PK BH 1986/279
PK BH 1986/279
1986.07.01.
Ha az elsőfokú bíróság a keresetlevelet a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt elutasította, az erre vonatkozó végzés elleni fellebbezés elbírálásánál a másodfokú bíróságnak vizsgálnia kell azt is, hogy a hiánypótlásra történt felhívás helyénvaló volt-e, mert elutasításának csak akkor lehet helye, ha a hiány olyan természetű, hogy az eljárás folytatását akadályozza, egyébként a beadványt a hiányos tartalma szerint kell elbírálni [Pp. 95. § (1) bek. 124. § (1) bek.].
A felperesnek az 1951. szeptember 20-án meghalt nagynénje 1950. október 9-én végrendeletet alkotott, és ebben a házingatlanát testvérére, Sz. F.-nére hagyta.
A felperes a s.-i Járásbíróság előtt pert indított a végrendelet érvénytelenségének megállapítása és ezzel összefüggésben ági öröklés jogcímén az ingatlan 1/6 részének a tulajdonjoga iránt. Az érvénytelenséget arra alapította, hogy a végrendeletben kaparás, javítás van. A járásbíróság a keresetet elutasította, ezt az ítéletet a másodfokú bíróság az 1974. szeptember 4-én kelt ítéletével helybenhagyta.
A felperes 1984. március 2-án keresetet indított az alperesek mint az előbbi per alperesének a jogutódai ellen az említett végrendeletre hivatkozással az ingatlan 3/4 részének tulajdonjoga iránt. Most már nem vitatta a végrendelet érvényességét, ellenkezőleg azt érvényesnek ismerve állította azt, hogy a kijavítás, törlés az ő nevére vonatkozott: az örökhagyó nem az alperesek jogelődére, hanem reá hagyta az ingatlant, a végrendeletet azonban meghamisították.
Az elsőfokú bíróság a felperesnek a keresetlevelet hiánypótlás végett visszaadta, és a korábban folyamatban volt perre tekintettel a felperest több vonatkozásban nyilatkozattételre szólította fel. Ennek a felperes eleget tett, de az elsőfokú bíróság – nyilván azért, mert a pótlást nem találta megfelelőnek – a felperest ismételten felhívta, hogy nyilatkozzék: perújítási kérelemnek tekinti-e a keresetlevelet, éspedig melyik bíróság és melyik határozatával szemben, milyen új körülményekre hivatkozással, azokról mikor szerzett tudomást, meg kell jelölni, hogy kik az örökösök a hivatkozott végrendelet szerint, mivel a peres eljárás mindegyikre vonatkozik.
A felperes ennek a második felhívásnak nem tett eleget, mire az elsőfokú bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította.
A másodfokú bíróság az első fokú végzést helybenhagyta.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A beadványt a Pp. 95. §-ának (1) bekezdése szerint akkor kell hiánypótlás végett visszaadni, ha az nem felel meg a törvény követelményeinek vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul. Ezt a szabályt a Pp. 124. §-ának (1) bekezdése értelmében a keresetlevélre is alkalmazni kell.
Ha az elsőfokú bíróság a keresetlevelet a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt elutasította, az erre vonatkozó végzés elleni fellebbezés elbírálásánál a másodfokú bíróságnak vizsgálnia kell azt is, hogy a hiánypótlásra történt felhívás helyénvaló volt-e, mert elutasításnak csak akkor lehet helye, ha a hiány olyan természetű, hogy az eljárás folytatását akadályozza, egyébként a beadványt a hiányos tartalma szerint kell elbírálni.
A keresetlevél kellékeit a Pp. 121. §-a szabályozza, és az elsőfokú bírósági végzésének a tartalma arra utal, hogy a bíróság álláspontja szerint a keresetlevél a törvényszakasz (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezésnek nem felel meg, vagyis a felperes nem adta elő megfelelően az érvényesíteni kívánt jogot, az ennek alapjául szolgáló tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat.
Az első fokú bíróságnak ez az álláspontja azonban téves, mert a felperes keresetlevele mindezeket a kellékeket tartalmazza : a felperes az örökhagyó végrendelete alapján támaszt öröklési és ezzel összefüggésben tulajdoni igényt, és ennek ténybeli alapja az, hogy az örökhagyó végrendeletének azt a részét, amelyben őt nevezte meg az ingatlan örököseként, meghamisították. Ezzel kapcsolatban a beszerzett szakértői véleményre mint bizonyítékra hivatkozott.
Ilyen körülmények között viszont nem volt szükséges a felperest olyan nyilatkozatra felhívni, hogy minek kívánja tekinteni a beadványát, perújítási kérelemnek-e stb. Már a keresetlevél tartalma, de a felperesnek az első felhívásra adott nyilatkozata is egyértelmű és kétségtelen: a keresetlevélnek címzett beadvány keresetet tartalmaz.
A keresetlevél egyébként nem is tekinthető perújítási kérelemnek, mert a keresetben érvényesített tény és jog eltér az előző per tényalapjától és az abban elbírált jogtól: az előző per ténybeli alapja a végrendelet érvénytelensége volt és ági öröklésre vonatkozott, míg ebben a keresetben a felperes végrendelet alapján kívánta jogát érvényesíteni, és ennek alapja a bár meghamisított, de egyébként érvényes végrendelet.
Ezeket a körülményeket a másodfokú bíróság tévesen hagyta figyelmen kívül, amikor a keresetlevelet elutasító végzést egyedül azon az alapon hagyta helyben, hogy a felperes a végzésben foglalt felhívásnak nem tett eleget.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, a kereseti kérelem érdemi elbírálására utasította. (P. törv. II. 20 906/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás