BK BH 1986/265
BK BH 1986/265
1986.07.01.
A különös visszaesői minőség törvénysértő megállapítása a korábban azonos bűncselekmény miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt terhelt esetében [Btk. 316. § (2) bek. e) pont, 137. § 13. pont; Szvt. 105. § (1) bek. a) pont].
Az elsőfokú bíróság a terheltet lopás vétsége miatt 4 hónapi szabadságvesztésre és 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, megállapította, hogy a terhelt különös visszaeső, és egyidejűleg a vele szemben az összbüntetésként megállapított 10 hónap 10 napi szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette.
Az irányadó tényállás lényege szerint a terheltet a bíróság 1984. február 24. napján jogerőre emelkedett ítéletével rongálás bűntette miatt 7 hónapi – végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte.
Ezt követően a bíróság az 1984. május 22. napján jogerőre emelkedett ítéletével a terheltre közveszélyes munkakerülés vétsége miatt 5 hónapi szabadságvesztést és 1 évre a közügyektől eltiltást szabott ki, majd elrendelte a korábbi próbaidőre felfüggesztett 7 hónapi szabadságvesztés végrehajtását is.
A terhelt a feltételes szabadság tartama alatt az ABC-áruházból fizetés nélkül 3 csomag – összesen 240 forint értékű – kávét kívánt kivinni. Tettenérés folytán a kár megtérült.
A terhelt különös visszaesői minőségének megállapítása és ennek eredményeképpen a bűnösséget megállapító, a cselekményt minősítő, a büntetést kiszabó, valamint a feltételes szabadságot megszüntető rendelkezések törvénysértő volta miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 137. §-ának 13. pontja szerint különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követett el.
Az adott esetben a terheltet korábban közveszélyes munkakerülés vétsége miatt ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre, míg a vagyon elleni cselekmény miatt csupán végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki vele szemben.
Mivel a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazása – egyes kivételektől eltekintve – még az utólagos végrehajtás elrendelése esetén sem alapozza meg a visszaesői minőség megállapítását: a terhelt a vagyon elleni cselekmény tekintetében különös visszaesőnek nem tekinthető.
Törvényt sértett tehát az eljárt bíróság, amikor a terhelt szabálysértési értékre megvalósított cselekményét a Btk. 316. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerinti lopás vétségének értékelte, megállapította a terhelt bűnösségét és büntetést szabott ki. Ennek folytán törvénysértő a feltételes szabadság megszüntetése is.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértő rendelkezéseket hatályon kívül helyezte, és megállapította, hogy a terhelt által megvalósított cselekményt – a különös visszaesői minőség hiányában – az 1968. évi I. törvény 105. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tulajdon elleni szabálysértésként kell értékelni. (B. törv. IV. 1120/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás