GK BH 1986/244
GK BH 1986/244
1986.06.01.
A megrendelő által a vállalkozó részére bérmunka elvégzéséhez átengedett gépeknek a természetes elhasználódásból eredő javítási költségei – eltérő kikötés hiányában – a megrendelőt terhelik [Ptk. 389. §, 584. § (4) bek.].
A felek 1978 óta szerződéses kapcsolatban álltak, amelynek értelmében az alperes a felperes által biztosított alapanyagból és rendelkezésre bocsátott szabász-, illetve varrógépeken bérmunkában különféle textilipari termékek konfekcionálását végezte a felperes részére. Az üzemeltetés ideje alatt a gépek karbantartásáról az alperes gondoskodott. A jogviszony megszűnte után, 1983. október 4-én a felperes elszállította gépeit az alperestől, majd október 12-i levelében közölte, hogy a gépeken törést, illetve alkatrészhiányt észlelt és kérte, hogy azokat az alperes megbízottjával közösen vizsgálják meg, addig a javítást nem kezdi meg. Az alperes a reklamációt elutasította azzal, hogy a gépeket üzemképes állapotban adta vissza. Ilyen előzmények után a felperes a gépek megvizsgálására szakértőnek adott megbízást, aki a vitatott 9 db gépet megtekintette, és szakvéleményében megállapította, hogy azokról különféle alkatrészek hiányoztak, illetve elhasználódtak, melyek pótlása, illetve kijavítása összesen 29 137 Ft-ba kerül. A felperes a gépeket kijavította, és a termelésbe beállította.
A felperes a keresetében a szakértő által kimunkált fenti összegnek, valamint 1983. október 4-től járó késedelmi kamatainak megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azzal védekezett, hogy a gépeket működőképes állapotban adta vissza a felperesnek. Részére a felperes régi, amortizálódott gépeket adott át, a jelentkező hibák a természetes elhasználódás következményei voltak.
Az elsőfokú bíróság a perbeli gépek hibáinak, illetve azok javítási költségeinek megállapítása végett szakértői bizonyítást folytatott le. A perben kirendelt igazságügyi szakértő a szakvéleménye elkészítésénél a korábbi szakértő által készített véleményt vette figyelembe, tekintettel arra, hogy a tényleges gépátvétel és a vizsgálat időpontja között több mint egy év eltelt, és időközben a perbeli gépek folyamatosan üzemeltek. A szakértő megállapította, hogy a felperes összesen 33 996 Ft értékű javítási munkát végzett a konfekcióipari gépeken ebből az összegből 6470 Ft volt az a költség, amely a meghibásodott alkatrészek természetes kopása, elhasználódása miatt keletkezett. A szállítás, mozgatás valószínű következményeként előálló hiba kijavításának költségét 704 Ft-ban határozta meg.
A felperes a szakértői véleményt elfogadta, és keresetét 33 996 Ft-ra és kamataira felemelte.
Az alperes a szakértői véleményt nem találta alkalmasnak a per eldöntésére, arra hivatkozott, hogy a kirendelt szakértő lényegében a felperes által felkért szakértő véleményére támaszkodott. Álláspontja szerint a felperes elavult, 1960–1972-ben gyártott gépei felújítási költségeit kívánja rá hárítani.
Az elsőfokú bíróság ítéletével 33 292 Ft és annak kamata megfizetésére kötelezte az alperest. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Ítéletében megállapította, hogy a felek között haszonkölcsön-szerződés jött létre, amelynek alapján a dolog fenntartásának költségei a kölcsönvevőt terhelik, ezért köteles viselni a 33 292 Ft javítási költséget [Ptk. 584. § (4) bek.]. A felperes keresetét 704 Ft javítási költség tekintetében elutasította, mivel nem látta bizonyítottnak, hogy a javítás alapjául szolgáló hiba az átadáskor fennállott.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Az első fokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy csak azokért a károkért tartoznék felelősséggel, amelyeket a rendeltetésellenes használattal okozott, ilyen használatot azonban a felperes nem bizonyított.
A fellebbezés részben alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, a Legfelsőbb Bíróság azt csak annyiban egészítette ki, amennyiben a fellebbezés elbírálása szükségessé tette. Az elsőfokú bíróságnak a tényállásból levont jogi következtetését azonban csak részben találta helytállónak.
Tévesen minősítette az elsőfokú bíróság a peres felek között létrejött szerződést haszonkölcsönnek. A perbeli szerződés a Ptk. által szabályozott szerződéstípusok egyikének sem felel meg, ún. vegyesszerződés. Keverednek benne a vállalkozás és a munkaszerződés elemei. Az alperes a felperes részére – a felperes gépeivel – ún. bérmunkát végzett (Ptk. 389. §). Ilyen körülmények között nem lehet szó arról, hogy a gépeket kizárólag saját érdekében használta. Ezért a jogvita elbírálásánál a felek megállapodásából kell kiindulni. A perben bizonyítást nyert, hogy a munkavégzés alatt a gépek üzemképes állapotáról az alperesnek kellett gondoskodnia. Abban viszont a felek nem állapodtak meg, hogy a jogviszony megszűnése után a gépeket eredeti állapotban kell visszaadni. Ennek hiányában a felperes nem követelheti, hogy a természetes elhasználódásból eredő hibákat az alperes kijavítsa vagy a javítás költségeit részére megfizesse. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felperes keresetét ebben a 6470 Ft-ot és kamatát kitevő részében alaptalannak találta.
Az alperes vitatta, hogy a természetes elhasználódáson kívül a gépeknek – az átadás időpontjában – egyéb hiányosságai is voltak. A felperes többszöri felhívása ellenére sem volt azonban hajlandó a gépek közös megvizsgálásán részt venni, együttműködési kötelezettségének nem tett eleget. Ilyen körülmények között a Legfelsőbb Bíróság elfogadta a felperes által – jogai védelme érdekében – igénybe vett szakértő véleményének azokat a megállapításait, amelyek a gépek átadáskori állapotára vonatkoztak. Mivel az alperes nem tudta kimenteni magát a károk bekövetkezése tekintetében, a Pt., 318. §-ának (1), illetve 339. §-ának (1) bekezdése alapján helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy ezeket az alperesnek kell viselnie.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, az alperest terhelő marasztalás összegét 26 822 Ft-ra és kamatára leszállította. (Legf. Bír. Gf. I. 30 518/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás