GK BH 1986/242
GK BH 1986/242
1986.06.01.
A vállalkozó árajánlatának az elfogadása, a teljesítési határidővel való megállapodás és a kivitelezés megkezdése olyan ráutaló magatartás, amelynek alapján a vállalkozási szerződést akkor is létrejöttnek kell tekinteni, ha az árajánlat elfogadására az ajánlati kötöttség határidejének lejárta után került sor [Ptk. 216. § (1) bek., 300. § (2) bek.; 7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 18. § (1) bek., 41. §].
A felperes megbízása alapján az alperes villamos berendezés érintésvédelmi mérését, valamint a szabványossági és tűzrendészeti felülvizsgálatát és a villámvédelem ellenőrzését vállalta. Vállalta továbbá azt is, hogy az általa feltárt hibákat külön megállapodás alapján kijavítja.
Miután az alperes a hibák feltárásával kapcsolatos feladatait elvégezte, a felek jegyzőkönyvbe foglalták addigi tárgyalásaik eredményét. Eszerint az alperes a hibák kijavítására vonatkozó tételes árajánlatát 1982. december 10-ig eljuttatja a felperesnek, a munkák elvégzésére pedig 1983. március 31-ét jelölte meg határidőként.
Az alperes árajánlatát ténylegesen az 1982. december 16-i levele mellékleteként küldte el a felperesnek. Erre a felperes rövid időn belül nem válaszolt, ezért az alperes 1983. január 20-án újabb levelet intézett a felpereshez, amennyiben sürgette az árajánlat elfogadását, és utalt arra is, hogy a felperes késedelme miatt az befejezési határidő alatt feltehetően nem tud teljesíteni.
A felperes az 1983. február 23-i levelével fogadta el az alperes árajánlatát. Egyidejű közlése szerint azt is tudomásul vette, hogy az alperes az I. negyedév végéig a munkálatokat nem tudta befejezni, ezért a befejezési határidőt 1983. június 30-ban jelölte meg.
A felperes 1983. április 15-én, majd augusztus 8-án újabb leveleket intézett az alpereshez, amelyekben sürgette a munka megkezdését, és kérte az újabb határidő betartását.
Az alperes a felperes 1983. február 23-án, illetve az 1983. április 15-én és augusztus 8-án kelt leveleire nem válaszolt, viszont a munkálatokat ténylegesen megkezdte, és 76 000 Ft értékű munkát be is fejezett.
A felek 1983. augusztus 25-én megbeszélést tartottak, amelyről jegyzőkönyvet vettek fel. Eszerint a felperes nyomatékosan sürgette a munkák megkezdését, illetve folytatását, kilátásba helyezve, hogy ellenkező esetben a szerződést felbontja. A felperes bejelentését – a jegyzőkönyv tartalma szerint – az alperes tudomásul vette, és kijelentette, hogy a hiányosságokat azonnal megszünteti.
A felperes 1983. szeptember 19-én intézett újból levelet az alpereshez, amelyben utalva a munkavégzés nem kielégítő voltára, bejelentette, hogy a szerződéstől eláll, és kötbérre tart igényt.
A felperes keresetében 27 886 Ft kötbér megfizetésére kérte az alperest kötelezni azzal, hogy a vállalkozói díj összege 350 000 Ft volt, amelyből az alperes 76 563 Ft értékű munkát elvégzett, ezért az el nem végzett munkák ellenértéke figyelembevételével jelölte meg a meghiúsulási kötbér összegét.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, egyrészt arra hivatkozással, hogy szerződés a kijavításra nem jött létre, mert a felperes az árajánlatra 30 nap alatt nem nyilatkozott, másrészt arra hivatkozással, hogy a felperesnek nem lett volna joga a kötbérterhes elállásra.
Az elsőfokú bíróság az alperest a kereset szerint marasztalta. Az ítélet indokolása szerint a felek között a szerződés létrejött, és a felperes az alperes mulasztása folytán a Ptk. 300. §-ának (1) és (2) bekezdéseiben biztosított elállási jogával élt, ezért az alperes kötbért köteles fizetni.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, és a kereset elutasítását kérte. Lényegében megismételte az elsőfokú eljárás során előadottakat. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a kijavítási munkák elvégzésére szerződés nem jött létre, és ezért a felperest sem elállási jog, sem kötbér nem illette meg.
A fellebbezés nem alapos.
A Ptk. 216. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződést ellenkező jogszabály hiányában akár szóban, akár írásban lehet kötni. A szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni.
A felek levelezéséből megállapítható volt: a felperes nem támasztott kifogást az ellen, hogy az alperes a munkákat 1983. március 31-ig nem fejezi be, sőt kifejezetten hozzájárult az 1983. június 30-i befejezési határidőhöz. Ezért a felek nyilatkozatait és ráutaló magatartását, különösen azt a tényt, hogy az alperes a munkát megkezdte, a Legfelsőbb Bíróság is akként értékelte, hogy a javítási munkákra létrejött a szerződésük. Mivel pedig ezt a határidőt az alperes elmulasztotta, sőt a határidőn túl sem végezte a munkákat megfelelő intenzitással, a felperes a Ptk. 300. §-ának (2) bekezdése alapján a szerződéstől jogszerűen állt el. Az alperes a szerződésszegését nem mentette ki, ezért 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 41. §-a, illetve 18. §-ának (1) bekezdése értelmében kötbért tartozik fizetni.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – indokai kiegészítésével – a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. III. 30 872/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás