PK BH 1986/277
PK BH 1986/277
1986.07.01.
I. Az örökösnevezés a végrendeletnek nem érvényességi feltétele. A végrendelet érvényes akkor is, ha örökösnevezést egyáltalán nem tartalmaz, hanem csak a törvényes örökös kizárásáról, kitagadásáról szól, hagyományrendelést vagy egyéb intézkedést tesz [Ptk. 623. § (1) bek., 637. §, 641. §].
II. Az örökhagyónak és feleségének ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése esetén a hagyatékot ideiglenes hatállyal, de a törvényes öröklés rendje szerint kell átadni [Ptk. 644. §, 6/1958. (VII. 4.) IM sz. r. (He.) 61. § (2) bek.].
B. F. örökhagyó és felesége 1980. július 3-án végrendeletnek nevezett közös okiratot készítettek, amelyben úgy rendelkeztek, hogy unokájukat, S. J.-t (korábban elhalt leányuk gyermekét) minden örökségből kizárják.
B. F. 1985. január 2-án meghalt. Törvényes örököse egymás között egyenlő részekben fia: B. I. és korábban elhalt leányának gyermeke: S. J. lenne, míg az örökhagyó túlélő házastársát özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg.
A hagyatéki eljárásban B. I. az örökhagyó végrendelete alapján az egész hagyatékra igényt tartott, míg S. J. a végrendelet érvénytelenségére hivatkozva törvényes örökrésze kiadását kérte. Az eljáró közjegyző az örökhagyó hagyatékát teljes hatállyal, törvényes öröklés jogcímén egymás között egyenlő részekben H. I.-nek és S. J.-nak adta át a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten. A közjegyző álláspontja szerint az 1980. július 3-án kelt okirat nem tekinthető végrendeletnek, mert abban az örökhagyó halála esetére vagyonáról és vagyonának örököseiről nem rendelkezett, az okirat csupán kizárást tartalmaz. A végrendelet létét vagy nemlétét pedig a közjegyző a hagyatéki eljárásban hivatalból veszi figyelembe. Így a hagyatékban a törvényes öröklés rendje érvényesül.
A másodfokú bíróság a közjegyző végzését megváltoztatta, és a hagyatékot ideiglenes hatállyal a végrendelet alapján B. I.-nek adta át a túlélő házastárs, özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten. Egyben tájékoztatta S. J.-t arról, hogy az ideiglenes hatályú átadó végzéssel figyelembe nem vett igényeit perrel érvényesítheti. A megyei bíróság kifejti: tévedett a közjegyző akkor, amikor a hagyaték átadása során a végrendeletet – függetlenül attól, hogy az érvényes vagy érvénytelen – figyelmen kívül hagyta. „A hagyatéki eljárás során ugyan vizsgálhatja és kötelessége is a közjegyzőnek a végrendelet érvényességét vizsgálni, azonban ha azt aggályosnak is tekinti, figyelmen kívül nem hagyhatja. Ilyen esetben ideiglenes hatállyal kell a hagyatékot átadni, és az ideiglenes átadásnál figyelembe nem vett érdekeltet tájékoztatni kell, hogy a figyelmen kívül hagyott igényeit perben érvényesítheti.”
A jogerős hagyatékátadó végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Helyes a megyei bíróság álláspontja abban a kérdésben, hogy az örökhagyó és felesége által 1980. július 3-án készített okiratot végrendeletnek kell tekinteni. Az örökösnevezés ugyanis a végrendeletnek nem érvényességi feltétele. A végrendelet érvényes akkor is, ha örökösnevezést egyáltalán nem tartalmaz, hanem csak a törvényes örökös kizárásáról, kitagadásáról szól, hagyományrendelést vagy egyéb intézkedést tesz. A csupán ilyen rendelkezést tartalmazó végrendelet – amennyiben az a megkívánt alakiságoknak és az egyéb jogszabályi előírásoknak megfelel – tartalmát tekintve érvényes.
Tévedett azonban a megyei bíróság akkor, amikor az adott esetben a végrendelet érvényességét illetően felmerült jogi vitára tekintettel a hagyatékot ideiglenes hatállyal, de a végrendelet alapján adta át az örökösnek.
A Ptk. 644. §-a szerint két vagy több személynek bármilyen alakban, ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen.
A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet (He.) 61. §-ának (2) bekezdése pedig kimondja, hogy ha annak az öröklési szerződésnek vagy végrendeletnek, amelyre az örökös igényét alapítja, nincsenek meg a törvényben megszabott alaki kellékei, a vitás hagyatékot a törvényben megszabott kellékekkel rendelkező végrendeletben megnevezett örökösnek, illetőleg a törvényes örökösnek kell ideiglenesen átadni.
Bár az öröklési szabályok rendszerében a Ptk. 644. §-a nem a végrendeletek alakiságára vonatkozó rendelkezések között nyert elhelyezést, a He. 61. §-a (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából az érvénytelenség oka ebben az esetben is valójában alaki jellegű hibának tekintendő. Közös végrendelkezés esetén a végrendelet ugyanis egyedül abból az okból érvénytelen, hogy az örökhagyó és a vele közösen végrendelkező személy – az egyébként akaratának megfelelő és tartalmában is hibátlan végrendelkezést – a jogszabály tilalma ellenére közösen ugyanabba az okiratba foglalva tette meg. Az okiratba foglalásnak ez a módja eredményezi tehát a végrendelet érvénytelenségét.
Ebből következik, hogy az adott esetben a He. 61. §-ának (2) bekezdését kellett volna alkalmazni, és a hagyatékot ideiglenes hatállyal, de a törvényes öröklés rendje szerint kellett volna átadni.
Ez okból a jogerős hagyatékátadó végzés jogszabályt sért.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, a közjegyző hagyatékátadó végzését pedig megváltoztatta, és az örökhagyó hagyatékát a túlélő házastárs haszonélvezeti jogával terhelten ideiglenes hatállyal a törvényes örökösöknek adta át. (P. törv. II. 20 869/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás