PK BH 1986/230
PK BH 1986/230
1986.06.01.
Az alkalmazottért való felelősség szabályainak alkalmazását nem zárja ki az, ha az alkalmazott a munkaköri feladataiba nem tartozó vagy a munkáltató által kifejezetten tiltott tevékenységgel okoz harmadik személynek kárt. A kártérítési felelősség megállapításánál a károkozó tevékenységnek a munkaviszonnyal való összefüggésén van a hangsúly [Ptk. 348. § (1) bek.].
A felperes a kanárimadár tenyészete részére rendszeresen a III. r. alperes vetőmagboltjában vásárolta a madáreledelt. A bolt vezetője az I. r. alperes. A felperes 1984. júniusában repcemagot szándékozott vásárolni a madarai részére, az I. r. alperes azonban azt közölte, hogy a boltban nincs repcemag, de rövidesen szerez a felperes részére.
B. Z. k.-i lakos II. r. alperes ebben az időben egy zsák eladó repcemaggal rendelkezett, melyről az I. r. alperes tudott. Az I. r. alperes a repcemagot beszállította a III. r. alperes vetőmagboltjába, és megbízta az I. r. alperest a repcemag értékesítésével. Az I. r. alperes a felperest telefonon értesítette, hogy van repcemag. A felperes ezt követően a III. r. alperes vetőmagboltjában az I. r. alperestől átvett egy zsák repcemagot, melyért 905 Ft ellenértéket fizetett közvetlenül az I. r. alperesnek.
A vásárlás napján a felperes madarai fogyasztottak a repcemagból, és még aznap 29 madár elpusztult. Az állatok elhullását heveny bélgyulladás, és pangásos tüdőbővérűség okozta, mely annak volt a következménye, hogy a repcemag mérgező anyagot tartalmazott.
Az állatok elhullása a felperesnek 16 300 Ft kárt okozott.
A felperes a módosított kereseti kérelmében 17 205 Ft kárigényt érvényesített az alperesekkel szemben.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. r. alperes azzal védekezett, hogy közvetítőként járt el a felperes és a II. r. alperes között, ezért az adásvételi szerződés alapján a jogviszony a felperes és a II. r. alperes között jött létre. A II. r. alperes a kereset elutasítását azért kérte, mert a repcemagot egy évvel korábban ő is vásárolta, a repcemagból kisebb mennyiséget a galambjai fogyasztottak, de mérgezés nem következett be. Védekezésben lényegében ténybelileg vitatta az általa eladott repcemag mérgezettségét. A III. r. alperes a jogviszony hiányára hivatkozva kérte a kereset elutasítását. A I. r. alperes perbeli tevékenységét közvetítői tevékenységnek tekintette, mely nem alapozza meg a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdésén alapuló kártérítési felelősséget.
Az elsőfokú bíróság a III. r. alperest 17 205 Ft kártérítés, és ennek 1984. szeptember 1-jétől járó évi 5%-os, 1985. január 1-jétől pedig évi 8%-os kamata megfizetésére kötelezte a felperes javára. A felperes keresetét az I. és II. r. alperesekkel szemben elutasította, a III. r. alperes perköltség fizetési kötelezettségét pedig 2300 Ft-ban határozta meg.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes kanári madarainak a repcemag mérgezettsége miatti elhullását az Országos Állategészségügyi Intézet vizsgálati eredménye és dr. M. G. állatorvos tanú vallomása bizonyította. Megállapította, hogy az I. r. alperes a munkakörével össze nem egyeztethető tevékenységet fejtett ki akkor, amikor a bolt hiányzó repcemag készletét a II. r. alperestől szerezte be, és értékesítette a felperesnek. Az I. r. alperes tevékenységét ugyanakkor a munkaviszonyával összefüggésben kifejtettnek tekintette, ezért a III. r. alperes kártérítési felelősségét a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította.
A III. r. alperes kártérítési felelősségének megállapítása miatt elutasította a felperesnek az I. és II. r. alperesekkel szemben érvényesített keresetét.
A másodfokú bíróság az I. és III. r. alperes fellebbezései következtében az első fokú ítélet fellebbezéssel támadott rendelkezéseit megváltoztatta, és a felperes keresetét a III. r. alperessel szemben elutasította. A felperest ugyanakkor arra kötelezte, hogy az I. r. alperes részére 200 Ft, a III. r. alperes részére pedig 900 Ft perköltséget fizessen meg. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes és a II. r. alperes között jött létre az I. r. alperes közvetítésével az adásvételi szerződés. A repcemag minőségi hibája miatt a felperes a szavatossági és kártérítési igényét a II. r. alperessel szemben érvényesítheti. Az első fokú ítéletnek a II. r. alperessel szemben hozott rendelkezését a felperes fellebbezéssel nem támadta, ezért a másodfokú eljárásban nem volt lehetőség a II. r. alperes marasztalására.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 348. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint ha az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős.
Nem zárja ki a hivatkozott jogszabály alkalmazását, ha az alkalmazott a munkaköri feladataiba nem tartozó vagy a munkáltató által kifejezetten tiltott tevékenységgel okoz harmadik személynek kárt. E kártérítési felelősség megállapításánál a károkozó tevékenységnek a munkaviszonnyal való összefüggésén van a hangsúly.
A perben eljárt bíróságok által lefolytatott bizonyítási eljárás alapján azt lehetett megállapítani, hogy a III. r. alperes által üzemeltetett és az I. r. alperes által vezetett vetőmagbolt árukészletéhez tartozott egyéb madáreledel mellett a repcemag is, és az áru megrendelésével és értékesítésével az I. r. alperes a munkaviszonyával összefüggésében foglalkozott.
A fentiekből következően, ha a felperes a vetőmagboltban vásárolt repcemagot, vélelem szól amellett, hogy az I. r. alperes a repcemagnak a felperes részére történt értékesítését munkaviszonyával összefüggésben végezte. A Pp. 164. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint azonban e vélelemmel szemben az I. r. és a III. r. alperes bizonyíthatja azt, hogy a repcemag értékesítése nem az I. r. alperes munkaviszonyával összefüggésben történt, hanem egyéb jogviszony alapján.
A jogerős ítélet tévesen értékelte a bizonyítás anyagát, amikor arra a következtetésre jutott, hogy az I. r. alperes közvetítői tevékenységet végzett az I. és II. r. alperes között, és az adásvételi szerződés a felperes és a II. r. alperes között jött létre. Az I. és II. r. alperes előadását a repcemag, felperes által történt megvásárlásának körülményei nem igazolták, és egyéb adat sem merült fel arra, hogy a felperes nem a III. r. alperessel létesített jogviszonyt.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét helybenhagyta. Az alaptalan fellebbezés következtében a III. r. alperest kötelezte a fellebbezési eljárás költségeinek a felperes javára való megfizetésére. (P. törv. I. 20 961/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás