy bűntetti eljárásra tartozott. Törvénysértéssel járt el tehát az egyesbíró, amikor az ügyet nem utalta a Be. 228. §-ának (1) bekezdése alapján bűntetti eljárásra.
A kerületi bíróság a terhelt kóros elmeállapotának megállapítására vonatkozóan nem szerzett be újabb elmeorvos-szakértői véleményt, hanem felhasználta a terhelt ellen a kerületi bíróság előtt korábban indult büntetőügyben beszerzett és az orvos szakértői intézet által készítet szakvéleményt. A kerületi bíróságnak ez az eljárása nem kifogásolható, minthogy a Be. 68. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés a terhelt kóros elmeállapota esetén a szakértő „igénybevételét” teszi kötelezhetővé, mely nem feltétlenül jelenti újabb szakértői vélemény beszerzését. A szakértő „igénybevétele” helyett azonban a kerületi bíróság az eljárásjogi rendelkezések megsértésével – anélkül, hogy korábbi ügyben eljárt szakértők értesítését elrendelte volna – a tárgyaláson felolvasta a korábbi ügyben készített orvos szakértői véleményt, és ennek alapján foglalt állást a terhelt beszámítási képessége kérdésében. Ez az eljárás viszont a Be. 203. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés sérelmével járt, erre ugyanis a törvény nem ad lehetőséget.
II. A kerületi bíróság ítélete azonban nem csupán az eljárásjogi, hanem az anyagi jogi rendelkezések megsértése miatt is törvénysértő.
A kerületi bíróság rövidített ítéleti indokolásából az tűnik ki, hogy a büntetés kiszabása során a Btk. 97. és 98. §-ainak az alkalmazásával járt el, ugyanis a terhelt többszörös visszaesői minőségére a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések körében hivatkozott. A terhelt a lopási cselekményt a szabálysértési értékre nézve követte el, és kizárólag a Btk. 316. §-a (2) bekezdésének e) pontjában foglalt különös visszaesés emelte a szabálysértést vétséggé. Erre tekintettel – figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiuma 92. számú állásfoglalásában kifejtettekre és az annak továbbfejlesztése tárgyában kialakult gyakorlatra (BJD. 8758. szám) – nem volt helye a büntetéskiszabása során a Btk. 97. és 98. §-aiban foglalt rendelkezések alkalmazásának. Az ítélkezési gyakorlat ugyanis egységes abban, hogy mindazokban az esetekben, amikor a többszörös visszaeső egyben különös visszaeső is, és a szabálysértési értékre elkövetett lopási cselekményét kizárólag a különös visszaesés emeli vétséggé: a különös, illetőleg a többszörös visszaesésre vonatkozó rendelkezések a büntetés kiszabása során nem alkalmazhatók. Erre tekintettel a terhelttel szemben – többszörös visszaesői minősége ellenére is a cselekmény tárgyi súlyára tekintettel 6 hónapi szabadságvesztésnél enyhébb büntetés, illetőleg enyhébb büntetési nem alkalmazásának is helye lehetett volna. (Megjegyzendő: a többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések [Btk. 98. § (2) bek.] is lehetővé teszik, hogy a bíróság a beszámítási képességében korlátozott [Btk. 24. § (2) bek.] terhelttel szemben a Btk. 87. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával a szabadságvesztésnél enyhébb büntetési nemet alkalmazhasson.)
A büntető anyagi jogi rendelkezések téves alkalmazása a terhelttel szemben a cselekmény társadalomra veszélyességének fokához képest eltúlzottan súlyos büntetés kiszabását eredményezte, s az ítélet ez okból is törvénysértő.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a kerületi bíróság törvényességi óvással megtámadott ítélete törvénysértő, ezért az ítélet hatályon kívül helyezte, és a kerületi bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
A megismételt új eljárásban a bűntetti eljárás szabályainak alkalmazásával kell eljárni, az igazságügyi elmeorvos-szakértőket a tárgyalás határnapjáról értesíteni kell, és távollétükben helye lehet a korábbi szakértői vélemény felolvasásának, végül a büntetéskiszabása során a fenti szempontok szem előtt tartásával vizsgálni kell az enyhébb szabadságvesztés vagy a szabadságvesztésnél enyhébb büntetési nem alkalmazását. (B. törv. III. 1418/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás