GK BH 1986/26
GK BH 1986/26
1986.01.01.
A jótállás a szavatosságnál szigorúbb kötelezettségvállalás, ezért érvénytelen az a szerződéses kikötés, amely szerint a jótállás teljesítésével felmerülő egyes költségek a vásárlót terhelik [Ptk. 248. § (2) bek., 309. § (1) bek., 314. § (2) bek.].
A felperes által 1981. augusztus 25-én vásárolt kotróerőgépre az alperes jótállást vállalt. A felperes a vétel napján aláírt egy „nyilatkozat”-ot, amely szerint: „az átvizsgálás helye az alperes műhelye, ahol a munkát díjtalanul végzik el. Amennyiben a tulajdonos az átvizsgálást saját telepén kívánja elvégeztetni, akkor a kiszállással kapcsolatban felmerült költségeket az alperes jogosult leszámlázni és az üzemeltető köteles kifizetni”.
Az erőgép első műszaki szemléjére a felperes telepén 1982. március 8-án került sor. Az alperes 3922 Ft kiszállási költséget, illetőleg javítási díjat számlázott, és ezt az összeget a bank a felperes számlájáról le is emelte. A felperes ennek az összegnek a visszafizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes a tévesen számlázott 1047 Ft erejéig a felperes követelését elismerte, a további 2875 Ft vonatkozásában azonban a kereset elutasítását kérte, a felperes által a vételkor aláírt „nyilatkozat”-ra hivatkozva.
A felperes a keresetét 2875 Ft-ra szállította le, és az elsőfokú bíróság az alperest ennek megfelelően marasztalta. Az ítélet indokolása szerint a tartós fogyasztási cikkek jótállásának legkisebb kötelező mértékéről szóló, módosított 4/1969. (III. 30.) BkM–KGM–Kip.M–KkM–NIM számú együttes rendelet (a továbbiakban R.) 9. §-ának (2) bekezdése szerint a jótállási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a termelő vállalatot terhelik, ezért a kötelező műszaki szemle költségét az alperes nem háríthatta volna a felperesre.
A marasztaló ítélet ellen az alperes fellebbezett, a Legfelsőbb Bíróság azonban az elsőfokú bíróság ítéletét a R. 7., 8. és 9. §-aira is utalva helybenhagyta. Rámutatott arra is, hogy a R. 1. §-ának (3) bekezdése szerint semmis az a megállapodás, amely a jogszabályban foglalt rendelkezéstől a vásárló hátrányára tér el.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás az ítélet indokolását tekintve alapos.
A R. melléklete csak a lakossági forgalomban kapható egytengelyes kerti traktort említi. A BkM–MÉM 5/1980/23. számú állásfoglalása szerint az időközben lakossági forgalomba került nagyobb traktorokra is alkalmazni kell a kötelező jótállásra vonatkozó, R. szerinti szabályokat. A nem lakossági célokat szolgáló nagyobb erőgépek eszerint nem tartoznak a R. hatálya alá. Erre tekintettel törvénysértő mind az első fokú, mind a másodfokú ítéletnek az R-re alapított indokolása.
Ehelyett az eljárt bíróságoknak a helyes ítéleti döntés indokaként a Ptk. 309. §-a (1) bekezdésének rendelkezéséből kellett volna kiindulniuk. Eszerint ugyanis a szavatosság alapján fennálló kötelezettség teljesítésével összefüggésben felmerülő költségek a kötelezettet terhelik, a Ptk. 248. §-ának (2) bekezdése pedig kimondja, hogy jótállás alapján a kötelezett a szerződésszerű teljesítésért ebben a törvényben foglaltaknál szigorúbb felelősséggel tartozik. A szavatossági felelősségnél szigorúbb felelősségvállalás következménye tehát, hogy a Ptk. 309. §-ának (1) bekezdésével ellentétes kikötést a jótállási feltételek nem tartalmazhatnak, illetőleg az ilyen kikötés mint a Ptk. 314. §-ának (2) bekezdésébe ütköző, a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése és 239. §-ának (2) bekezdése alapján semmis.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa az óvással támadott jogerős ítéletnek a R-re alapított indokolását a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és ahelyett az ítéleti rendelkezést a fentiekkel indokolta. (Eln. Tan. G. törv. 30 658/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás